Fotó: MTI, archív
Hirdetés

A tárcavezető elmondta: a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.

Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása. „Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak” – hangoztatta a miniszter. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. „Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is” – szögezte le.

Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás „kivédésére”. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel – mint fogalmazott – „a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított”. Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is. „Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak” – tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: „az egyenreceptek kora lejárt”, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy „minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége”. Bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.

„Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni” – fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. „Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok” – fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva „nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél”.

Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének. „Most eljött az idő arra – és ezt Bulgária példája is mutatja -, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis, lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni” – állapította meg a pénzügyminiszter.

Varga Mihály hangsúlyozta: „a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében”.

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, „új lendületet adhat a Világbank működésének”. Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. „Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne” – szögezte le.