Oltási viadal
Világraszóló versengés alakult ki a Föld országai között az új koronavírussal szembeni vakcinák beszerzéséért. A lakosságarányos beoltottság tekintetében Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Nagy-Britannia állnak a dobogós helyeken. Hazánk jelenleg az európai középmezőnybe tartozik, de a brüsszeli beszerzések lassúsága miatt a magyar kormány az EU-tól függetlenül is vásárol nagy mennyiségű oltóanyagot.
A KSH-felmérések szerint január utolsó hetében már a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy hazánkban, hogy biztosan beoltatná magát. Ez azt is jelenti, hogy bár hétről hétre növekszik, európai összehasonlításban még mindig alacsony a koronavírus elleni vakcina elfogadottsága Magyarországon. Az elemzés megállapítja azt is, hogy a vakcinapártiak leginkább a 64 év felettiek és a diplomások közül kerülnek ki, a legelutasítóbbak pedig a fiatalok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek. A bizonytalanok aránya továbbra is magas.
A The Guardian ugyanakkor arról számol be, hogy a Kantar Publik nemzetközi közvélemény-kutató cég öt országra – USA, India, Olaszország, Nagy-Britannia és Hollandia – kiterjedő vizsgálata alapján a fertőzöttségben listavezető amerikaiak 25 százaléka biztosan vagy valószínűleg nem tervezi beoltatni magát a SARS-CoV vírus ellen, de hozzájuk hasonlóan szkeptikusak a franciák és a németek is. A vizsgált európai országok közül Olaszországban volt a legalacsonyabb, 12 százalék a bizonytalanok aránya, ami Nagy-Britanniában 15, Hollandiában pedig 17 százalék. A Kantar konzultációs ügynökség a felmérésből azt a következtetést vonta le, hogy a kormányoknak sokkal több erőfeszítést kellene tenniük, hogy meggyőzzék a lakosságot a vakcina beadatásának fontosságáról.
A The New York Times egyik február eleji cikkében aggasztónak nevezte, hogy az uniós országokban átlagosan a lakosság mindössze 2,5 százalékát sikerült beoltani legalább az első körben. A kontinensen az EU-tól függetlenedett Egyesült Királyság vezet, ahol eddig a lakosság 16 százaléka, 10,5 millió ember kapta már meg a védőoltást, közülük pedig több mint félmillióan a második dózison is túl vannak. Nem véletlen, hogy az EU konfliktusba keveredett a különutas Nagy-Britanniával amiatt, hogy a brit vagy az uniós piac élvez-e elsőbbséget a gyártónál az Oxford/AstraZeneca vakcina felhasználását illetően.
Világszinten az oltottság éllovasai Izrael és az Egyesült Arab Emírségek. Ezek az országok lakosságarányosan is jól teljesítenek, hiszen beoltottságuk már a 40 százalékhoz közelít. Európához képest nem szerepel rosszul az Egyesült Államok sem, hiszen eddig összesen több mint 35 millió adag vakcinával kezelték az embereket, ami nyolcszázalékos beoltottságot jelent. (Nem arról van szó, hogy 35 millió amerikai kapta volna meg a gyógyszert, hiszen közülük több millió állampolgárnak már a második dózist adták be.)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Süddeutsche Zeitung német lapban február 5-én közölt interjújában elismerte, hogy a vakcinabeszerzés terén számos esetben másként kellett volna eljárni. Ahogy fogalmazott, sokkal többet kellett volna foglalkozni a tömeggyártás kihívásaival és új szállítási láncok kiépítésével. Ráadásul az Európai Bizottság nagyon sokáig vitatkozott a cégekkel arról, kinek kell majd felelősséget vállalnia probléma esetén, amint arra Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégiai vezetője felhívta a figyelmet. Az amerikai kormány ezt a felelősséget a kezdetektől fogva felvállalta, emiatt indulhatott el ott hamarabb az oltás. Az elemző ezért észszerű döntésnek tartja, hogy a magyar kormány az uniós beszerzésen kívül is próbál vakcinát szerezni, hogy minél hamarabb elkezdődhessen a hazai nyitás.
A lakosságarányos beoltottakat tekintve egyébként hazánk az európai középmezőnybe tartozik, Ausztria és Horvátország például mögöttünk van, kismértékben elmaradnak tőlünk a csehek és a szlovákok is. Ugyanakkor Románia és főleg Szerbia megelőzött bennünket, utóbbinak az lehet a fő oka, hogy déli szomszédunknál az amerikai Pfizer/BioNTech-gyártmányok mellett már tömegesen használják az orosz Szputnyik V és a kínai Sinovac termékeit is.
Magyarországon tavaly december óta február 5-éig csaknem 265 ezer ember kapott oltást, majdnem 93 ezren már a második dózist is, így a felhasznált vakcinák száma 357 ezer. A következő 3-4 hónapban 2,5 millió ember oltásához elegendő kínai Sinopharm és további egymillió páciens védettségéhez szükséges orosz Szputnyik V vakcina érkezik Magyarországra.
Aki gyors, életet ment, aki lassú, életet veszít – mondta február 5-én, az Andrej Babiš cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy nem lehet az unióra várni, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú.