Titkosszolgálati jelentés: az Iszlám Állam és a Hamász is jelen van a határnál
Mostantól nyilvános a titkosszolgálatok jelentése a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről: világosan látszik, micsoda kockázatot jelent Európa biztonságára a felelőtlen brüsszeli migrációs politika – írta a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön a Facebookon.Kocsis Máté a közösségi oldalán azt írta, hogy a szerb-magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, az al-Kaida, a Hamász. Hozzátette, hogy egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségben.
A politikus kiemelte azt is, hogy a tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival.
Hozzátette, hogy a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét. Közölte azt is, hogy rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon.
„Minden eszközzel fel kell lépni a terrorizmus ellen! Az uniónak támogatnia kell a magyar határvédelmet! Új migrációs politika kell Brüsszelben!”
– fogalmazott Kocsis Máté.
A teljes jelentés IDE KATTINTVA tekinthető meg.
Az erőszak fokozódik a határtérségben
Az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt – derül ki a titkosszolgálati jelentésből.
A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái és a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. A jogi pillért tekintve az EU migrációs paktuma jelent kockázatot.
A migrációs nyomás erősödését tükrözi a visszafordítottak számának emelkedése.
Kitértek rá: belbiztonsági tekintetben – az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként – fokozott kockázatot jelent a migrációs nyomással arányosan megnőtt terrorkockázat. Az illegális migráció útvonalait – beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit – terrorista hálózatok használhatják fel.
Azt is írták: a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempész bandák között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakkészség is. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempész-csoportok tevékenységének irányítását.
Kifejtették: a szerb-magyar határszakaszon éjszakánként megközelítőleg 1000–1200 illegális határsértést észlelnek. Augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egy pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján a 40. héten 5606 fővel rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma.
A jelentésben úgy értékelnek, hogy az embercsempész üzletágat a folyamatosan bővülő piac és a strukturális tökéletesedés jellemzi. A bevételek egy része terrorfinanszírozási célzattal is felhasználható, illetve az eszköz- és fegyverbeszerzési csatornák terrorista tevékenységek elősegítésére is alkalmasak.
A nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és kihasználják. Az EU migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a magyar védekezési gyakorlatot.
Magyarország tranzitjellege nem változott, mert az ország nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb létszámú diaszpórával. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége kihathat a peremországokra is, ami alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.
Hangsúlyozták: az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt. Az állami erőszak monopóliumával élve választ lehetne ugyan adni ezekre a kihívásokra, de ez valószínűleg a szerevezettbűnözés részéről is az erőszak fokozásához vezetne.
A migrációs mozgások üteme egyelőre a „szezonvégi felfutó ágban” van: egyre többen igyekeznek még a tél beállta előtt a célországba eljutni, a balkáni tranzitállamok hatóságai pedig abban érdekeltek, hogy minél kevesebb migráns maradjon az illetékességi területükön.