Tét nélküli küzdelem
Az ellenzéki pártok a parlamenti választások sikerének kulcsát látják az előválasztásban. Állításuk szerint azért van rá szükség, hogy a jelöltekről ezúttal ne pártalkuk, hanem a választók döntsenek. Bár a jelöltállítás még csak júliusban kezdődik, a szinte már napi rendszerességgel bejelentett visszalépésekből egyértelműen kirajzolódik, hogy színjátékkal állunk szemben.
Az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP tavaly állapodott meg abban, hogy közös listával és miniszterelnök-jelölttel vágnak neki a 2022-es országgyűlési választásoknak, februárban pedig azt is bejelentették, hogy mind a 106 egyéni körzetben lesz előválasztás. Utóbbi ígéretüket már biztosan nem tartják be. A folyamatos háttéregyeztetések után napról napra születnek megállapodások a kölcsönös visszalépésekről. Csak egy példa: Budapest 15. számú választókerületében az LMP és a Jobbik is beállt Kunhalmi Ágnes mögé, amit az MSZP azzal viszonzott, hogy bejelentette: Pest megye 9. számú választókerületében Schmuck Erzsébetet, az LMP társelnökét, Dunaújvárosban pedig a jobbikos Kálló Gergelyt támogatják, aki mögé múlt héten már a teljes ellenzék felsorakozott.
Mintha nem szívlelték volna meg Magyar György ügyvédnek, az előválasztást lebonyolító Civil Választási Bizottság elnökének szavait: nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy a választók úgy érezzék, az ő közvetlen, aktív közreműködésükre nincs szükség. Márpedig az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a 18 év feletti magyarok 42 százaléka szerint már előre ki lehetne hirdetni a végeredményt, és tíz megkérdezettből csak hárman mondták azt, hogy valódi a verseny.
Az ellenzéki sajtóban is hasonló vélemények fogalmazódnak meg. Előválasztásból show-mérkőzés: mindenki indul, de Karácsony nyer – ezzel a címmel közölt cikket a HVG, amely a pártok belső viszonyaira rálátó forrásra hivatkozva azt állítja, „előválasztás ide, előválasztás oda, Karácsony listavezetésével vágnak neki a 2022-es választásnak”. Ezt a lap azzal magyarázza, hogy Karácsony Gergely mögött csak a törpe Párbeszéd áll, így azok az erők, amelyek jelenleg a lapokat osztják, nem érzik úgy, hogy a másik túlhatalomhoz jutna a miniszterelnöki szék esetleges megszerzésével.
Ellenzéki remények
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, vitába szállva Magyar György felhívásával, úgy látja, a választók azon igénye, hogy közvetlenül beleszóljanak a politikai folyamatokba, az előválasztás során kevéssé jelentkezik.
– Kutatások szerint a szavazók leginkább azokban a körzetekben tartják indokoltnak az előválasztást, ahol több esélyes jelölt is van, és nem egyértelmű, melyiknek a legnagyobb a támogatottsága. Ahol egy jelöltnek komoly a helyi beágyazottsága, egy általa megdolgozott választókerületről beszélünk, illetve a többi pártnak nincs versenyképes jelöltje, ott az ellenzéki választók sem látják szükségét az előválasztásnak – mondta a Demokratának a politológus. Hozzátette, nemigen számít, hogy az ellenzéki szavazók hány százaléka vesz rajta részt, hiszen az előválasztás mindig csak a leginkább elkötelezetteket mozgósítja, még azokban az országokban is, ahol nagy hagyományai vannak. Ezért az egész felhajtás haszna szerinte nem is a támogatottságnövekedésben, hanem inkább abban keresendő, hogy növeli az ellenzék győzelmi esélyeinek percepcióját, és a választási készültség felmutatásával ráhangolja támogatóikat a kampányra.
Az ős-SZDSZ-hez kötődő Republikon Intézet már a 2014-es országgyűlési választások előtt is szorgalmazta az ellenzéki előválasztást.
– Az előválasztás a visszalépések ellenére is sokakat érintő, sokakhoz eljutó esemény, amely alkalmas többek között az ellenzéki választók megszólítására, a politikai napirend meghatározására, nyilvános politikai viták rendezésére. Az egyfordulós rendszer miatt természetes, hogy vannak előzetes megállapodások és visszalépések. Miközben az ellenzéknek egyre inkább a választók megszólítására kellene koncentrálnia, és nem a belső egyeztetésekre, 2018-hoz képest nagy előrelépés, hogy ezeket a belső vitákat majdnem egy évvel a választások előtt folytatják le, nem pedig a megelőző napokban – mondja a Demokratának Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.
Kampánytechnikai eszköz
Deák Dániel a fenti véleményekkel szemben úgy látja, az ellenzék túlzott reményeket fűz az előválasztáshoz, amely szerinte csak kampánytechnikai eszköz. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, annak ellenére, hogy az ország komoly krízisidőszakot élt át a koronavírus-járvány miatt, az összes magyarországi közvélemény-kutató cég a kormánypártok erősödését és a baloldal gyengülését mérte. Mivel az ellenzék nem tudott profitálni a járványhelyzetből, egyre inkább abban bízik, hogy így tudják majd mozgósítani szimpatizánsaikat. Szerinte ez azért túlzó remény, mert egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a résztvevőknek nincsen valódi döntési lehetőségük, hiszen a pártok már megállapodtak a legtöbb egyéni körzetről, illetve arról is, hogy Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelölt, így mozgósítási próbálkozásuk kudarcba fulladhat.
Rontja a baloldal helyzetét a Karácsony Gergely körüli botránysorozat is. Mint ismeretes, a főpolgármester korábban több önéletrajzában feltüntette, hogy van középfokú nyelvvizsgája, ám kiderült, csak egy lektorátusi vizsgát tett, ami további kérdéseket vet fel: hogyan szerezhetett így diplomát, hogyan lehetett PhD-hallgató, és hogyan oktathatott a Corvinus Egyetemen adjunktusként, hiszen ezeknek feltétele a nyelvvizsga megléte.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Demokratának elmondta, az előválasztás akkor lenne nyílt és demokratikus, ha a körzetek többségében megtartanák, és a civileket nem kötné frakciókényszer, ez viszont felrobbantaná az ellenzéki pártstruktúrát.
– Ezek a pártok a saját túlélésükért, a parlamenti frakciójukért küzdenek. Ennek eldöntését nem akarják az előválasztáson szavazókra bízni, mert úgy nem biztos, hogy elég befutó helyük maradna. Ezért van szükség háttéralkukra az egyéni körzetek elosztása és a befutó helyek terén, valamint ezért követelik meg a hatpárti alkukban részt nem vevő jelölttől, hogy nyilatkozzon, megválasztása esetén melyik párt frakciójához csatlakozik, mert őket nem tudják zsarolni – mondta Kiszelly Zoltán.
Hozzátette, hiába ígérték meg, hogy mind a 106 egyéni körzetben lesz előválasztás, a fenti okok miatt nem valósul meg. Várhatóan csak mintegy 30 körzetben tartják meg, a legtöbb helyen pedig a pártalkuk döntik el a jelölt személyét. Kiszelly Zoltán úgy véli, mivel a miniszterelnök-jelöltekre mind a 106 körzetben lehet voksolni, ezzel gyakorlatilag kárpótolják az ellenzéki szavazókat, és elterelik a figyelmet a helyi alkukról. Illetve az adatbázis-építés érdekében azokban a körzetekben is fenn akarják a választói hajlandóságot, ahol már megállapodtak a közös jelölt személyében.
Megtévesztő színjáték
Az előválasztást azért tartja tét nélkülinek Kiszelly Zoltán, mert szerinte mindegy, milyen eredmény születik, úgyis Gyurcsány Ferenc akarata érvényesül. Emlékeztetett rá, hogy a 2019-es főpolgármesteri előválasztás első fordulójában a DK Karácsony Gergelyt támogatta, majd miután a DK az EP-választásokon az ellenzéki pártok közül a legtöbb szavazatot szerezte meg, kihátrált Karácsony Gergely mögül, és Kálmán Olga személyében saját jelöltet indított a második fordulóban. Amikor pedig Karácsony Gergely főpolgármester lett, azzal borította fel az erőviszonyokat a Fővárosi Közgyűlésben, hogy két szocialista polgármestert átcsábított a DK frakciójába, amely így a legerősebb frakció lett, és a Gyurcsány-párt bizalmi emberei kerültek a fővárosi cégek élére. Szerinte a miniszterelnök-jelölti előválasztás is előre lefutott verseny.
– Az ellenzékiek tisztában vannak vele, hogy a bizonytalan szavazók inkább mérsékeltek, és nem szimpatizálnak a Gyurcsány családdal, nekik a DK túl radikális. Ezért engedik előre Karácsony Gergelyt, mert úgy gondolják, a főpolgármester nagyobb eséllyel tudja megszólítani a bizonytalanokat, mint Dobrev Klára. Valamint úgy vélik, egy olyan határozott politikussal szemben, mint Orbán Viktor, egy hétköznapi, esetlen figurának nagyobb esélye van nyerni. Ugyanilyen okok miatt nincs esélye a szintén radikális Jakab Péternek sem, aki az első forduló után valószínűleg visszalép a miniszterelnök-jelölti versenytől. Egyedül az a kérdés, mit kap ezért pártja cserébe a tárgyalásokon – vázolja fel a politológus.
Látható tehát, hogy az ellenzék által demokratikus vívmányként jellemzett előválasztás sokkal inkább marketingeszköz, amelynek célja a közélet tematizálása, a szavazók aktivizálása. Politikai színjáték a szavazók megtévesztésére, ahol a házi verseny győztesét pajzsra lehet emelni, ha már a főpolgármesteri ténykedései erre nem jogosítják fel.