A székelyföldi város a hagyománynak megfelelően magyar nemzeti színekben pompázik március 15-én, a villanyoszlopokat kokárdák díszítik, a Kézdi feliratot és a díszemelvényt is piros-fehér-zöld színekkel ékesítették.

Hirdetés

Az ünnepi program a helyi iskolák felvonulásával kezdődött, a diákokat a lovashuszárok és hagyományőrző csapatok, valamint a környező falvak képviselőinek a felvonulása követte. A díszbe öltözött, magyar és székely zászlókat lobogtató, lovas huszárok által kísért díszmenetet a járdákon összegyűlt helyiek tömege tapsolta, üdvözölte.

Az ünnepi műsort a hagyományhoz híven a város főterén, a Gábor Áron-szobornál tartották.

Potápi Árpád János a 200 éve született Petőfi Sándor A székelyek című versének első soraival köszöntötte az egybegyűlteket: „Nem mondom én: előre, székelyek! / Előre mentek úgyis, hős fiúk; / Ottan kíván harcolni mindegyik, / Hol a csata legrémesebben zúg.”

Elmondta: bukovinai székelyként külön öröm számára, hogy a kézdivásárhelyiekkel, háromszékiekkel, erdélyi magyarokkal ünnepelhet.

Emlékeztetett, hogy március 15-én a Kárpát-medencében, a diaszpórában mindenütt büszkén emlékeznek a márciusi ifjakra, akiknek tettei „a mai napig is meghatározzák a sorsunkat”, de a számtalan névtelen hősről sem szabad megfeledkezni, akik a haza megmaradásáért harcoltak – mondta.

Hozzátette, a haza nemcsak a tájakat jelenti, hanem az embereket is. „A haza mi is vagyunk itt, Kézdivásárhely ünneplő magyar közösségében. Őrizzük meg ezt a szívünkben élő magyar hazát saját életünkben, mert ha azt elveszítjük, mi magunk és a gyermekeink is kevesebbek lesznek!” – intett Potápi Árpád János.

Március 15-e „igazodási pont, mérföldkő”, a bátor kiállást jelenti a nemzeti értékek, a szabadság, a függetlenség mellett, de a nemzeti összetartozás mellett is, szolidaritást a nehéz helyzetbe került nemzetrészekkel – hangsúlyozta.

„Innen is üzenjük a világ hatalmasságainak Zrínyi soraival: Ne bántsd a magyart! Ne bántsanak senkit a magyarságáért, ne bántsák a nyelvükhöz, az iskoláikhoz, a hagyományaikhoz ragaszkodó kárpátaljai magyarokat sem” – jelentette ki békét kívánva, hiszen – mint fogalmazott – „számunkra, magyarok számára nincs más alternatíva, csak a béke!”

„Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét kell megnyernünk” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy ez sokszor nehezebb. Felszólította a helyeiket: mutassák meg, mire képesek a székelyek, nemzeti szimbólumaik, intézményeik, önrendelkezésük, nyelvük és kultúrájuk melletti eltökélt kiállásra biztatta őket.

Hozzátette, Magyarország kormánya is „a székely virtust szem előtt tartva” cselekszik, olyan általános európai értékek mentén dolgozik, melyek a nemzeti újraegyesítést is szolgálják a határok megváltoztatása nélkül.

„Célunk ugyanaz ma is, mint volt a márciusi ifjaké: béke, szabadság és egyetértés” – jelentette ki. A nemzetek Európájának gondolatához Magyarország közép-európai szomszédjait is meg szeretné nyerni, hiszen csak akkor lehet erős, ha szomszédjai is erősek – mondta.

Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter beszédében rámutatott: „Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát. És csak az érezheti magát biztonságban, aki szabad”. Úgy vélte, ma az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is, „az RMDSZ kormányzati eredményeinek köszönhetően kevésbé nehéz ez az időszak”.

„Kormányon lenni biztonságot is jelent a magyar közösségnek” – mondta a politikus, aki szerint ennek eredményeként az elmúlt két évben megvédték az embereket és a gazdaságot, és számos olyan beruházáshoz biztosítottak finanszírozást, amely a magyar családokat segíti.

A márciusi ifjak, nemzetiségre, nyelvre, vallásra, foglalkozásra, vagyoni helyzetre tekintet nélkül egyet akartak, együtt cselekedtek – mondta. „Ma sincs más lehetőségünk: csak akkor van esélyünk jövőnket saját kezünkbe venni, ha összefogunk, ha egy nyelvet beszélünk. Ha okulunk 48 példájából” – üzente az RMDSZ-es miniszter.

Az emlékezőket Bokor Tibor polgármester is köszöntötte, kiemelve, hogy Gyöngyös, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Szentendre és Paks testvérvárosok küldöttsége is Kézdivásárhelyen ünnepel.

Beszédében rámutatott: az Úzvölgye közelében élőkként a helyiek tudják, hogy „a magyar hazáért életüket adók lelki nyugalmáért is meg kell küzdeni”, ahogy a zászlóik szabad lobogásáért, az emlékezést jogáért, az anyanyelv érvényesítéséért is. „Mivel nekünk ezer éve itt van a hazánk, itt van szükség a szabadságra is” – fogalmazott Bokor Tibor.

A fiatalság üzenetét Kertész Blanka tolmácsolta, majd Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke mondott áldást az ünneplőkre.

Korábban írtuk