Fotó: MTI/Mohai Balázs, Archív
Hirdetés

– Gyurcsány Ferenc az áprilisi, történelmi mértékű balliberális vereség óta kereste az alkalmat arra, hogy megadja az ellenzék szimpatizánsai és politikusai részére a következő négy év programját

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Demokratikus Koalíció elnökének közösségi oldalán közzétett bejegyzésére reagálva. Az egykori kormányfő a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselőinek szombati, országos tanácskozásbeli felszólalását osztotta meg a nyilvánossággal. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese szerint a beszédnek két fontos, de ki nem mondott üzenete volt:

az első, hogy a legerősebb baloldali pártként a DK fogja a jövőben a passzátszelet fújni. A második, hogy még radikálisabb, az alkotmányosság kereteit próbára tevő kormányellenes stratégiára készül az egykori kormányfő, beszédének egy pontján ugyanis ellenállást hirdetett, radikális programelemekről fantáziált.

„Egy biztos, a cél továbbra is az, hogy egyetlen domináns szereplő maradjon a kormánykritikus térfélen, a Demokratikus Koalíció” – szögezte le Tóth Erik. Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc az elmúlt évek DK által vezérelt ellenzéki politikájának az alappilléreit mondta el, ennek része a kormánnyal szembeni totális ellenállás megerősítése is.

Egyszerű receptet követ a DK

A DK ugyanis 2011-es alapítása óta egyszerű receptet követ: tudatosan, mindig a Fidesz–KDNP politikájának homlokegyenest ellentmondó álláspontot képvisel.

– Vagyis a jövőben is marad a migrációpárti, föderális Európai Uniót támogató, a rezsicsökkentést hülyeségnek tituláló hangnem, ami az ellenzék bukásainak egyik legmeghatározóbb oka volt

– emlékeztetett. Azzal kapcsolatban, hogy a DK elnöke kijelentette, rendszerváltást akar, Tóth Erik elmondta: a pártelnök így akar megalapozni azoknak a mind jogi, mind politikai értelemben vállalhatatlan ellenzéki terveknek, amelyek már a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően is szembementek a demokrácia és a jogállam működésének alapelveivel.

Az egyszerű többséggel történő alkotmányozás továbbra is a balliberális program részét képezi, hiszen azt Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltként kifejezetten támogatta, a rendszerváltás, mint politikai üzenet pedig ezeknek a törvénytelen aktusoknak ágyaz meg – magyarázta a kutatási igazgatóhelyettes.

Nagy a káosz az ellenzéki térfélen

– Nagy a káosz az ellenzéki térfélen, ezt mutatja többek között, hogy a magát politikai nagyvadnak tartó Karácsony Gergely nemrég arról beszélt, nem biztos, hogy a választópolgárok rosszul döntöttek, amikor ennek az ellenzéknek most nem adtak felhatalmazást a kormányzásra

– idézte a főpolgármester szavait Tóth Erik.

Az elemző szerint bizonyos értelemben megmosolyogtató, hogy Gyurcsány Ferenc szerint a választók rosszul döntöttek: az ellenzéki koalíció a választás estéjén atomjaira hullott, azóta pedig a kormányzóképességet még annyira sem tudják felmutatni, mint korábban. A DK a Momentumnak esett a fővárosban, a dominanciaharc miatt azonban fontos fővárosi ügyek kerültek parkolópályára, a tehetetlen főpolgármester pedig egy újabb DK-s helyettest kapott a nyakába.

Tóth Erik úgy véli,

Gyurcsány Ferenc azért titulálja törvénytelennek a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik, kétharmados felhatalmazást jelentő választási győzelmét, mert ezzel nemcsak a DK pozícióit erősíti meg, hanem azt a látszatot kelti, mintha nem az ellenzék kvalitásainak, képességeinek hiánya miatt kapott volna ismét ki a baloldali összefogás.

Tóth Erik úgy véli, Gyurcsány Ferenc azért titulálja törvénytelennek a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik, kétharmados felhatalmazást jelentő választási győzelmét, mert ezzel nemcsak a DK pozícióit erősíti meg, hanem azt a látszatot kelti, mintha nem az ellenzék kvalitásainak, képességeinek hiánya miatt kapott volna ismét ki a baloldali összefogás.

A törvénytelenségre hivatkozás ugyanakkor pont Gyurcsány Ferenc pozíciójából nézve hiteltelen, hiszen ő volt az, aki a balatonőszödi kihelyezett ülésen bevallotta, hogy folytonos hazugságok árán, a magyar választókat megtévesztve szerezték meg a kormányalakítás jogát 2006-ban – hívta fel a figyelmet a kutatási igazgatóhelyettes.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk