Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Költségvetési Tanács (KT) munkájában a legfontosabb „horgony” az alaptörvényben szereplő adósságszabály, amelynek betartatása jelenleg nincs veszélyben – mondta a Növekedés.hu-nak Kovács Árpád, a KT elnöke. 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Rámutatott: az államadósság-mutató az év végére a GDP 70,3 százalékára csökken az egy évvel korábbi 72,9 százalékról. 

Az árfolyam elmozdulásai nem befolyásolják az adósságszabálynak való megfelelést, a stabilitási törvény értelmében ugyanis az államadósság-mutató számításakor a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni – ismertette.

Kovács Árpád felidézte, az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent.  

Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége a külső hatásoknak – jegyezte meg. Szerinte várhatóan a következő években is tovább mérséklődik a devizaarány, és az adósságfinanszírozás elsősorban belső megtakarításokra támaszkodik.

A KT elnöke szerint érdemes figyelni a nemzetközi helyzetre, hiszen számos olyan tényező figyelhető meg, amelyek közvetetten kihatnak a forintra és az inflációra. Ezek közül a vámháborút, az uniós migrációs politikát, a Brexitet és a magas üzemanyag-, illetve nyersanyagárakat említette meg. Ezek a tényezők szerinte a költségvetésre nem jelentenek veszélyt. 

Biztonságos és növekedéssel számoló büdzsé született 2019-re is – vélekedett a tanács elnöke, utalva arra, hogy amennyiben a növekedés üteme mégsem érné el a tervezett szintet, akkor sem lenne gond. 

A közel 300 milliárd forintos tartalék elkülönítésével a büdzsében a be nem látható nemzetközi hatások biztonsággal kezelhetők – húzta alá Kovács Árpád a Növekedés.hu-nak adott interjúban.