Az irodaházat a holland Erick van Egeraat tulajdonában lévő EEA Budapest Kft. tervezte. Egeraat egyébként építészirodák egész hálózatát hozta létre szerte Európában, így például Rotterdamban, Prágában, Londonban és 1994 óta folyamatosan tervez Magyarországon is. Egeraat volt a holland Mecanoo-iroda egyik alapítója, innen indult, majd vált világhírű építésszé a neomodernnek nevezhető, szigorú derékszögű rendszerek kombinálásával. Egyik létrehozója a kötöttségektől felszabadult, szórakoztató építészetnek, ami mára gyakorlatilag világstílussá vált.

– Egeraat ugyan holland, de az iroda munkatársai, akik az ötletet kidolgozzák, magyarok – mondja Csanády Pál építész, az egyik legolvasottabb építészeti folyóirat, az Alaprajz főszerkesztője. – Nem ő az, akitől a magyar építészeket félteni kell, hanem azok az osztrák és német irodák, akik a teljes munkát elviszik, és külföldiekkel végeztetik el. Egeraat, mint egy karmester, a zenekar élén áll, miközben a zenészek magyarok.

Különösen az uniós csatlakozást követően lesz probléma a külföldi építészek kérdése, ugyanis onnantól kezdve voltaképpen akadály nélkül szoríthatják háttérbe az amúgy is nehezen érvényesülő magyar építészeket.

– Ahhoz, hogy egy külföldi építész Magyarországon épületet tervezhessen, be kell lépnie a Magyar Építész Kamarába – nyilatkozta Eltér István, a kamara elnöke. – Egeraat tervezhet hazánkban, mivel irodát nyitott, így úgy tűnik, mintha letelepedett volna. Ez elfogadható, bár nem egészen szabályos. Májustól azonban érvénybe lép egy új szabályozás, melynek alapja egy 1985-ben Magyarország által is aláírt ajánlás. Eszerint az építészet szolgáltatás, melynek áramlása nem akadályozható, vagyis bármely külföldi építész tervezhet Magyarországon, ha megfelelő végzettsége és gyakorlata van, amit itthon is elismernek.

– Félünk, hogy elözönlik majd hazánkat a külföldi tervezők – vélekedik a kamara elnöke -, hiszen például Németországban 50 ezer munkanélküli építészt tartanak nyilván, míg nálunk összesen tízezer építész van. Tartunk attól, hogy a külföldiek elnyomják a magyarokat, főleg mert a nagyobb beruházások is általában nyugat-európai tulajdonban vannak. Így nem számíthatunk sok jóra, ez a példa is mutatja – hiszen az ING is holland -, hogy mindenki saját hazájának alkotóit részesíti előnyben. A kamara is igyekszik majd védeni tagjainak érdekeit, mindenképpen megszűrjük a külföldi építészeket, egyrészt a diploma, másrészt a gyakorlat szempontjából. Követendő példa lehetne a németeké, ahol a kamara és a hatóság együttesen fog össze a külföldi építészek ellen. Sajnos Magyarországon jelenleg éppen az ellenkezője történik.

Ikonépület

A „modernből” kiszabadulva az építészetnek elfogytak az irányzatai, mivel a technika fejlődésének következtében egyre több mindent lehetett megvalósítani, gyakorlatilag a sok új ötlet és lehetőség közül egyik sem emelkedett ki annyira, hogy meghatározóvá váljék.

– Már azt is mondhatjuk, hogy nem elsősorban az építésznek, hanem magának az épületnek van saját stílusa, mely kiemeli környezetéből, és ettől ikonépületté válik – vélekedik Csanády Pál. – Napjainkban az unalom ellen küzdenek az építészek, ezért hívják a mai építészetet látványosság-építészetnek is. Ennek az a lényege, hogy az építészetnek, hasonlóan a művészet más ágaihoz, különböznie kell a kortárs alkotásoktól, egyedinek kell lennie. Ezért nem csinál mást az építészet, mint szórakoztat.

A szórakoztató építészetet architainment-nek is nevezik, mely szóösszetétel az entertainment és az architecture szavakból származik. Ez a fajta irányzat nem feltétlenül akar mély gondolatokat kifejezni, csupán szórakoztatni akar.

– Az épületekre megfagyott zeneként is tekinthetünk – mondja az Alaprajz folyóirat főszerkesztője. – Ebben az értelemben Egeraat most készülő Dózsa György úti épülete rockzene. Ha közelebbről megnézzük a részleteket, a hangok az ablakok, a falak, a burkolatok, melyeknek saját helyük van a kompozíció egészében. Itt a többféle mintás üveg, fém és kőburkolat apró csíkokra bomlik, de nem a megszokott „kő, üveg, aztán fém” formában, hanem ezeket a tervező összekeveri, megrázza és leönti acél világító szalagokkal.

A Dózsa György úti székház egyes elemei előfordulnak más, Erick von Egeraat-épületen is, például a kifelé dőlő üveghomlokzat a Paulay Ede utcai ING-központ épületén is megjelenik. Ezeket a merész megoldásokat tíz-tizenöt évvel ezelőtt, papíron és tusrajz-technikával még nem lehetett volna megvalósítani. Így ugyanis nem lehetett volna megfelelő pontosságú gyártmány-terveket készíteni.

– Akkoriban is próbálkoztak ugyanilyennel, de abból egy bizonytalan összevisszaság lett – állítja Csanády Pál. – Ma már a komputer- és designtechnológia alkalmas arra, hogy az építész laza csuklómozdulattal rajzoljon egy görbét, és ahhoz a tartószerkezet, az üvegszerkezet, a hőszigetelés és tulajdonképpen minden pontosan geometriailag hozzárendelhető legyen. Ez átalakította az építészetet, így születhetett meg az új Budapest Sportaréna is, amelynek a tervezése elejétől végéig magyar építészek kezében volt. Viszont valamikor a nyolcvanas évek végén Dévényi Sándor szerves építész a pécsi villámsújtotta házának villámábrázolását még a saját kezével véste ki a kész házon. Ezzel a problémával küzdött Makovecz Imre is évtizedeken keresztül, bár az ő építészete ezt elviselte, mivel közvetlen kapcsolatban van a népi építészettel, amelyben a kézi munka megállja a helyét.

Amellett, hogy az ikonépület kitűnik a környezetéből, az is meghatározza egyediségét, hogy bizonyos szempontból alkalmazkodik hozzá, válaszol rá. Ehhez azonban egy 25 ezer négyzetméteres épület esetében elengedhetetlen a tagolás.

– A háromrészes tagolás azt mutatja, hogy Egeraatnak van arányérzéke, nem egy Pompidou-központhoz hasonló épületet tervezett, ahol tudomást sem vesznek a környékről, hanem igenis egy európai érzékenységű épületet, mely figyelembe veszi, hogy mekkora a mellette lévő épület párkánymagassága – mondja a főszerkesztő. Szemben pedig a Városliget van, onnan van távlata az épületnek, s ezt kihasználja, afelé nyit. Azt lehet mondani, hogy ez a vertikális tagoltságú homlokzat a park fáival rokon, azokra válaszol. A környező villaszerű épületekre pedig a három tömb utal, melyek többé-kevésbé villaépület nagyságrendűek. Ettől válik az épület városszerkezeti értékké.

Letiltva

Szerettük volna az EEA Budapest Kft. irodájának tervezőit is megszólaltatni, hogy meséljenek az épület terveinek születéséről. Az iroda egyik munkatársával sikerült is időpontot egyeztetnünk, ám a megbeszélt találkozó előtt két órával telefonon közölték velünk, hogy a vezetőség az interjút letiltotta. Ekkor indoklást sem kaptunk, később pedig arra hivatkoztak, hogy a megrendelő nem járult hozzá a nyilatkozathoz, így csupán az átadás után adhatnak felvilágosítást. Mikor azonban megkerestük az építtető ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját, Elekes Andrást, kiderült, hogy ő nem is tudott a felkérésről, sőt felajánlotta, hogy személyesen veszi fel a kapcsolatot a tervezőirodával, és segít az interjú létrejöttében. Elmondása szerint ekkor őt már arról tájékoztatták, hogy valójában a tervezők azok, akik az épület átadásáig elzárkóznak a beszélgetéstől. Ez az indok önmagában elfogadható lenne, az azonban érthetetlen, hogy akkor miért kaptunk időpontot, és miért hivatkoztak a megrendelőre.

Arra a kérdésünkre, hogy ki tervezte az épületet – mely egyértelműen Erick van Egeraat stílusát követi -, két nevet említettek, Z. Halmágyi Juditét és Tiba Jánosét. Így nem derült ki számunkra, hogy ki és mennyire vett részt a tervek kidolgozásában. Z. Halmágyi Judit nevéhez fűződik egyébként a sok vitát kiváltó Kálvin téri épületegyüttes, amelynek tervein annak idején még Virág Csaba építésszel dolgoztak közösen. Z. Halmágyi akkoriban még az épület teljes átadása előtt is szívesen válaszolt az azzal kapcsolatos kérdésekre a Népszabadság újságírójának, sőt nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy „egyenrangú partnernek tekintem a kritizálót, nem akarom meggyőzni, érdekel, elfogadom a véleményét. Ha kíváncsi rá, akkor elmondom, hogy mit miért csináltam.”

A Dózsa György úti ING-központ épületének átadására egyébként előreláthatólag március végén kerül sor, de a járókelők már most is véleményt formálhatnak róla. Várhatóan nagy visszhangot kelt a szakmában is, csakúgy mint az 1994-ben épült Andrássy úti, szintén Egeraat nevéhez fűződő ING-épület, mely több tucat publikációt ért meg a nemzetközi építészeti szakirodalomban. Ez az épület önmagában nagyobb érdeklődést váltott ki, mint a kortárs magyar építészet együttvéve.