Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Mellár Tamás (Párbeszéd) az MTA-t érintő törvénymódosítást alkotmányellenesnek, antidemokratikusnak és elhibázottnak nevezte, idézve az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör véleményét. Szerinte 1949-ben intézett utoljára ilyen „brutális támadást” az MTA ellen a hatalom. Úgy vélte: ebben a helyzetben a kormánypárti képviselőké lesz a történelmi felelősség, mert ha megszavazzák a javaslatot, akkor gyermekeiknek, unokáiknak kell számot adniuk arról, hogy Széchenyi által létrehozott intézmény szétveréséhez hogyan járultak hozzá.

Hangsúlyozta: bár a jövő évi költségvetésben több pénzt irányoznak elő kutatás-fejlesztésre, mivel a kutatóhálózat elveszíti függetlenségét, a „kedvenc vállalkozások” „rájárhatnak” ezekre a forrásokra.

Az Orbán-rendszer a végéhez közeleg, szavazzanak nemmel a javaslatra, akkor talán megbocsát önöknek az utókor! – üzente a fideszes honatyáknak Mellár Tamás.

A vita utáni sajtótájékoztatóján kifejtette, a Párbeszéd parlamenti frakciója az Alkotmánybírósághoz fordul az MTA-t érintő törvénymódosítás miatt és arra kéri a többi ellenzéki pártot, hogy támogassa ezt a törekvést.

Mellár Tamás a magyar tudománnyal szembeni „brutális támadásnak” ítélte a javaslatot, ami szerinte ellentétes a tudomány és az Akadémia szabadságával, és sérti a tulajdonhoz való jogot is.

Hozzátette: az előterjesztés az érintettek akaratával is szembemegy az által, hogy a kutatóintézetek hálózatát az MTA-tól elvéve az innovációs tárca alá rendeli. Ezért antidemokratikus és szűklátókörű – értékelt.

A javaslatban szereplő Nemzeti Tudománypolitikai Bizottságot Mellár Tamás a Rákosi-rendszerben létrehozott Magyar Tudományos Tanácshoz hasonlította, amelynek célja a tudomány „tervszerű irányítása” volt.

Tagadta, hogy a kutatóintézetek ne lennének versenyképesek nemzetközi szinten. Szerinte az átalakítás célja „a pénz kiszivattyúzása”.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára vádaskodásnak nevezte a képviselő szavait. Közölte: az MTA átalakításával a kormányzat célja, hogy a kutatóintézetek hatékonyabban tudják szolgálni a magyar társadalmat és a gazdaság fejlődését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek érdekében jövőre innovációra és kutatás-fejlesztésre 32 milliárd forinttal több pénz jut. Kiemelte azt is, hogy az alapkutatások jelentősége megmarad a jövőben is.