Rétvári Bence a pedagógusok bérfejlesztését célzó, uniós támogatással megvalósuló projekt nyitórendezvényén közölte, 2020-ban, 2022-ben és 2023-ban 10-10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. Így összesen 93,3 százalékos a növekmény, azaz négy év alatt majdnem a duplájára nő a pedagógusok fizetése.

Hirdetés

A teljes béremelésre 2030-ig összesen 5000 milliárd forintot szánnak, ebből az uniós forrás mintegy 800 milliárd forint – ismertette az államtitkár.

Közölte, a pedagógusok bérét a diplomás átlagbérhez kötik, azaz amennyivel nő a diplomások bére, annyival emelkedik a pedagógusok bére is.

Rétvári Bence kiemelte, hogy az anyagi megbecsülés mellett egyéb kormányzati intézkedésekkel is szeretnék növelni a pályát választók számát.

Korábban írtuk

Ezért dolgozták ki az új pedagóguséletpálya-törvényt, amely a teljesítményalapú bérezésnek és a béremelésnek is megadta a keretét. Az adminisztrációs terhek csökkentéséért már nem kell portfóliót írni, és eltörölték a kötelező minősítéseket. Továbbá 24 tanórában rögzítették a heti munkaidő-kötelezettséget, a szabadságot 50 napra emelték, és nőtt az intézmények döntési szabadsága is a teljesítményarányos bérezésre – sorolta az államtitkár.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon a nyolcadik legkedvezőbb a tanár-diák arány az unió országai közül: az EU-ban 12 diák jut egy tanárra, Magyarországon csak 10,6, valamint beszámolt arról is, hogy az unió országai átlagosan a GDP 4,5 százalékát költik oktatásra, Magyarország az 5 százalékát.

Rétvári Bence szólt arról is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a pálya iránt, az elmúlt két évben nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma: míg 20 évvel ezelőtt mintegy 5000 fiatalt vettek fel, 10 éve 7600-at, tavaly pedig majdnem 13 ezret.

A pedagógusképzés a második legnépszerűbb képzés a felsőoktatásban

– jegyezte meg.

Rétvári Bence hangsúlyozta, a cél, hogy a magyar családok gyerekei minél korszerűbb oktatásban részesüljenek, ezt szolgálja a 2018 óta kiosztott mintegy 339 ezer notebook, valamint az ingyenes tankönyvek bevezetése is.

Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a január elsejétől bevezetett béremelési programot sok tekintetben példátlannak nevezte, megemlítve, hogy ez a legnagyobb mértékű intézkedés, amelyet az Európai Szociális Alap finanszíroz.

A Magyarországnak járó kohéziós alapból a pedagógusok béremelésére 763 milliárd forintot fordítanak, ezen felül pedig 26 milliárd forintot szánnak a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok többletjuttatására

– mondta el az államtitkár.

A béremelésből 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógus részesedik, köztük 30 ezer óvodapedagógus, a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozók többletjuttatására pedig 20 ezer pedagógust jogosult – részletezte.

A pályakezdők béremelésére külön hangsúlyt helyeznek – tette hozzá -, hogy minél több tehetséges fiatal lépjen a pályára és maradjon is, ezért nekik 2025-ben további 10 százalékos béremelést biztosítanak.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy az életpályamodell megerősítése mellett a köznevelés általános fejlesztése is a program része, így megvalósulnak majd pedagógus-továbbképzések, esélyteremtési és felzárkóztató programok, kompetenciamérések, szociális fejlesztések.

Andriana Sukova az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője kiemelte: nem jellemző, hogy az Európai Unió béreket finanszírozzon. Úgy látták azonban, hogy Magyarországon sok a kihívás az oktatásban. Nagy a tanárhiány, ami hozzájárul az országon belüli egyenlőtlenség növekedéséhez, a pedagógusok leterheltek és alacsony a bérük, emiatt pedig egyre kevesebb tanár marad a pályán – mondta.

A főigazgató szerint a béremelés az első lépés a közoktatás színvonalának és minőségének fejlesztésében.

A béremelést is finanszírozó uniós operatív programban megállapodtak arról is, hogy a magyar kormány érdemi párbeszédet folytat majd a tanárok képviseleteivel, a szakszervezetekkel, és bevonja az érdekképviseleteket a döntések előkészítésébe – ismertette Andriana Sukova.