Navracsics Tibor: a magyarok és a lengyelek sok mindent azonosan látnak
A lengyel-magyar kulturális közelség elősegítheti a politikai érdekérvényesítést az Európai Unióban – jelentette ki Navracsics Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője hétfőn a III. Lengyel-Magyar Fórumon.
A koronavírus-járvány miatt online formában rendezett konferencia kulturális együttműködésről szóló pódiumbeszélgetésén az Európai Bizottság (EB) volt tagját arról kérdezték, a lengyelek és a magyarok történelmi sorsközösségéből adódó kulturális közelség mennyire segíti elő a politikai együttműködést az Európai Unióban.
Navracsics hangsúlyozta a kulturális tényezők szerepét az uniós érdekérvényesítésben, a döntésekben való közreműködésben. Szerinte az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy létezik „egyfajta kulturális szakadék” az EU nyugati és keleti fele között.
„Számos dolgot itt másképp éltünk meg (…), a magyarok és a lengyelek pedig sok közös élményből táplálkozhatnak”, hiszen a 20. században nincs olyan évtized, amelyben nem történt volna sorsfordító, a két nemzet viszonyát befolyásoló esemény – utalt Navracsics a többi között az 1920-as varsói csata vagy a második világháború során lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségre.
Magyarország és Lengyelország között kulturális értelemben nincs különbség, sok mindent azonosan látunk. Geopolitikai értelemben némileg különböző a két ország helyzete – mondta el. „De ez éppen jó lehet, hiszen a két ország közös értelmezés mentén ki is tudja egészíteni egymás érdeklődési területeit”, a magyar-lengyel tengely ebben az értelemben egész Közép-Európát le tudja fedni – tette hozzá.
Kiemelte a nyelvtanítás, a diákcsere fontosságát, valamint a történelemoktatás szerepét, úgy vélekedve, hogy a nyugat-európai országokban az utóbbi évtizedekben a történelem nem számít hangsúlyos tantárgynak.
Ezzel szemben a közép-európai nemzetek a történelem alapján vezetik le a mai eseményeket – szögezte le.
A történelem hiányos ismeretéből azonban számos probléma adódik – folytatta, példaként felidézve az EU-biztosi megbízatása idején folytatott vitákat az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás Varsóval szembeni elindításáról. Akkor „tökéletesen lehetett érezni, hogy a történelem nem ismerete milyen ellenséges sztereotípiákat alakíthat ki egy országgal kapcsolatban” – mondta.
A III. Lengyel-Magyar Fórumot az őszi Nemzetközi Krynicai Gazdasági Fórum társrendezvényeként szervezik a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatásával.
Hétfőn egyebek mellett az önkormányzatok közötti együttműködésről, a lengyel-magyar kapcsolatok meghatározó alakjairól is tartottak pódiumbeszélgetéseket.
A résztvevők között volt Spiró György író is, akivel a Varsói Egyetem hungarológiai tanszékének vezetője, Gizinska Csilla irodalomtörténész műveinek lengyel ihleteiről beszélt, és összehasonlították a romantika korszakából máig merítő magyar és lengyel irodalmi hagyományt is.