Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hirdetés

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a határszakaszon a korábbinál lényegesen nagyobb a migrációs nyomás, Röszkénél kedd hajnalban egy áttörési kísérlet is történt, 80-an támadtak a határra, öt ember át is tört, őket azonban elfogták, büntetőeljárás van folyamatban velük szemben, és ha a bűnösségük bebizonyosodik, kiutasításnak is helye van.

A kormány elrendelte a déli határ megerősített védelmét, mivel a helyzet a korábbi két év „viszonylagos nyugalmi állapotánál” lényegesen rosszabb, és a nyomás a déli határon a következő időszakban is jelentős lesz – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a magyar hírszerző szervek minden adatot értékelnek.

Szólt arról is, hogy a balkáni útvonalon 100 ezer migráns torlódott fel. Szerinte ugyanakkor nagyon nagy baj akkor lehet, ha a Törökországban tartózkodó 3-4 millió migráns megindulna Európa felé. Ezért fontos a jó kapcsolat Törökországgal – hangsúlyozta.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő minden magyar katona biztonságban van, nincsenek kitéve közvetlen veszélynek.

A magyarországi börtönkörülmények ügyében Gulyás Gergely arról beszélt, hogy „ipari mértékű” a joggal való visszaélés a börtönviszonyokra hivatkozó kártérítési igényeknél.

Közölte: a bűnelkövetők eddig 12 ezer ilyen pert indítottak, és több mint 10 milliárd forintot pereltek ki a magyar államtól.

A kormány szerint ez visszaélés az európai és a magyar jogszabályokkal – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a megfelelő körülményeket a börtönökben biztosítani kell, de a bűnelkövetők „bizniszszerű” érdekérvényesítési lehetőségeit meg kell szüntetni, és arra kell törekedni, hogy ha bármilyen jogcímen pénzhez jutnak, akkor az elsősorban az áldozatoknak legyen kifizethető.

Tájékoztatott továbbá: a kormány arra hatalmazta fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy akár ideiglenes fogva tartási helyeket is megnyisson. Emellett több börtönépítés is folyamatban van, a jelenleginél körülbelül 1500-zal több férőhelyre lenne szükség – tette hozzá Gulyás Gergely, majd részletezte: jelenleg egy börtönt és egy börtönkórházat építenek, és három, egyenként 500 főset terveznek. Ha ezek mind megépülnek, akkor a börtönzsúfoltság megszűnne – mondta.

A kártérítési jogszabályt az igazságügyi tárca vizsgálja felül, az Országgyűlés pedig a február közepi üléskezdés után dönteni fog.

A gyöngyöspatai iskolaügyben született bírósági ítéletet, amely 2003-tól állapított meg szegregációt, úgy kommentálta, hogy az semmilyen formában nem segíti a szegregációt elszenvedett cigányokat, nem segíti őket abban, hogy behozhassák a lemaradást.

Gulyás Gergely szerint egy oktatási program tud segíteni az érintetteknek, ez ad esélyt a felzárkózásra, és a kormány készen áll arra, hogy akik kárt szenvedtek, azoknak a jogerős ítéletben foglalt kártérítési összeggel egyenértékű vagy akár azt meghaladó oktatási segítséget nyújtson. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai erről tárgyalnak Gyöngyöspatán.

Ha nincs egyetértés, a kormány azt várja, hogy a Kúria szolgáltasson igazságot – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette, hogy noha a munkanélküliség területén a helyzet lényegesen jobb, mint 2010 előtt bármikor, egyes térségekben továbbra is óriási szegénység van, de önmagukban az olyan kártérítési perek, mint a gyöngyöspatai, inkább ahhoz vezethetnek, hogy uzsorások jelennek meg az adott térségben.

Kérdésre azt is mondta a miniszter, hogy néhány megyében „természetes szegregáció” van az iskolákban, mivel úgy alakulnak ki kizárólag cigány gyermekekből álló osztályok, hogy a nem cigányokat elviszik onnan. Erre iskolaközpontok kialakítása lehetne megoldás, vagyis hogy a felső tagozatokat elvinnék a kistelepülésekről, ennek viszont „politikai érzékenysége” van – mondta.

Beszélt arról is: a Fidesz is várja, hogy megismerhesse az Európai Néppárt (EPP) három bölcsének jelentését, amely még nem készült el. Szerinte annál nagyobb gyengesége nem lehet egy pártnak, hogy nem tudja eldönteni, mit tegyen. A miniszter megerősítette, értékválasztás kérdéséről van szó, arról, hogy a néppárt magáénak érzi-e a kereszténydemokrata értékeket. Szerinte a Fidesz távozása a vég kezdete lenne: megszűnne a néppárt kereszténydemokrata lenni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jövő héten esedékes római látogatásán bejelenthet-e esetleg egy új szövetséget például Matteo Salvinivel, az olasz Liga és a jobboldali koalíció vezetőjével, Gulyás Gergely azt válaszolta, a Fidesz az Európai Néppárt tagja, és egyelőre nem látja, hogy a szövetségkötés ideje jön el.

Azt kijelentette ugyanakkor, hogy ha a Fidesz elhagyná a néppártot, Németországban akkor is a CDU és a CSU lenne a partnere. Olyan európai szövetségbe pedig nem lépne be a Fidesz, amelyikben az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt szerepel, ez „vörös vonal”.

Közölte egyúttal, hogy Orbán Viktor februárban Berlinben találkozik Angela Merkel német kancellárral.

A kommunista utcanevek témájában a miniszter közölte: törvénymódosító javaslatot fog a parlament elé terjeszteni, hogy a közterület-átnevezési eljárásokban a történészeknek, tudósoknak egyértelmű, világos válaszokat kelljen adniuk a kérdéses illetőkről. Tűrhetetlennek nevezte, hogy kommunista gyilkosokról legyenek elnevezve utcák Magyarországon.

Szintén kérdésre elmondta, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el egy őt érintő álhírterjesztés miatt, olyan „idézetek” terjedtek ugyanis a közösségi médiában az ő szájába adva, amelyeket sosem mondott.

Nincs Magyarországon fertőzött beteg

Az eddigi adatok szerint nincs Magyarországon koronavírussal fertőzött beteg, a védekezéshez szükséges minden eszköz rendelkezésre áll és a tisztifőorvos azonnal akciótervet készít – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely kérdésre közölte azt is, hogy szükség esetén, a vírus terjedésétől függően tudomása szerint a napokban leállíthatják a Kína és Magyarország közötti repülőjáratokat.

A miniszter elmondta, a kormány szerdai ülésén meghallgatta a koronavírusról az országos tisztifőorvost, akit felhatalmazott a védekezés irányítására, illetve azt várják tőle és a szaktárcától, hogy azonnal készítsen akciótervet. A magyar egészségügyi intézményrendszer felkészült arra, hogy felvegye a betegséggel szembeni küzdelmet – hangsúlyozta.

Ismertetése szerint Magyarországon ha felmerül a koronavírus gyanúja, soron kívüli laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el.

A tisztifőorvos életbe léptette a vírus elleni védekezésben követendő protokollt, ezért történt az, hogy szerdán a határon megállítottak egy Prágából érkező, kínaiakat szállító buszt, és megmérték az utasok testhőmérsékletét – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy repülőtereken és az érzékeny belépési pontokon további technikai eszközök felszerelése várható, hogy kiszűrjék az országba lázasan érkezőket.

Gulyás Gergely közölte, ha a betegség gyanúja felmerül, akkor az érintettnek karaténban kell megvárnia a vizsgálat eredményét, és az országba történő belépés meg is tagadható.

A miniszter beszámolt arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet január 30-i adatai szerint világszerte 7 711-en fertőződtek meg a vírussal és 170-en haltak meg, a legnagyobb mértékben továbbra is Kínát érinti a vírus. Európában a helyzet lényegesen jobb: Franciaországból négy, Németországból szintén négy, míg Finnországból egy laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetet jelentettek – közölte.

Megerősítette azt is, hét magyar jelezte, hogy soron kívül haza szeretne jönni Kínából. A térségben tartózkodó állampolgárok egészségesek – közölte, hozzátéve: a külügyminisztérium egyeztet arról, mi tud tenni az ő érdekükben.

Gulyás Gergely elmondta, a pekingi magyar nagykövetség folyamatos kapcsolatban van a kínai külügyminisztériummal és az érintett térség külügyi irodáival. Azt mondta, a konzuli szolgálat folyamatos ügyeletet tart.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a franciáktól szóbeli ígéret van arra, hogy azt a hét magyart, aki haza szeretne jönni Kínából, elhozzák. Megjegyezte, a franciák jó eséllyel bejutnak Kínába, így mindenki az ő gépükön akar helyet foglalni. Vagyis ha ez a megoldás nem sikerül, akkor Magyarország saját erőből kihozza onnan a hét magyart, a honvédségnek van erre kapacitása, ha szükséges katonai géppel ki lehet hozni őket – magyarázta.

A miniszter óvott a rémhírterjesztéstől, mondván az közveszéllyel fenyegetésnek minősül és büntetendő. Az elmúlt napokban voltak olyan álhírek és rémhírek jelentek meg, amelyek nem feleltek meg a valóságnak – részletezte.

Azt mondta, a külügyminiszter kapta meg azt a feladatot, hogy mérje fel, milyen hatással jár a járvány a gazdasági kapcsolatokra, a turizmusra.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely rögzítette: a kormány nem támogatja a dugódíj bevezetését, ha a főváros be akarja vezetni, akkor javasoljon törvénymódosítást. Jelezte:  február közepén ülésezik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

Kérdezték a DK-s Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester kijelentéséről. Gulyás Gergely szélsőségesnek és egyértelműen rasszistának ítélete a polgármester szavait. Elmondta, Európa már maga mögött hagyta a szélsőséges eszméket, jó lenne, ha bármilyen szélsőséges párt és a DK is maga mögött hagyná azt. Úgy fogalmazott, ha a DK demokratikus párt lenne, már elköszönt volna a polgármestertől. Hozzátette, ha tud, elmegy a csütörtök esti tüntetésre, de ha nem lesz jelen, annak csak időbeli akadálya lesz.

Volt kérdés arról, hogy Győr hétvégén megválasztott Fidesz-KDNP-s polgármestere, Dézsi Csaba András ígéretet kapott arra, hogy kardiológusként is folytathatja tevékenységét és tervezik-e a vonatkozó törvény módosítását, amely ezt tiltja. Gulyás Gergely közölte, azt javasolja, hogy az Országgyűlés vitassa meg, érdemes-e kivételt tenni, hogy a polgármesterek kereső vagy nem kereső tevékenységként orvosként is dolgozhassanak.

Gulyás Gergely kérdésre azt ígérte, hogy pénteken nyilvánosságra hozzák az átdolgozott Nemzeti alaptantervet. Egy másik kérdésre közölte azt is, úgy tudja, hogy rendben működik a hatéves kortól kötelező beiskolázás új rendszere, akik mentesítést kértek, a legtöbb esetben megkapták. Kitért arra, hogy a kormány azt az „álszent” gyakorlatot akarta megszüntetni, hogy hivatalosan az óvoda, valójában azonban a szülő döntött az iskoláztatásról. Hozzátette: a tapasztalatokat le kell szűrni, ha ezek kedvezőek, akkor érdemes a jelenlegi rendszert fenntartani, ha kedvezőtlenek, akkor az ellenkező irányba is el lehet indulni és kizárólag a szülőre bízni a döntést.

Kérdezték arról is, hogy a miniszterelnök év elején az egészségügyi intézmények várótermeinek felújításának szükségességéről beszélt. Gulyás Gergely elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a részletes felmérést, 140 milliárd forintba kerül a felújítás, amely állami és önkormányzati intézményeket érint.

Beszámolt arról is, hogy a Pénzügyminisztérium egyesével tárgyal a nagy beszállítókkal a kórházi adóságokról, a cél az, hogy az indokolt mértékű adósságot fizesse ki az állam.

Elmondta, a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseiről várhatóan februárban döntenek, a családvédelmi akciótervről azonban csak később, mert az a jövő évet megterhelő költségvetési hatással bír, ezért látni kell, hogyan alakulnak az idei adatok.