Hirdetés

A kormányfő úgy fogalmazott: hosszú tárgyalások fejeződtek be, „nehéz szülés volt, de sikeres”.

„A magyar álláspontot és a magyar nemzeti érdekeket sikerült érvényesítenünk. Magyarország nem küld katonákat Ukrajnába, elfogadták, hogy fegyvereket sem küldünk, sőt, Magyarország területén keresztül sem haladhatnak fegyverek Ukrajna területére” – jelentette ki.

Értékelése szerint ezt azért tudták elfogadtatni, mert a NATO-nak az lett a közös álláspontja, hogy a legfontosabb közös NATO-cél az, hogy a háború semmiképpen se lépje túl Ukrajna határait.

Közölte, hogy ezért elvetették a légtérzár a gondolatatát is. Egy Ukrajna feletti légtérzár azonos lett volta a légi háborúval – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy ez nem fog megtörténni és ez jó hír Magyarország számára.

Korábban írtuk

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy döntöttek az Ukrajnával szomszédos közép-európai országok – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia – megerősítéséről is. Hozzátette: ide védelmi célzattal települnek majd NATO-erők.

Várjuk őket, jönnek törökök, olaszok és horvátok, valamint lesznek amerikaiak is – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ők a magyar honvédséggel együtt fogják garantálni Magyarország és a magyar emberek békéjét és biztonságát.

Eddig öt ország jelezte a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: Magyarország legfontosabb célja továbbra is, annak garantálása, hogy az ország „nem kavarodik, nem sodródik bele” a szomszédban zajló háborúba. A NATO csütörtöki csúcstalálkozója ebből a szempontból a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelő eredményt hozott – értéket a magyar diplomácia vezetője. Nagy sikernek nevezte, hogy érvényben maradt a NATO azon álláspontja, amely teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel. Tehát a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni és „mindent meg kell tenni annak érdekében hogy ez a háború ne eszkalálódhasson, ne terjedhessen túl Ukrajna határain”.

A miniszter ismertetése szerint a NATO – annak érdekében hogy megerősítse a szerepvállalását a szövetség keleti, délkeleti szárnyán – „előretolt védelmi jelenlétet hozott létre”. Ez azt jelenti, hogy nyolc zászlóalj-harccsoport jön létre a szövetség keleti, délkeleti szárnyán – mondta. Ezek közül az egyik lesz az a magyar zászlóalj-harccsoport, amely már korábban létrejött. „Mi magyarok hoztuk ezt létre, a Magyar Honvédség hozta ezt létre, az magyar vezetés alatt áll” – hangoztatta, hozzátéve, hogy az egység eddig is a NATO keretében működött.

Szijjártó Péter közölte: megnyitották a lehetőséget, hogy ehhez a zászlóalj-csoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal. Tájékoztatása szerint öt ország – az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország – jelezte csatlakozás és katonák küldésének, delegálásának szándékát. Előreláthatólag ezen országok néhány száz főnyi katonát delegálnak majd a magyar zászlóaljcsoportba – jegyezte meg. A tárcavezető kitért arra is, hogy ezen katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében.