Új lehetőségek az egészségiparban

Ki gondolta volna egy-két évvel ezelőtt, micsoda érték lehet egy pár gumikesztyű, egy megfelelő minőségű szájmaszk vagy egy liter kézfertőtlenítő szer? És ki látta volna előre, hány élet múlhat azon, van-e elegendő lélegeztetőgép, védőruha, arcpajzs, kórházi ágy? A nyugati világ az ilyen egyszerű eszközök gyártását átutalta Ázsiának, ahol olcsó a munkaerő és az alapanyag, így fillérekért kínálják mindazt, aminek előállításán a nyugati cégek nem tudnak elegendő profitot realizálni.

Magyarország ugyanezen az úton járt. Hiszen az egészségügyi háttéripar éppen úgy áldozatául esett a rendszerváltást kísérő rablóprivatizációnak, mint számos más ágazat. Fillérekért felvásárolták a magyar gyógyszeripari vállalatokat a nyugati cégóriások, hogy aztán így foglalva maguknak piacot, beszántsák vagy segédmunkára állítsák át őket. Az egészségipar esetében azonban az utcára kerülő szakemberek nem hagyták magukat. Számtalan kis cég alakult a mérnökök és a hajdani művezetők, szakmunkások tudására alapozva.

Ma e területen több mint kétezer hazai vállalkozás működik, zömmel kis és közepes méretű cégek, amelyek – a beszállítókat is figyelembe véve – több mint 40 ezer embernek adnak munkát. A hazai kórházakba több mint százmilliárd forint értékben szállítanak eszközöket, exportjuk pedig nagyjából ennek a duplája.

A Covid-járvány 2020-as berobbanása hirtelen reflektorfénybe helyezte az addig csöndes megbízhatósággal működő ágazatot. Miközben az egész nyugati világ a kínai gyártóknál állt sorban, hogy hozzájusson az életmentő eszközökhöz és készülékekhez, nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai gyártók tehetségén, mozgékonyságán és innovációs képességein is múlik, csökkenthetjük-e sebezhetőségünket.

Állami szerepvállalás

– Az egészségipar a legkomplexebb, legdinamikusabban fejlődő iparág – állítja Maurer Szemere, a Századvég egészségügyi üzletágának vezetője. – Egyszerre kell szolgálnia az emberek egészségét, életminőségük javítását, egyúttal szavatolni az ellátás biztonságát. Éppen ezért az állam szerepe az egészségiparban megkérdőjelezhetetlen. Ezt felismerve dolgozta ki 2018-ban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az ágazati szereplőkkel egyeztetve az egészségipari stratégiát.

Maurer Szemere arra is felhívja a figyelmet, hogy – bár a stratégia fő prioritásai, közép- és hosszú távú fejlesztési irányai nem változtak – a járvány némileg áthelyezte a súlypontokat. Ennek értelmében továbbra is kiemelt területként kezeli a kormány a biotechnológiai és a gyógyszerfejlesztést, az egészségügyi informatikát, a gyógyturizmust. Ezek egy Magyarországhoz hasonló ország számára továbbra is kitörési pontok. Ám az egy évvel ezelőtt tapasztalt globális hiány maszkból, gumikesztyűből, védőfelszerelésből, később lélegeztetőgépből ráirányította a figyelmet, hogy vészhelyzetben milyen kiszolgáltatottá tesz az importfüggőség.

– Magyarország megkerülve az uniós bürokráciát, saját kezébe vette az irányítást, így be tudta szerezni a keleti piacokon kapható megfelelő minőségű és mennyiségű eszközöket. Emellett, módosítva a korábbi támogatási súlypontokat, azoknak a cégeknek nyújtott támogatást, amelyek vállalták, hogy fejlesztési és gyártási kapacitásaikat átállítják a további járványhullámok kezelésének, a járvány megfékezésének szolgálatára.

E területen tavaly 85 milliárd forintot fordított a kormány a kis és közepes cégek megerősítésére, fejlesztéseik támogatására. A tőkeinjekció mellett a bürokratikus szabályok lebontásával, a hatósági engedélyeztetés, az ügyintézés felgyorsításával segítette az állam a vállalkozásokat.

– Az általában példaként tekintett Németország arányaiban hasonló támogatást nyújtott saját cégeinek – szögezi le Maurer Szemere. – A magyar támogatáspolitika több célt is szolgált. Legfontosabb az importfüggőségünk felszámolása. Ám emellett fontos szempont, hogy megerősítsük a magyar cégek hazai és külpiaci pozícióit is, hogy képesek legyenek növelni piaci jelenlétüket, hosszú távon pedig akár piacvezetők is lehessenek a régióban. Ennek köszönhetően számos kiváló nagy- és közepes vállalat állt át szinte egyik pillanatról a másikra új technológiák kifejlesztésére, kapacitásaik bővítésére.

A Századvég szakértőjének szavait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatai is megerősítik. Az utóbbi egy évben benyújtott és lezárult, egészségügyi eszközök fejlesztésével kapcsolatos szabadalmi ügyek száma megnégyszereződött. Egyebek mellett újonnan fejlesztett lélegeztetőgépek, antivirális bevonatok, különböző orvostechnikai eszközök, például az oltások beadását gyorsító eszközök, fertőtlenítőeljárások és -anyagok, arcpajzsok, frissen kifejlesztett védőeszközök – többek közt járványvédelmi fertőtlenítőszőnyeg – jelezték, hogy a magyar cégek készek az innovációra, mérnökeik kreativitása pedig az egész országnak hasznára válik.

Természetesen a legtöbb európai szabadalma 2020-ban is a Richter Gedeon és az Egis gyógyszergyárnak volt.

Az ellátás biztonsága

Az uniós vakcinabeszerzési botrány nyilvánvalóvá tette azt is, hogy nemzetbiztonsági kérdéssé vált egy magyar tulajdonú oltóanyaggyár megépítése. A járvány első hullámának idején létrejött az a konzorcium, amely nagy gyógyszergyáraink és egyetemi kutatóhelyek együttműködésével a Debreceni Tudományegyetem ipari parkjában tervezte felépíteni a nemzeti tulajdonban lévő oltóanyaggyárat. Mint Maurer Szemere elmondta, a várhatóan a jövő év végére elkészülő üzem fogja gyártani majd a magyar fejlesztésű koronavakcinát. Ez, túljutva az állatkísérleteken, már klinikai fázisba került, de mellette előállítanak majd más oltóanyagokat is.

– Ma már senki nem vitatja, nemzetstratégiai kérdés, hogy legyen az országnak egy állami tulajdonú oltóanyaggyára, amely nem üzleti logika alapján működik, hanem az ellátás biztonságát szolgálja.

Ugyanígy szükségessé vált egy nemzeti tulajdonban lévő csúcslaboratórium felállítása is a járványügyi biztonság érdekében. Uniós és hazai forrásokból 12 milliárd forintot szán a kormány a Nemzeti Népegészségügyi Központ által építendő Nemzeti Biztonsági Laboratórium felállítására. A régióban is egyedülálló csúcsintézmény feladata az lesz, hogy azonosítsa az újonnan felbukkanó, veszélyt jelentő kórokozókat, immunológiai és kórlefolyási kutatásokat folytasson, valamint részt vegyen az új vakcinák vizsgálatában.

Mindezek mellett idén is számíthatnak kormányzati támogatásra az egészségügyi háttériparban működő kis- és közepes vállalkozások. Most folyik annak a támogatási programnak az előkészítése, amelynek finanszírozására 23 milliárd forintot szán a kormány. Emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére létrehoznak egy kockázati tőkealapot, amelyből a nemzetközi színtéren is versenyképes ötleteket felmutató cégek juthatnak pályázati pénzhez. Az ITM arra is ügyel, nehogy ezek a vállalkozások vagy találmányok külföldi vállalatóriások céltáblájává váljanak. A patrióta gazdaságpolitika jegyében a jövőben miniszteri engedély kell ezek felvásárlásához.

Itthon hazait

Az ágazatnak jutó, korábban nem látott fejlesztési források ellenére van még mit tenni, hogy a komoly fejlődési lehetőségeket valóban ki tudják használni az egészségiparban működő vállalkozások.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára úgy látja, kulcskérdés, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások a jelenleginél nagyobb arányban vehessék ki a részüket a hazai egészségügyi intézményi beszállításból. Kórházaink és más egészségügyi intézményeink ma még főként külföldi tulajdonú beszállítókra támaszkodnak. Üdvös lenne, ha a hazaiak arányát fel lehetne tornászni legalább 50 százalékra, ám ehhez a főtitkár szerint a közbeszerzési törvényt is módosítani kellene.

Rásky László szerint ez erősítené a hazai vállalkozások külpiaci pozícióit is, hiszen a lehetséges külföldi vásárlók gyakran hiányolják a magyarországi referenciákat. Emellett a magyar gyártóknak egy új kihívással is szembe kell nézniük. Hamarosan életbe lépnek az orvostechnikai eszközökre érvényes új uniós szabályok. Ezek deklaráltan a gyógyítás, a betegek biztonságáról szólnak. Ám mint megszokhattuk, elsősorban a nagy európai gyártók érdekeit szolgálják. Az új szabályokra való átállás azonban ezúttal is komoly munkát és tetemes kiadásokat jelent a kisebb vállalkozások számára. Rásky László azonban bízik benne, hogy a már bejelentett és a várható pályázati lehetőségek és támogatások mindenképpen új fejlődési lehetőségeket teremtenek a honi egészségiparnak.