Brüsszelben szót emeltek a felvidéki magyarokért

Május 3-án Brüsszelben az Európai Parlamentben egy katalán képviselő, Bernat Joan I Marí meghívására a felvidéki magyarság négy reprezentánsa Erdélyi Géza református püspök vezetésével úgynevezett EP-meghallgatáson, illetve sajtótájékoztatón számolhatott be a szlovákiai magyar nemzeti közösség helyzetéről. Erről beszélt lapunknak az egyik résztvevő, Petheő Attila révkomáromi önkormányzati képviselő, aki a legnagyobb felvidéki magyar társadalmi szervezet, a Csemadok komáromi járási elnöke.

– Erdélyi Géza püspök urat és önt már ismerhetik a Demokrata olvasói, de mit tudhatunk a másik két úriemberről?

– Ifjabb Hulkó Gábor jogász és Havasi Péter, a Kassai Figyelő főszerkesztője szólalt fel a meghallgatáson. Brüsszelben Bernat Joan I Marí katalán EP-képviselő invitálására a felvidéki magyar nemzeti közösség helyzetéről kívántam beszámolni, hiszen ezt helyettünk senki sem teszi meg.

– Milyen érdeklődés kísérte az eseményt?

– Az európa parlamenti meghallgatásunkra az összes képviselő kapott elektronikus formában meghívót. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának két EP-képviselője, Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád asszisztensei is jelen voltak az ülésteremben. Rajtuk kívül az Európai Parlament egyik jelentős pártcsoportjának, az Európai Szabad Szövetségnek (ESZSZ) több képviselője és a Meciar-féle HZDS egyik képviselőjének asszisztense jelent meg. Vendéglátónk Bernat Joan I Marí volt az ESZSZ részéről, aki katalánként rendkívüli érzékenységet mutat az anyaországuktól elszakítva élő nemzetrészek sorsa iránt. Az ő meglátása szerint a határon túli magyarok általában a létszámukhoz és érdekképviseleteik erejéhez képest is rossz körülmények között élnek. A katalán politikus tudatosította, hogy az Európai Parlament jó néhány képviselőjében a szlovákiai magyarok diszkriminációja aggodalmat vált ki. Kijelentette, hogy ha a magyar kisebbség egyes hivatalokban nem tud szót érteni az anyanyelvén, akkor az az emberi jogok megsértését jelenti. Erdélyi Géza mindezt megerősítette, mondván, hogy Szlovákiában a magyarok másodrendű polgárok. A püspök úr aláhúzta, hogy a felvidéki magyar reformátusok legnagyobb problémája az egyházi vagyon restitúciója, hiszen nyelvi és adminisztratív akadályok fékezik az egyházat és az egyéneket visszaigénylési joguk gyakorlásában.

– Az MKP és Fidesz nem az Európai Szabad Szövetség, hanem az Európai Néppárt tagja.

– Mind a Fidesz, mind anyapártunk, az MKP örömmel nyugtázhatja, hogy megragadtunk egy olyan lehetőséget, amikor a szlovákiai magyarság korántsem megnyugtató helyzetéről szólhattunk.

– Duka Zólyomi Árpád lehet, hogy elküldte asszisztensét az önök maghallgatására, de a pozsonyi Új Szónak mégis úgy nyilatkozott, hogy kellemetlen és felesleges akcióra került sor. Elmondása szerint Bauer Editnek is hasonló a véleménye.

– Komolyan egyikük sem utasította el a mi brüsszeli nyilatkozatainkat. Hiszen, ha ezt tették volna, akkor az általam leírt és kimondott adatokat tagadták volna. Brüsszeli beszámolómban egyébként a puszta tényekre hagyatkozva szóltam szlovákiai nemzetrészünk aszszimilációjának felerősödéséről, a magyar iskolába beíratottak rohamosan csökkenő létszámáról, a magyarság számára teljesen kedvezőtlen megyei beosztásról, valamint a szlovákiai magyar kultúra támogatási rendszerének hiányáról. Ezen felül kiemeltem, hogy a Szlovákia által 2001-ben ratifikált, európai tanácsi Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartája rendelkezéseinek megvalósításához még 8 szlovák törvény módosítására lenne szükség. Hangsúlyoztam, hogy egy évtized alatt mintegy 50 ezer fővel csökkent a magyarok száma a Felvidéken, míg a szlovákoké közel százezer fővel nőtt! Elmondtam azt is, hogy Szlovákiában hiányzik egy olyan átfogó program, amely támogatja a nemzeti kisebbségekhez tartozók anyanyelven való tanulását, elmaradt a magyarságot sújtó jogszabályok hatálytalanítása, illetve közösségünk erkölcsi és anyagi jellegű kárpótlása, hibádzik a tényleges kétnyelvűség, és nem történt meg a magyar nyelv egyenrangúsítása.

– Duka Zólyomival ellentétben az MKP pozsonyi parlamenti frakcióvezetője, Bárdos Gyula az Új Szónak nyilatkozva hasznosnak ítélte e kérdések felvetését a nemzetközi színtéren, de az időzítést rossznak tartja, utalván a júniusi parlamenti választásokra. Azt viszont nehezményezi, hogy nem értesítették a két szlovákiai magyar EP-képviselőt az akcióról.

– Bárdos Gyula frakcióvezető úr a birtokában lévő információk alapján reagált a történtekre. Meglátásom szerint a kérdést neki szegező újságíró sem tájékozódott kellőképpen. Ez a bennünket, azaz a résztvevőket meg nem kérdező zsurnalisztát minősíti.

– A Magyar Koalíció Pártjának egyes köreiben nehezményezik, hogy a belgiumi Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára és a brüsszeli meghallgatás egyik szervezője, Tajnay Mária az MKP ellen kampányoló, egyébként súlytalan Magyar Föderalista Párt listavezetője volt a két évvel ezelőtti EP-választásokon.

– Szomorú lenne, ha valakit a szlovákiai magyar közösség bármely tagja azért vádolna, mert lehetőséget biztosít a felvidéki magyarság életének brüsszeli bemutatására. Védekezzen inkább az a magyar ember, aki ilyesmivel vádaskodik! Egyébként a meghívás Bernat Joan I Marí képviselő úrtól érkezett, az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának viszont köszönettel tartozunk azért, hogy segített utazásunk és ottlétünk megszervezésében. Ráadásul tudomásom szerint a belgiumi bizottsággal korábban több MKP-s politikus is jó kapcsolatot tartott fenn. A pártomhoz való lojalitás számomra nem jelenthet olcsó alkukat és megalkuvást, ahogy egyetlen, magyar pártban politizáló ember számára sem. Én, ahogy eddig, úgy ezután is a pártom rendelkezésére állok, ha a felvidéki magyarság helyzetének érdekében léphetek.

Zsebők Csaba