Új arculat, megújuló terek
Új arculattal, új kamarakiállítással és megújult kiállítóterekkel várja látogatóit a Magyar Nemzeti Múzeum. Ismét megnyílt az emblematikus Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket nézhetjük meg közelebbről, illetve önkéntes régészek leleteiből kapunk ízelítőt a Pulszky-terem Kincset Érő Közösség című, szeptember 4-ig nyitva tartó tárlatán.
A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatának központi eleme a múzeum legfontosabb és legértékesebb műtárgya, a magyar királyok aranyszállal gazdagon hímzett koronázási palástja. A selyempalástot Szent István király és Gizella királyné eredetileg miseruhának készíttette 1031-ben, majd átalakítását követően lett a magyar királyok koronázó palástja egészen 1916-ig. A múzeum új szimbólumának választott műtárgy miközben a Kárpát-medencei magyarság összetartozását jelképezi, hűen tükrözi a megújuló múzeum szemléletét is: évezredes emlékeket és értékeket szeretne bemutatni korszerű, mindenki számára érthető formában.
– Nem is találhattunk volna szebb és kifejezőbb jelképet az újjászülető Nemzeti Múzeumnak. Egy műtárgy, amely politikán, valláson és ideológiákon felülemelkedve testesíti meg az egész magyar nemzetet, jelentősége messze túlmutat az anyaország, sőt az egész magyar nemzeti közösség határain Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával – mondta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Az új arculat ismertetésével párhuzamosan a főigazgató bemutatta a már hagyománnyá vált Hónap kincse kiállítást József Ágost főherceg díszkésével, valamint a Múzeum körúti épület emblematikus Széchényi-termét, benne a híres Herzog-ezüstökkel. A valaha legértékesebb magyar magángyűjtemény az első világháború előtt Herczog Mór Lipóté volt, aki az európai nagy festőművészek legjobb alkotásai mellett más tárgyakat, így például erdélyi ezüstöt is vásárolt. Ez utóbbiak ugyan egykor jól ismertek voltak, de a második világháború után hollétük, sőt létezésük is kérdéses volt. A Christie’s aukciósház 2011 májusában rendezett New York-i árverésén azonban 32 ezüst műtárgy ebből újra felbukkant, és került kalapács alá. A XVI–XVII. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjait a magyar állam megvásárolta, kezelésükkel pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg.
Mindeközben a Pulszky-terem Kincset Érő Közösség tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A 2017-ben munkacsoportként indult kezdeményezés mára már több mint 200 aktív tagot számlál, akik egyebek mellett a kiállításon is látható Árpád- és hun-kori aranyleletekkel, csatokkal, edényekkel, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkővel gazdagították a Magyar Nemzeti Múzeumot.