– Tisztelt Közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond beszédet – mondta be a konferanszié a budapesti Kossuth téren összegyűlt tömegnek 1992. október 23-án. Az ünneplők közül sokan ekkor füttykoncertbe kezdtek, a „Le vele!” felkiáltás is tisztán hallható volt, majd később elhangzott a „Mondjon le!” szólam is. Az elnök némán méregette a tömeget, nem tudta, hogy belekezdjen-e beszédébe, majd inkább úgy döntött, hogy elsétál a piros-fehér-zöld színekbe öltözött Parlament lépcsőiről. A köztévé Esti Egyenleg című műsora úgy számolt be az eseményről, hogy „nyilasegyenruhába öltözött skinheadek” megakadályozták, hogy Göncz Árpád elmondja beszédét.

Hirdetés

Az akkor 18 éves Molnár Zsolt későbbi MSZP-s politikus is ott volt a tömegben, és a Hír TV által 2014-ben bemutatott archív felvételek szerint a téren megjelent skinheadekkel együtt skandált. Az eset kapcsán utólag Molnár kiemelte, hogy ő maga nem volt skinhead. A képet árnyalja, hogy a rajta levő kapucnis pulóver olyan viselet volt, amilyet a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai előszeretettel viseltek akkoriban. Az ügy kapcsán 1992-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített, azonosítva a részt vevő szélsőjobboldaliakat és szervezeteiket, Molnár Zsolt neve azonban nem szerepelt a jelentésben, amit később maga a politikus hozott nyilvánosságra.

Molnár Zsoltnak Göncz Árpád kifütyülésében való részvétele épp olyan, mint későbbi politikai karrierje: ellentmondásos. Miközben Molnár több mint egy évtizede a szocialisták erős emberének számít, aközben számos olyan pletyka kering róla, hogy ő egy fideszes kém. A híresztelések ellenére 2022-ben befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján.

Korai évek

A parlament honlapján elérhető életrajza szerint Molnár 1974-ben született Budapesten, 1993-ban érettségizett az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.

Korábban írtuk

– Politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátommal, kíváncsiságból mentem ki a Kossuth térre, majd belekerültünk az utca forgatagába – nyilatkozta később a Népszabadságnak az elhíresült 1992-es kifütyülésről, amely ügy csak a 2014-es választási kampányban került elő.

Molnár meglehetősen szívósan verte vissza az állítólagos skinhead múltjára vonatkozó vádakat: soron kívüli, „születéséig visszamenő”, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kért magával szemben, hogy bizonyítsa, sosem volt kapcsolata szélsőségesekkel. Az eredmény nem lehetett kérdéses, hiszen 2014 és 2018 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezette elnökként – csakúgy, mint az azt megelőző három évben.

Molnár 1998-ban diplomázott jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, mint azt az Országgyűlés honlapján fellelhető életrajzában írja, „summa cum laude” minősítéssel.

1998 és 2002 között ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Budapesti III. Kerületi Ügyészségen, valamint a Fővárosi Főügyészségen. Ezt követően 2002-ben jogi szakvizsgát tett és önálló ügyvédi irodáját vezette. Szakterülete a társasági és gazdasági jog volt, valamint a társasházakkal felmerülő jogi problémák megoldása. Ebből az időszakból az az igazán izgalmas, ami Molnár önéletrajzában nincs benne.

A 2014-es kampányban megszellőztették – vélhetően a politikus MSZP-n belüli ellenfelei –, hogy 2002-ben Molnár Zsolt a Fideszhez is közel került. Mint arról az Origo beszámolt, Molnár az óbudai helyi önkormányzati választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. A testület a választás tisztaságát felügyelte, ami egy technikai feladat volt, vagyis komoly politikai tisztséget nem jelentett, de valamennyi bizalmat feltételezett. Molnár Zsolt az esettel kapcsolatban annyit közölt: jó kapcsolatot ápolt a fideszes Menczer Erzsébettel, akinek pártját jogi tanácsokkal is segítette ebben az időben.

Utóbb elmondta, hogy az elkövetkező években a 2002-ben II. kerületi polgármesterséget elnyerő Horváth Csaba által képviselt értékrend közelebb állt hozzá, ezért lépett be az MSZP-be 2004-ben. „Meggyőző volt, amit Horváth csinált, jó közösséget ismertem meg a II. kerületben” – mondta.

Felívelő politikai karrier

Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja. Ekkor még a maitól eltérő választási rendszerben, Molnár 2006-ban és 2010-ben is a budapesti területi listáról jutott be a parlamentbe, 2014-ben és 2018-ban országos listáról, vagyis lényegében sosem mérettette meg magát egyéni képviselőként. Ez azonban nem hátráltatta karrierje felívelését, az MSZP-ben meginduló fiatalítás neki is kedvezett. Kormányzati pozíciót ugyan nem vállalt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, de 2006-tól kezdve tagja lett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, majd 2011 és 2018 között a testület elnöke volt. A Nemzetbiztonsági Bizottságban szokás szerint ellenzéki politikus tölti be az elnöki posztot, így eshetett a választás Molnárra.

A pártban betöltött szerepe kapcsán is egyértelmű, hogy 2010 után játszott fontosabb szerepet az MSZP életében. 2005-től 2012-ig az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, majd 2012–2014 között az MSZP budapesti elnöke, 2014 és 2018 között a párt országos elnökségének tagja. 2018-ban a közösség budapesti elnökévé választották. 2010-ben az MSZP budapesti kampányfőnöke, 2014-ben pedig a párt országos kampányának „egyik vezetője” – ahogy olvasni lehetett önéletrajzaiban.

Molnár 2010 utáni felemelkedése egyértelműen az MSZP folyamatos leépülésével áll összefüggésben. Sok korábbi meghatározó szocialista politikus kiöregedett, vagy megkérték, hogy húzódjon háttérbe, illetve Gyurcsány Ferenc új pártjában, a Demokratikus Koalícióban folytatta a karrierjét. Az MSZP egyre fogyó támogatottsága szintén abba az irányba hatott, hogy Molnárnak egyre kevesebb politikussal kellett megharcolnia a vezető pozíciókért. Maga Molnár egyébként Mesterházy Attila szövetségeseként emelkedett fel, a fővárosban pedig Horváth Csaba és Hagyó Miklós egyengette az útját.

A 2014-es választási kampány után vetődött fel először komolyabban a baloldali közvéleményben, hogy „Molnár Zsolt áruló”, vagyis MSZP-s politikusként a Fidesznek dolgozik.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.