Új beruházási törvény: nem kell félni Lázár Jánostól
Az építési miniszter „nem az önkormányzatokkal számolna le”, hanem az állami projektek drágulásával – állapította meg cikkében a Világgazdaság, amely a nyilvánosan elérhető joganyagok alapján azt írta, hogy az új beruházási kerettörvénynek nincs olyan eleme, amelynek alapján a jogszabály célja az önkormányzatok autonómiájának csorbítása lenne.
A vg.hu-n olvasható cikkben kiemelték: a törvényjavaslat miniszteri indokolásából kiderül, hogy az új jogszabály célja átfogó és egységes módon biztosítani mind a közpénzek hatékony felhasználását, mind pedig a szakmai szempontok érvényesülését az állami építési beruházások kapcsán.
A hatékonyság növelése érdekében a kerettörvény valóban egységesíti az állami építési beruházások rendszerét, de az emögött meghúzódó megfontolás nem „a helyi önkormányzatok autonómiájának csorbítása” – tették hozzá.
Mindössze arról van szó, hogy az egységes szabályozás és intézményrendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzből finanszírozott beruházások egységes koncepció szerint, egymással összehangoltan, magas szakmai színvonalon és kiszámítható költségszinten valósulhassanak meg – írták.
Felhívták a figyelmet a központosított intézményrendszer előnyeire. Eszerint az megszünteti a korábbi, szétdarabolt szervezeten belüli átfedéseket, valamint biztosítja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok ellátására az illetékes állami intézményrendszerben kerülhessen sor.
Ehhez eddig külső erőforrásokat vontak be, amelyek kiváltásával csökkenthető a beruházások költségszintje – állapították meg.
A központosítás és a helyi önkormányzatok viszonyával kapcsolatban azt írták, hogy az önkormányzatok valamennyi őket érintő beruházásban aktív ellenőrző és befolyásoló szerepet kapnak.
Az intézményi központosítás növeli az állami beruházások szakmai és pénzügyi kiszámíthatóságát – hangsúlyozták.
A Világgazdaság kitért arra is, hogy a beruházások előkészítési és tervezési szakaszaira vonatkozó szigorúbb követelmények előírása azért indokolt, mert az állami beruházások körében jelentkező utólagos költségnövekmény oka a beruházások alultervezettsége.