A tanárokra vonatkozó új törvénytervezet valódi tartalma
Rend és teljesítmény
Idén márciusban jelent meg az Országgyűlés honlapján A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény tervezete. Az új jogszabályt még nem tárgyalta az Országgyűlés, jelenleg a szakmai egyeztetések folynak. Az ellenzék azonban szakmai vita helyett ismét a pedagógustársadalom heccelését választotta: riogat, pánikot kelt és részben valótlan információkat terjeszt.
A legújabb pedagógustüntetések szervezői a jogszabálytervezet szövegkörnyezetéből kiragadott mondatokkal manipulálják az érintetteket. Nem törődnek azzal sem, hogy a 160 ezres pedagógustársadalmat egy pár száz főből álló, hangos csoport eddig sem reprezentálta.
Teljesítményalapú rendszer
A jogalkotók szándékát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára így foglalta össze: a javaslat „formai lényege”, hogy a pedagógusoknak is legyen saját, önálló köznevelési jogviszonyuk, amely speciálisan az ő munkájukra vonatkozik. Az államtitkár a tervezet tartalmi részével kapcsolatban azt mondta, hogy új, teljesítményalapú rendszer bevezetése szükséges, ami azt jelenti, hogy aki jobban tanít, és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban is kereshessen.
Ez az új jogszabály lényege. Nem az az elsődleges tehát, hogy az illető főiskolát vagy egyetemet végzett-e, vagy hogy hány éve van a pályán. A megbecsülés alapja a teljesítmény, amibe az is beletartozik, hogy ha valakinek csak heti húsz órája lenne egy adott intézményben, egy másik, közeli iskolában viszont hiány van abból a szakból, a munkaideje fennmaradó részét óraadóként ott töltse ki.
Továbbra is hatályban marad a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, azonban sok rendelkezése az új törvénybe kerül át. A rendelkezések, fenntartótól függetlenül, minden köznevelési foglalkoztatóra és köznevelésben foglalkoztatottra kiterjednek. Az eddig állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben dolgozók eddigi jogviszonya megszűnik, például az egyházi, alapítványi vagy magánfenntartásban működő intézmények, amelyek korábban A munka törvénykönyve hatálya alatt működtek, most szintén A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerülnek, így egységesebb foglalkoztatási szabályok lépnek életbe.
Az előterjesztés megváltoztatja a pedagógus-előmeneteli rendszert. Bár a fokozatok egymásra épülése megmarad, vagyis továbbra is gyakornok fokozatban kezdenek a pedagógusok, onnan a pedagógus I., a pedagógus II., a kutatótanár és a mesterpedagógus szintre léphetnek tovább, az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt lehet magasabb fokozatra jutni. A pedagógus II. fokozat megszerzése nem lesz kötelező: ha valaki az előmenetel lehetőségével nem kíván élni, a jogszabály a jövőben nem írja elő számára.
A törvény szétválasztja a nevelő-oktató munkát segítő munkaköröket: a döntően pedagógiai feladatokat ellátók szintén az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá kerülnek, a többi munkakörben foglalkoztatottra (konyhai dolgozók, takarítók stb.) A munka törvénykönyvének előírásai vonatkoznak majd.
A Belügyminisztérium közleménye szerint a pedagógusok körében korábban készült online felmérés arra az eredményre jutott: a válaszadók 70 százaléka egyetértett vele, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.
Több szabadság a bérezésben
A törvénytervezet szerint a havi illetmény gyakornok esetén a költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg, majd innentől felfelé széles sávban mozog. A pedagógus I. fokozat esetén 410 000-től 1 065 000 forintig, pedagógus II. fokozat esetén 430 000-től 1 135 000 forintig, mesterpedagógus fokozat esetén 520 000-től 1 365 000 forintig, kutatótanár fokozat esetén pedig 640 000-től 1 470 000 forintig terjedhet, ami egybevág a teljesítményalapú bérezés előtérbe helyezésével.
A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét – a szeptember 1-jétől a következő naptári év augusztus 31-jéig terjedő időszakra vonatkozóan – legfeljebb 20 százalékkal megemelheti (eltérített illetmény). Az illetményeltérítésre első alkalommal 2025. szeptember 1-jétől van lehetőség.
Változások lépnek életbe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésével kapcsolatban is. A felmentésre alapot adó körülményeket a törvénytervezet a közalkalmazotti jogviszonyról rendelkező törvényhez (Kjt.) hasonló módon szabályozza. A felmentési idő azonban – a Kjt.-ben szabályozott akár nyolc hónapos felmentési időhöz képest – jelentős mértékben csökken. A törvénytervezet 52. paragrafusának alapján hatvan, a munkavállaló nem megfelelő munkavégzésére alapozott felmentése esetében pedig harminc nap. Továbbra is érvényes, hogy a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzés alól.
A köznevelési törvényből A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szövegébe kerül át a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak hétévenkénti továbbképzési kötelezettsége, amelynek felső korhatára az eddigi betöltött 55.-hez képest az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évre, gyakorlatilag tehát a 60. életévre került át.
A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény tervezete – az eddigiektől eltérően – bevezeti a fegyelmi vétség és a fegyelmi eljárás jogintézményét, amelyeket a munkavállalók vétkes kötelezettségszegése esetén kell alkalmazni. A kiszabható fegyelmi büntetések az alábbiak lehetnek: megrovás, a havi illetmény hat hónapra vonatkozó legfeljebb 20 százalékos csökkentése, a vezetői megbízás visszavonása, valamint az elbocsátás.
Rendezettebb viszonyok
A törvény 1. sz. melléklete határozza meg munkakörönként a nevelés-oktatással lekötött munkaidőt, amely óvodapedagógusok esetében változatlanul heti 32, a pedagógusi munkakörök többségében pedig heti 22–26 óra. A jogalkotó pontos rendelkezéseket hoz a pedagógusok többlettanításával kapcsolatban, az eddigiekben ugyanis – a munka törvénykönyve általános előírásait leszámítva – nem létezett szabályozás a nevelés-oktatással lekötött munkaidő felső határán és az eseti helyettesítésen felüli túlmunka elszámolására. A jogszabálytervezet a többlettanításnak két formáját határozza meg: az eseti és a tartós helyettesítést, utóbbit két hétnél hosszabb időtartam esetén kell érteni. A jogszabály előírja az eseti helyettesítés éves mértékét is, ebből egy tanévben legfeljebb 80 óra rendelhető el.
Új rendelkezések lépnek életbe a pedagógusok szabadságával kapcsolatban, amelyek szerint a szabadság alapszabadságból, szülői, apasági és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság az eddigi 46-ról 50 napra emelkedik. Pótszabadság jár a munkavállalónak első házasságkötése alkalmából, a nagyszülőnek unokája születése esetén, valamint a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőnek.
Az új törvénytervezet a teljes foglalkoztatotti kör tíz százalékához köti a szakszervezetek reprezentativitási küszöbét. Ha ezt a küszöböt egy érdekképviseleti csoport nem éri el, országos és fenntartói szinten sem kötelező a velük való egyeztetés. Ugyanígy a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevételének is a tízszázalékos szervezettség a feltétele a törvénytervezet szerint. Valószínűleg ez az a pont, ami a legjobban fáj a tanárokat a kormány ellen heccelő hálózatnak.