Fotó: MTI/Mónus Márton, archív
Hirdetés

Martonyi János hozzátette: ha a képviselők egy része egyetlen közös európai listáról jutna be az EP-be, megtörténhet, hogy a jelölteket helyi és regionális szinteken nem ismerik. Ez korlátozná a kommunikációt, az elszámoltathatóság csak elméletben működhetne, egyszóval semmiképpen nem szolgálna a demokrácia előnyére.

A csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban elmondta: annak lényege, hogy az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett pártcsoport előre megnevezett jelöltje töltheti be az Európai Bizottság elnöki tisztségét. Azonban – tette hozzá – egyetlen politikai párt ideálisabb esetben is 20-30 százalékát fedi le az Unió népességének, így nem lenne tisztességes és demokratikus a választók 70-80 százalékát figyelmen kívül hagyni, főleg ha az egyik legfontosabb uniós pozícióról van szó.

Kitért arra továbbá, hogy a legfontosabb közös elem a csúcsjelölti rendszerben és a transznacionális listában, hogy egyik sem képzelhető el valójában szerződésmódosítás nélkül, hiszen az Európai Tanácsnak nincs kötelezettsége tartania magát az EP javaslatához, a transznacionális lista esetében pedig a módosításhoz kötöttség nem is kérdés. Nem létezik még olyan szövetségi állam sem, ahol föderális listát alkalmaznának.

A jelenlegi intézményi állapot évtizedes fejlődés eredménye, így csak akkor lenne érdemes az uniós intézményrendszeren módosítani, ha azt valódi, mélyreható, alapos elemzés előzi meg. Beláthatatlan következményei lehetnének az intézményi egyensúly ilyen jellegű megváltoztatásának – tette hozzá.

Korábban írtuk

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője a transznacionális lista javaslata kapcsán hangsúlyozta: az Európai Unió nem egy állam, hanem a tagállamok akaratának köszönhetően jött létre, a tagállamok a szerződések urai. Európában az emberek különböző régiókból és országokból származnak, különböző hagyományokban nevelkedtek, és ennek megfelelően a kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális és más egyéb felfogások sem homogének, hanem mindegyiknek megvan a maga nemzeti színezete. Az Európai Parlament tagjai a nemzeti politikai pártokat képviselik.

Daniel Cohn-Bendit, az Európai Zöldek volt EP képviselője beszédében azt emelte ki, hogy azért van szükség mind a csúcsjelölti rendszerre, mind a páneurópai listákra, mert az európai parlamenti választások voltaképpen nem is az EU-ról szólnak, hanem a 27 tagállam különböző nemzeti kérdéseiről. A transznacionális lista a hagyományos mellett azért lenne fontos, mert a helyi politika nem érint és nem is érdekel mindenkit az unióban. Lényeges, hogy legyen egy átfogó európai programmal bíró képviselői lista, „mert az EU-t nem lehet 27 különböző szemüvegen keresztül megközelíteni”. A csúcsjelölti rendszer és a közös uniós lista szerinte elősegítené „az európai démosz” megerősödését, és európai perspektívába helyezne sok fontos politikai kérdést.

„Ne féljünk igazi Európai Unióban gondolkozni” – húzta alá a volt EP-képviselő.