Németh Szilárd: Görgei hazája melletti elkötelezettsége ma is példa
Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei Artúr tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben pénteken.
Németh Szilárd a honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen felidézte: 105 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszafoglalásának napján, május 21-én hunyt el az akkor 98 éves Görgei Artúr, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére, többször a honvédség főparancsnoka és a Szemere-kormány hadügyminisztere.
Hozzátette, ma is igaz Görgei megállapítása, hogy a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona. Az államtitkár a honvédelem napján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a magyar honvédeket és a honvédelmi alkalmazottakat.
Németh Szilárd emlékeztetett: Görgei az 1848-as márciusi forradalmat követően létrejövő magyar kormány felhívására jelentkezett az újonnan szerveződő hadseregbe, tehetsége és kiemelkedő szervezőképessége révén megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot, több alkalommal a honvédsereg fővezére volt, de kinevezték hadügyminiszternek is. Hozzátette: a többszörös orosz-osztrák túlerő miatt, azért, hogy a további felesleges vérontást elkerülje, Görgei 1849. augusztus 13-án Világos mellett letette a fegyvert.
A feltétel nélküli fegyverletétel miatt és azért, mert őt nem ítélték halálra, hosszú időn át árulónak tartotta a magyar közvélemény, a fegyverletétel után hatvanhét, küzdelemmel és meghurcoltatással teli év jutott még Görgeinek – tette hozzá az államtitkár. Az mondta, még egy- másfél évszázad elteltével is csak kevesen ismerték fel Görgei Artúr tetteinek mozgatóját, döntésének hátterét, katonai, politikai és emberi nagyságát.
Görgei Artúr „vitathatatlanul nemzetünk legkiválóbbjai közé tartozott”, akinek vészterhes időkben kellett felelősségteljesen döntenie. „A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert” – jelentette ki.
Ugyan sokáig kellett várni – tette hozzá -, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett, a mostani diákok előtt már egy polihisztor és tudós ember, felelősségteljes politikus és zseniális katona, egy hazafi képe jelenik meg, ha Görgeiről tanulnak.
Az államtitkár szerint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharccal egy időben született magyar honvédség máig legnagyobb hadvezéreként lehet Görgei Artúrra tekinteni, aki személyesen is példát mutatott katonáinak, bizonyította bátorságát, képes volt felmérni hadserege teljesítőképességét és nem követelt észszerűtlen, vállalhatatlan áldozatokat.
Méltán viseli az egykori tábornok nevét a Görgei Artúr-életműdíj, amellyel 2009 óta ismerik el a Magyar Honvédségért végzett kiemelkedő szolgálatteljesítést – mondta.
Németh Szilárd szerint ma, amikor a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához is találni tanulságot, követendő példát Görgei Artúr életművében.
Görgei jól látta, hogy a hadászatban és harcászatban, valamint az alapjukat képező logisztikában milyen jelentősége van a korszerű eszközök alkalmazásának. Emellett fontos felismerése volt Görgeinek, hogy ha már nem tud azonos típusú puskákat adni minden katonának, legalább az egységes szervezési elvek alkalmazásával kell megpróbálnia növelni a honvédsereg hatékonyságát – jegyezte meg.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója a rendezvényen azt mondta: a Fiumei úti sírkert „nyitott történelemkönyvként” lehetőséget ad arra, hogy „történelmi alakjainkról lehámozzuk a különböző korok által rájuk aggatott ítéleteket és előítéleteket, és egykori szerepükhöz méltó módon emlékezhessünk rájuk”.
Az ünnepségen koszorút helyezett el Görgei sírjánál a Honvédelmi Minisztérium nevében Németh Szilárd, a Magyar Honvédség nevében Barát István vezérőrnagy, a MH Parancsnoksága törzsfőnöktámogató helyettese és Mudra József ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, valamint Móczár Gábor.
Százhetvenkét éve, a tavaszi hadjárat végén, 1849. május 21-én a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után, Görgei Artúr tábornok parancsnoksága alatt sikerült visszaszerezniük a Budai várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21.