Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Azt is mondta Trump elnök: „nem mindenki ért egyet velünk, nem mindenki szeret minket, de nézzük meg az eredményeinket” – idézte fel David Cornstein, kiemelve, hogy a találkozó egy kicsit valóban hosszabb volt a tervezettnél, ami jól jellemzi az Egyesült Államok elnökének a stílusát: ha érdeklődik valaki iránt, és sok kérdése van, elnyúlhatnak a találkozói.

A nagykövet arról is beszélt, hogy Budapestre érkezése előtt az amerikai vezetés nem szentelt szinte semmi figyelmet Magyarországnak, „ez még az Obama-kormány hozzáállásából adódott”. Trump ehhez képest abból indul ki, hogy „barátok vagyunk, szövetségesek a NATO-ban, nagyszerű közös történelmünk van, és ennek megfelelő kapcsolatban kell lennünk egymással” – jelezte.

Így amikor nagykövetként elkezdte a kapcsolatokat kiépíteni – mondta Cornstein -, az első dolga volt, hogy megmutassa, „Amerika szelleme és szíve is megváltozott Magyarország iránt”. Ezután jelentős amerikai politikusok érkeztek Magyarországra, utoljára Mike Pompeo külügyminiszter. „Megmutattuk, hogy mennyire másképpen kezeljük ezt a csodálatos országot” – hangsúlyozta, hozzátéve: remélték, viszonzásképpen Magyarország is tesz gesztusokat az Egyesült Államok irányába. „Néhány nagyon pozitív lépés történt is, úgyhogy eljött az ideje, hogy ez a két vezető találkozzék, én javasoltam a találkozót, az elnök pedig jól fogadta, és ez vezetett a miniszterelnök meghívásához” – fejtette ki.

A washingtoni találkozó szerinte minden szempontból elérte a célját, és leginkább arról szólt, hogy a két vezető megismerje egymást. Sok mindenről volt szó, beszéltek a bevándorlásról, amit hasonlóan látnak, a határellenőrzésről, és szóba került a fegyvervásárlás, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése is, de inkább csak általánosságok szintjén, most nem mentek bele az apró részletekbe – közölte, megjegyezve: arról volt szó, hogy ezekben az ügyekben, amelyek mindkét országot érintik, együtt kell működni.

Az energetika kérdésében a nagykövet arról beszélt, Magyarország és az Egyesült Államok teljesen egyetértenek abban, hogy a magyaroknak diverzifikációra van szükségük, mert az nem egészséges, hogy az energiahordozók 85 százaléka egyetlen országból érkezzen. Közösen dolgozunk azon – folytatta -, hogy az Exxon kitermelje és Magyarországra hozza a romániai gázt, illetve hogy cseppfolyós gáz (LNG) érkezhessen Magyarországra Horvátországon keresztül.

A Trump-Orbán-találkozón Ukrajna ügye is előkerült, erről David Cornstein azt mondta: az Egyesült Államok komoly támogatója Ukrajnának, ugyanakkor megértik az ottani magyarok sorsával kapcsolatos magyar kormányzati aggodalmakat, és támogatják a magyar ügyet az oktatás és a nyelvhasználat tekintetében, ugyanis „az nem lehet, hogy akik egész életükben csak magyarul beszéltek, azoknak hirtelen ukránul kelljen tanulniuk és ügyeket intézniük”. „De azt is elmondtam sokszor, hogy nem értek egyet az ukrán törvények és a NATO-s ügyek összekapcsolásával. Ukrajna fontos ütközőzóna Oroszország, illetve az orosz hadsereg és Magyarország között. Ennek megmaradása nagyon fontos, Magyarországnak is, és ez összefügg a NATO és Ukrajna jó kapcsolatával” – tette hozzá.

Fegyvervásárlási kérdésekben a diplomata azt közölte: reménykednek benne, hogy a Raytheon és a Lockheed Martin amerikai cégtől is vásárol majd Magyarország fegyvereket.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor arról beszélt Kínában, senki sem akadályozhatja meg abban, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a pekingi vezetéssel, David Cornstein úgy reagált: biztos abban, hogy a magyar miniszterelnök testestül-lelkestül a NATO-val és a Nyugattal van, inkább mint bárki mással. „Ám ha a helyében volnék, én is figyelnék a világ többi vezető hatalmára is, éppen úgy, ahogy ő teszi” – fűzte hozzá.