Marad a rezsicsökkentés

Az Európai Bizottság (EB) az európai gazdasági koordinációs szemeszterben azt követeli, a magyar kormány 2023 végéig szüntesse meg a hatósági energiaárakat, és az ebből befolyt összeget az államháztartási hiány csökkentésére fordítsa. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón leszögezte, fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése. Egy korábbi Kormányinfón már világossá tette, a rezsicsökkentés megszüntetésére az Európai Bizottság nem tehet javaslatot, ilyen joga nincsen, és Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a program vívmányait, az államháztartási hiányt pedig anélkül fogja csökkenteni, hogy elfogadná az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos ajánlását.

Cél a liberalizáció

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott múlt heti interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Brüsszel azt kéri hazánktól, törölje el a rezsicsökkentést, újabb 50 milliárd eurót adna Ukrajnának úgy, hogy nem tudni, mire ment el a korábban adott 70 milliárd. Hozzátette, Brüsszel még 18 milliárd eurót kér a tagállamoktól az újraindítási alap megnövekedett kamatterhéhez úgy, hogy ebből az alapból a magyarok és a lengyelek egy fillért sem kaptak, továbbá a brüsszeli bürokraták néhány milliárd euróval megemelnék a saját fizetésüket.

– Mi, magyarok nem tudjuk elfogadni, hogy a rezsicsökkentést megszüntessék Magyarországon. Nem adunk pénzt arra, hogy itt a bürokraták fizetését megemeljék, nem adunk pénzt addig Ukrajnának, amíg meg nem mondják, hova lett az a 70 milliárd, amit korábban adtunk, és teljesen nevetségesnek, abszurdnak, lehetetlennek tartjuk azt a kérést, hogy adjunk oda egy olyan hitelhez kamatnövekmény céljából pluszpénzt, amelyből a nekünk járó összeget soha nem kaptuk meg – szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette, a rezsicsökkentés az infláció letörésének egyik legfontosabb eszköze.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője kérdésünkre, miért támadja az EB évek óta a magyar rezsicsökkentési programot, úgy válaszolt, azért, mert nem fér össze Brüsszel liberalizációs törekvéseivel, ugyanis a tíz éve megalkotott energiaunió-koncepció egy föderalista törekvés az egységes szabályozású villamosenergia- és gázpiac megteremtése érdekében.

– Brüsszel az alacsony energiaárakra való törekvéssel is korlátozottan ért egyet, mert ütközik a klímavédelmi céljaival. Az EB szerint a magasabb energiaárak jobban ösztönzik a háztartásokat arra, hogy csökkentsék a fogyasztást, így mérsékelve a közösség által okozott klímaterhelést. Brüsszel arra hivatkozik, hogy a magyar költségvetésnek túlságosan nagy teher a rezsicsökkentés, pedig az állam egyik funkciója, hogy válsághelyzetekben beavatkozzon és segítsen – mondta Hortay Olivér.

Többfrontos támadás

Brüsszel nem csak egy fronton indított támadást a rezsicsökkentés ellen. A villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslat elvenné a tagállamok kormányának azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket. Hortay Olivér a Demokratának elmondta, az árampiaci reformról szóló európai bizottsági javaslatnak hosszú előélete van. Amikor 2021 őszén az európai gázpiacon megjelent az első ártüske, és átgyűrűzött a villamosenergia-piacra, több tagállam felvetette, meg kellene változtatni az európai villamosenergia-piac működési modelljét úgy, hogy a gázárak elszabadulása ne húzza magával az áramárakat is. Az Európai Bizottság felkérte a rendszer­irányítókat tömörítő szervezetet, vizsgálja meg, milyen alternatívák jöhetnek szóba. Fél év vizsgálódás után megállapították, nincs a meglévőnél jobb működési modell, és úgy tűnt, elmarad a reform, de amikor tavaly nyáron a gázárak a korábbinál is nagyobb mértékben lőttek ki, az EB bejelentette, mégis szükség lesz valamilyen módosításra.

– A nemrég elkészült javaslatcsomag több elemében is súlyosan sérti számos tagállam érdekeit. A reformtervvel kapcsolatban kétféle vita bontakozott ki. A technológiák körüli vita arról szól, hogy milyen típusú technológiákat lehessen állami transzferekkel segíteni. Az eredeti elképzelés az lett volna, hogy csak a megújulókat, a franciák viszont egy nagyszabású nukleáris programot szeretnének megvalósítani, így azt kérték, az atomenergia is kerüljön a kedvezményezettek köré. A németeknek az egyre növekvő megújulókapacitásuk miatt átmenetileg szükségük van gáztüzelésű erőművekre is, hogy az időjárásból fakadó termelésváltozást képesek legyenek kiegyenlíteni, így nekik az az érdekük, hogy a gáztüzelésű erőművek se legyenek negatívan diszkriminálva. A lengyeleknek pedig széntüzelésű erőműveik vannak – magyarázta Hortay Olivér.

Ha a fenti érdekeket figyelembe vennék, az kilúgozná az eredeti javaslatot, ráadásul azok számára, akik a klímavédelmi törekvések gyorsítását sürgetik, elfogadhatatlan, hogy a lengyel széntüzelésű erőművek ne kerüljenek negatív elbírálás alá. A reformjavaslat nemcsak a magyar rezsicsökkentési programot, hanem a több mint tíz tagállamban bevezetett hatósági árazást is ellehetetlenítené.

– A másik vitás pont a hatósági ár kérdése. Az energiaválságra számos tagállam úgy reagált, hogy a magyar rezsicsökkentéshez hasonló hatósági árakat vezetett be. Az EB jelezte, ez csak ideiglenesen fogadható el, mert összeférhetetlen a bizottság liberalizációs törekvéseivel. A reformtervezet szerint a hatóságilag rögzített árakat ki kell vezetni és csak válsághelyzetekben lehet alkalmazni. Azt pedig, hogy mi minősül válsághelyzetnek, kizárólag az EB döntheti el, és csak a rászorulók részesülhetnének ilyen támogatásban – fejtette ki Hortay Olivér.

Nemzeti hatáskör

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a júniusi uniós energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, Magyarország megvétózza a javaslatot. A tárcavezető hozzátette, az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedésnek indult, és nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával.

– Ebben a helyzetben a magyar kormány célja és felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését – jelentette ki. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország korábban az Európai Bíróságon is pert nyert ebben az ügyben, és ez is mutatja, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga ezen nemzeti kompetencia elvételére.

– Mi, magyarok ragaszkodunk ehhez a nemzeti hatáskörünkhöz, ragaszkodunk ahhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy mikor alkalmazunk csökkentett rezsiárakat – mondta.

A kormány álláspontja szerint a rezsicsökkentés minden magyar családnak havonta 181 ezer forint megtakarítást hoz, és a rezsivédelemnek köszönhető, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon jutnak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz a háztartások. A múlt héten elfogadott költségvetést a rezsivédelem költségvetésének minősítette a kormány, és 2024-ben is érvényben kívánja tartani, az Európai Bizottság folyamatos ellenkezése dacára. Működik a Rezsivédelmi Alap is, amelybe az idei évre a költségvetés eredetileg 680 milliárd forintot irányzott volna elő, de főleg a háború hatásaira hivatkozva megemelte az összeget 2630 milliárdra, a jövő évi előirányzat pedig 1361 milliárd forint.