Politikai senkiföldjén a „csalódott fideszesek”
Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében – írja legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet.
„Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett »csalódott fideszes« közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció »jobboldali« segédcsapatávaivá válnak” – fogalmaznak.
A XXI. Század Intézet elemzése kitér arra is, hogy a pártkezdeményezések mellett az elmúlt tíz év során több olyan politikai szervezet és fórum is létrejött, amelyek működtetőit szintén a jobboldal peremére került, úgynevezett kritikus értelmiség adja.
„A »csalódott fideszesek« által alapított szervezetek és létrehozott fórumok mindegyikére jellemző, hogy igyekeznek megfelelni az »européer konzervatívok« által lefektetett elvárásoknak, támogatókat és olvasókat pedig a politikai paletta jobb és bal oldaláról egyaránt toboroznak” – írják.
Az elemzés szerint ezen szervezetek közül az egyik legismertebb a 2015 márciusában létrejött Eötvös József Csoport, ami az elmúlt években több olyan konferenciát is szervezett, amelynek keretein belül számos kritikát fogalmaztak meg a kormány munkájával kapcsolatban. A szervezet céljai között nem szerepel a pártalapítás, a tagok elmondása szerint mindössze „példát akarnak mutatni, hogy a közbeszéd másmilyen is lehet”. A csoport tagjai között találjuk többek között Bod Péter Ákost, Chikán Attilát, valamint Csaba Lászlót.
Fontos bázis a köreikben a 2018-ban létrejött Mindenki Magyarországa Mozgalom, amelynek alapítói között Márki-Zay Péter mellett Mellár Tamást is megtaláljuk.
„A mozgalom eredetileg politikasemleges programmal igyekezett megszólítani a különböző társadalmi rétegeket, azonban a politikai irány hiánya alig egy éven belül a politikai tér senkiföldjére száműzte őket. Az ezzel párhuzamosan, a mozgalom vezetésében kialakult belső ellentétek ellenére a szervezet továbbra is működik, és a legfőbb célja a kormány 2022-ben történő leváltásához való hozzájárulás.”
Szintén itt lehet megemlíteni a Felelős Értelmiség Mozgalmat, amelynek tagjai 2019. február 9-én egy nyilatkozat kiadásával igyekeztek nyomást gyakorolni a kormányra, a tagok között ugyancsak megtaláljuk Csaba Lászlót, Jeszenszky Gézát és Pálinkás Józsefet – írásaikban igyekeznek felhívni a választópolgárok figyelmét az elmúlt tíz évben végbement, véleményük szerint negatív változásokra.
„Az jobbára értelmiségiekből és újságírókból álló csoport az említett szervezeteken kívül a nyomtatott sajtón és több internetes portálon keresztül is hírt ad magáról.
Ilyen média a 2018-ban megszűnt Heti Válasz utódjaként megalapított Válasz Online nevű internetes portál, a Simicska-féle Magyar Nemzet gárdájából létrejött Magyar Hang című hetilap vagy a 2015-ben létrehozott, de ma már nem működő Athenaeum Konzervatív Szemle is.
Az említett, magukat konzervatívként definiáló médiumok alapítói és munkatársai között megtalálhatóak az egykor a jelenlegi kormánypártokat támogató »kritikus értelmiség« közismert tagjai.”
Később úgy fogalmaznak, a 2022-es választáshoz közeledve, az egyre kiélezettebb versenyben az önmagukat jobboldalinak definiáló, de a kormánypártokat kritizáló személyeknek, értelmiségi csoportoknak, fórumoknak és pártoknak dönteniük kell: