Szabadság huszonkilenc négyzetméteren
Egyedülálló anya lett, nem bírta fizetni a svájci frankos hitelt, ezért eladta a nagy családi házat, és gyerekei segítségével maga épített fel egy 29 négyzetméteres kis otthont: Orosházi Erzsébet ezután alapította többedmagával a Miniházakért Magyarországon Civil Társaságot. Most aztán végképp népszerű ez a megoldás, hiszen a legjobb válasz az égbe szökő ingatlanárakra és a magas rezsiköltségekre egyaránt. Miért jó kis házban élni?
Az angolul tiny house, vagyis apró ház névvel illetett mozgalom az USA-ból indult, főként a 2008-as pénzügyi válság után költöztek sokan ilyen épületekbe, lakókocsiba vagy éppen konténerházba, miután bedőlt a hitelük. A kis helyek bravúros belsőépítészeti megoldásokat kényszerítettek ki, amelyek az alacsony rezsiköltség mellett egyre vonzóbbá tették ezeket a házakat. A mozgalom egyben a fogyasztói társadalom kritikája is, hiszen kis helyen csak a legszükségesebb dolgok férnek el, nincsenek felesleges tárgyak.
Segíts magadon…
Egy évre két köbméternyi tűzifa elég náluk, ez tavaly 90 ezer forint volt, meséli Orosházi Erzsébet.
– Légfűtéssel kombinált tömegkályhát használunk, illetve a fürdőben van egy villanyfűtő panel, árammal készül a meleg víz, és azzal is főzünk. Eddig 11 500 forintot fizettem havonta a villanyáramért.
A gazdaságos fenntartás nem a legújabb és legdrágább szigetelőanyagoknak, sokrétegű nyílászáróknak és több millió forintos gépészetnek köszönhető, hanem pusztán a ház méretének. Maga az építkezés is jóval olcsóbb, és nem csak méretarányosan, így ugyanis nincs szükség olyan drágább műszaki megoldásokra, mint amilyen mondjuk a betonfödém. Itt a beépített tetőtér tulajdonképpen csak egy galéria, elég volt hozzá egy könnyített fafödém. Falazásra sincs szükség, miután könnyűszerkezetes épületről beszélünk. És az egész folyamat nem igényel olyan statikai kivitelezési technológiát, amit ne tudna az átlagember a két kezével megcsinálni. Lehet spórolni tehát a munkaerőn is, márpedig ma egy átlagfizetésből élő ember jóval többet fizet órabérben a szakmunkásoknak, mit a saját órabére.
Orosházi Erzsébet lakberendezőként már gyűjtött némi tapasztalatot, és egy családi ház felépítését is végigasszisztálta megbízóként. Amikor egyedülálló anya lett három gyerekkel, azon kapta magát, hiába dolgozik éjjel-nappal, a fizetése nagy része a svájci frankos hitelre megy el. 2014-ben végül eladott mindent, kifizette a hitelt, és az így maradt 9 millió forintból fogott neki egy új otthon megteremtésének. Első lépésként vett egy ezeregyszáz négyzetméteres külterületi telket, rajta romos présházzal hárommillió forintért (ma ugyanitt már 28-35 millió között kelnek el ugyanekkora telkek).
– A régi házat elbontottuk, de az alapja használható volt. Arra építettünk a gyerekekkel nagyrészt saját kezűleg, hatmillió forintból. A szerkezetet állította fel ács, illetve fogadtunk kőművest egy kis időre, ugyanis a vizesblokk Ytong téglából van hozzáépítve, azt féltem a fába tenni. Minden mást megcsináltunk mi; ha valamit nem tudtam, hogy kell, megnéztem a neten. A villanyszerelést is elvégeztük, de a villanyórára való rákötéshez szakemberre volt szükség. Egyébként nemrég tették lehetővé, hogy ha valaki saját lakhatására épít házat, akkor nem kötelező e-naplót vezetnie, magyarul újra építhetünk magunk vagy kalákában – fűzi hozzá Orosházi Erzsébet.
A szigetelés 15 centiméteres kőzetgyapot, a fal két oldalán egy-egy OSB-lap és azon egy nyolccentis Dryvit-réteg. A villany már be van vezetve, csatorna helyett emésztőgödröt használnak, gáz továbbra sincs. A galérián két kis háló található, a földszinten a nappali a konyhával és a fürdővel. Sokáig a két kisebbik gyerekkel éltek itt hárman, most már a középső is önálló életet él, így nyilván kényelmesebb.
Orosházi Erzsébet ezek után az építőiparban helyezkedett el, műszaki koordinátorként, építésvezetőként dolgozott, ma már projektvezető.
– Amikor valaki azt mondja egy építkezésen, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni, mindig megfogom a szerszámot, és nekiesek én magam. Utána már nyikkanás nélkül csinálnak mindent – meséli nevetve, milyen nőként az építőiparban dolgozni.
Mennyiség kontra minőség
Az elmúlt évtizedekben a jóléttel a családi otthonok is nőttek, az USA-ban 1978-ban az átlagos lakásméret még 165 négyzetméter volt, 2007-ben már 230,3 négyzetméter. Magyarországon a kilencvenes évek végén jelent meg az a trend, hogy a középosztálybeli családok az agglomerációban kezdtek el hatalmas házakat felhúzni, ahol aztán a gyerekek kiköltözésével már csak kóvályognak a szülők. Közben az ingatlanárak egyre nőnek: az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között a 24 EU-tagállam közül Észtország mellett Magyarországon emelkedtek leginkább, 128 százalékkal. Ráadásul a családok helyzete is változik: a házasságok fele válással végződik, márpedig egy fizetésből végképp nem egyszerű a nagy házak fenntartása meg a hitel fizetése. De addigra a környékre járnak iskolába a gyerekek, új barátságok születtek helyben, és az egyedülálló szülők csapdába esnek.
A változások kitermelték a miniházak divatját. Bár nincs konkrét meghatározása, mekkora méretig miniház egy épület, általában a maximum 40 négyzetméteres, teljes értékű lakóegységeket nevezik így. A mozgalom egyik alapítója, Sarah Susanka angol származású amerikai építész filozófiája szerint a méret helyett érdemesebb a minőségre koncentrálni. Ha ugyanis csökkentjük a felépítendő ingatlan méretét, marad keret a luxusra.
– A magas ingatlan- és építőanyag-árak miatt lehetetlen minőséget teremteni, az építőipar spórol, ahol tud, mert különben a végeredményt senki nem tudná kifizetni. Így hatalmas kompromisszumok születnek a minőség terén. Most is azt látom, hogy 78 négyzetméter plusz tetőteres házikók épülnek az agglomerációban 110 millió forintos árral, mikor a fele is elég lenne az adott családnak. Ráadásul hatalmas hiteleket vesznek fel – mondja Orosházi Erzsébet.
A kényelmet tekintve azt mondják, hogy a húsz négyzetméter alatti minik jellemzően egyszemélyesek, a 30 m² alattiak már két személy részére is ideálisak lehetnek, a 30-40 négyzetméteresek három, galériával akár négy főnek is kényelmes életteret nyújthatnak.
– Érdemes törekedni a nagy belmagasságra, mert az növeli a térérzetet, és nagy ablakfelületekre is szükség van. Ezek nagy része lehet fix is, hiszen egy ekkora terület szellőztetéséhez nincs szükség olyan sok nyitható ablakra. Ne legyenek közlekedőterek, inkább funkcionális terek csatlakozzanak közvetlenül egymáshoz. A galériát a konyha és fürdő fölé érdemes rakni, mert ezekhez elég a kisebb belmagasság is, viszont a nappali felett jó, ha van nagy tér – ad tanácsokat Orosházi Erzsébet.
Együtt egy életformáért
A Miniházakért Magyarországon Civil Társaság célja részben az, hogy tervekkel, ötletekkel és szakértelemmel segítse a hozzájuk fordulókat. A másik alapító Herendi-Molnár Zsuzsanna közszolgálati közgazdász, aki elvált szülőként költözött egy 27 négyzetméteres vízivárosi garzonba, és lassan rájött, milyen kevés elég a mindennapi élethez. Sokáig bedobozolva tárolta a holmiját máshol, várva a nagyobb lakást, aztán elfeledkezett róluk: nem is volt szüksége rájuk… Végül ezt a tapasztalatot hasznosította, amikor gyönyörű nyaralóvá alakított a Káli-medencében egy 13 négyzetméteres zöldségesboltot.
A szervezet lobbitevékenységet is folytat az önkormányzatoknál. Ugyanis éppen a magas ingatlanárak miatt sokan választják azt a megoldást, hogy lakott területen kívül, a zöld- vagy zártkerti övezetnek is nevezett területeken épít miniházat vagy akár nagyobb épületet. Ám az érintettek ezzel rengeteg támogatástól és hiteltől esnek el, amelyek korszerűsítésre, energiahatékonyságra vagy megújuló energiát hasznosító berendezésre igényelhetők, hiszen így gazdasági épületként van nyilvántartva az ingatlanjuk. Ezért új besorolás bevezetését szeretné elérni a társaság, ami „nem lakóövezeti lakóház” munkacímen futna. Mindenki jól járna vele: a nem lakóövezeti kifejezés arra utal, hogy a lakók jogilag is elfogadják a terület infrastrukturális hiányosságait, nem követelve fejlesztést az önkormányzattól, hiszen a lakóövezeti besorolás erre kötelezné a helyi képviseletet. Ugyanakkor maga az ingatlan lakóépületként lenne nyilvántartva. Mindehhez olyan feltételrendszert kapcsolnának, mellyel kizárhatják a befektetési célú ingatlanspekulánsok megjelenését, ami az árak felverését vonzaná magával.
Kis alapterületű házban élni valójában életforma. Világszerte nő a környezettudatosság, a minimalizmus és a slow-life mozgalom követőinek száma; ez utóbbihoz úgy kapcsolódik a kis házak ügye, hogy miniházak általában a természet közelségében épülnek, és lakóik az év nagy részét a kertben, a teraszon töltik. Ha az életed nem egy hatalmas ingatlan megvásárlására, fenntartására és rendben tartására áldozod, több szabadidőd és pénzed marad, hogy arra koncentrálj, ami neked a legfontosabb.
– Amíg nagy házban laktam, a két nagyobbik fiamat gyakorlatilag úgy neveltem föl, hogy egyetlenegyszer sem tudtam nyaralni menni velük – így a civil szervezet vezetője. – Amióta itt lakunk, erre is telik. Az emberek életük legaktívabb és legszebb időszakát, amit a gyerekeikkel tölthetnének, reggeltől estig végigdolgozzák, és egyébként alig töltenek időt abban az otthonban, amire pedig annyit áldoztak.