De Gaulle többször elhagyta a NATO katonai bizottságait és kilépett az EK (az Európai Unió) döntéshozói fórumaiból is, amikor kipattant a vita a tagállamok között a minősített többségi döntéshozatalról. Így De Gaulle akkori kiállása teremtette meg Európában a nemzeti vétó lehetőségét, és a többségi döntéshozatal visszaszorulását, ekkortól alakult ki a gyakorlat, hogy a vitás kérdésekben nem születik döntés egészen addig, amíg konszenzus nem alakul ki róla a tagállamok között.

Hirdetés

A magyar miniszterelnök is arra hivatkozott, ő úgy tanulta az európai jogot, hogy addig nincs európai döntés, amíg valakinek ellenvetése van.

Ezért is érthetetlen, hogy a többiek ennek ellenére is át akarták nyomni ezt a döntést, amelyről Orbán Viktor előre jelezte, hogy számára elfogadhatatlan.

De nézzük De Gaulle elnök lépései, amikor nemzeti érdekeinek védelme érdekében hátrahagyta a döntéshozatali szerveket:

Az Európai Közösség (EK, az Unió elődje) megalapítása után De Gaulle a közös agrárpolitika, de még inkább a szervezeten belüli döntési mechanizmus, a minősített döntéshozatali eljárás (qualified majority voting vagy QMV) körüli vita miatt kivonult az európai döntéshozatalból.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el az Origo honlapján.

Korábban írtuk