Fotó: MTI, archív, illusztráció
Hirdetés

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd jelöltje úgy fogalmazott: szégyen, hogy az az Alkotmánybíróság, amely néhány évtizede a szociális biztonsághoz való jogra hivatkozva komoly kormányzati döntéseket vétózott meg, „ma átállt a sötét oldalra”.

„Ma már nincs szociális biztonsághoz való jog, a lakhatáshoz való jogról csak álmodozunk, (.) nincs Alkotmánybíróság sem, ahogy alkotmányunk se nagyon” – hangoztatta az ellenzéki politikus.

Hozzátette, már csak az az eszme védi meg az emberi méltóságot, hogy „a város mégis mindenkié”.

Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció (DK) által támogatott független jelölt azt hangsúlyozta, hogy az emberi élet és annak értékének védelme alapkötelesség, „alapparancs”.

Szégyellje magát mindenki, „aki ebben a játékban cinkos”, akár törvényalkotással, akár azok jóváhagyásával vagy a hallgatással – tette hozzá.

A Momentum aspiránsa, Kerpel-Fronius Gábor közölte, olyan várost képzelt el, amely minden polgárának próbálja megadni a lehetőséget.

Ez a város nem állít akadályokat azok elé, akik teszik a dolgukat, és „jóval könyörületesebb” azokhoz, akik bajba jutottak vagy annak határán vannak – mondta.

Fontosnak nevezte, hogy olyan főpolgármestere legyen Budapestnek, aki látja, hogy a számok mögött olyan emberi sorsok, történetek vannak, amelyek a szociális dolgozóktól személyre szóló segítséget igényelnek.

A demonstráción mintegy 60-70 tiltakozó vett részt. A szervezők írásos tájékoztatása szerint a megmozdulással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy „a hajléktalanság oka a megfizethető lakhatás hiánya, amelyre a megoldás a hajléktalan emberek zaklatása helyett a kilakoltatások megakadályozása és a megfelelő lakáspolitika lenne”.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályozása.

Az Ab elutasította a tilalmat kimondó rendelkezéseket támadó bírói indítványokat. Alkotmányos követelményként ugyanakkor kimondta, hogy a támadott szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan ember elhelyezése az ellátórendszerben igazolhatóan biztosított volt a cselekmény elkövetésekor.

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött.