Ünnep földön, égen
Rendkívül látványos tűzijátékot ígérnek a szervezők az idei Szent István-ünnepségek megkoronázására is. A tavalyi program folytatásának ígért koncepció a magyarság történelmének elmúlt ezer évét idézi fel. A több nemzetközi díjat is elnyert alkotógárda közel fél éve készül a programra, és rég túl vannak az eszközök beszerzésén is, vagyis aligha lehetne bármit is megtakarítani az ünnepség – ellenzék által követelt – törlésével.
Családi és gyermekprogramok, könnyű- és komolyzenei koncertek, hagyományos magyar ízek – idén is programok sokaságából válogathatunk majd a Szent István-nap rendezvényein augusztus 18–21. között. Magyarország születésnapjának fénypontja ugyanakkor ezúttal is az augusztus 20-i tűzijáték lesz. A Tűz és fények játéka a tavalyihoz hasonló, varázslatos élményt ígér, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az a magyar cég, amely mindezt felépíti, majd 21.00-kor mozgásba hozza, a világ legjobbjai közé tartozik, előszeretettel hívják őket külföldi rendezvényekre, csapata pedig rendre előkelő helyeken végez a nemzetközi versenyeken. A franciaországi Courchevelben idén februárban rendezett megméretésről sikerült elhozniuk a zsűri díját, a napokban tartott montreali világversenyen pedig második helyezést érték el, és a Silver Jupiter díjat vihették haza, ami óriási elismerés a cégnek és Magyarországnak is, hiszen hazánkból még soha nem sikerült senkinek a harminchat éve tartó versenysorozatra minősíttetnie magát.
A Nuvu Kft. szakemberei már tavaly is elképesztő látványt varázsoltak a Duna fölé, és idén sem érik be kevesebbel.
– Negyvenezer effekttel készülünk, mennyiség tekintetében ez nagyjából akkora lesz, mint 2021-ben. Akkor elkezdtük egy történet elmesélését, amely a sámánokkal indult, és eljutott a koronázásig. Most itt fogjuk folytatni, és végigutazva Magyarország történelmén eljutunk egészen napjainkig – mondja a Demokratának Tóth Ferenc, a cég ügyvezetője. Ehhez írák meg a narrációs szövegeket és a zenét, és természetesen a látványvilág is ehhez igazodik. Ha a török megszállásról van szó, keleties dallam csendül majd fel, az égre pedig félholdat festenek a pirotechnikusok, a szabadságharcok idejét a Rákóczi-induló és a Kossuth-nóta idézi meg.
– A hidakról fogunk mindehhez 180 méter széles, 60 méter magas tűzképeket fellőni, például egy kokárdát, ez újdonság lesz idén – teszi hozzá Tóth Ferenc.
Dinamikus látványvilág
A tökéletes összhatás érdekében a szakemberek hét úszó kilövési pontot is igénybe vesznek.
– Részben nyolcvan méter hosszú uszályokra és pontonokra kerülnek fel az ágyúgolyóra emlékeztető tűzijátékbombák üvegszálas műanyagból gyártott vetőcsövei – osztja meg lapunkkal a kulisszatitkokat a Nuvu Kft. igazgatója.
Idén is nagy számban telepítenek úgynevezett római gyertyákat, ezek azok a hosszú, vékony csövekből kilőtt rakéták, amelyek jellegzetes csóvát húznak maguk után, és a tűzijátékok elmaradhatatlan elemei.
– Ezek, akár egy sorozatvető, nyolc darabot képesek egymás után kilőni, a római gyertyákkal tudunk különböző rácsokat vagy párhuzamos vonalakat kirajzolni. Összesen hatvanöt pontonról fogjuk indítani őket, amelyek mint egy gyöngysor lesznek összefűzve a Dunán a Petőfi hídtól a Margit hídig – sorolja Tóth Ferenc, hozzátéve, a hidakról indított görögtűz sem maradhat el, ezt a közönség rendkívül kedveli, ráadásul évszázados hagyománya van. Az igazgató azt is kiemeli, 1927 óta rendeznek Magyarországon tűzijátékot augusztus 20-án, ez átívelt minden kormányzaton, politikai berendezkedésen, még a kommunista diktatúra alatt sem tűnt el a süllyesztőben. Mindössze a második világháború alatt volt két olyan esztendő, amikor nem kerülhetett rá sor. A rakéták fellövésének helyszíne ez idő alatt többször is változott, kezdetben az állatkert területéről zajlott az indítás, később átköltöztették a Gellért-hegyre, majd tizenegy évvel ezelőtt került át a Dunára.
Hónapok óta készülnek
Miközben javában zajlik a felkészülés az ünnepre, az ilyenkor megszokott politikai hangulatkeltés is magasabb fokozatra kapcsolt, „megint kipécézték a tűzijátékot”, amelyet tavaly is megpróbáltak ellehetetleníteni, ahogy Kovács Zoltán fogalmazott. Az államtitkár ugyanakkor azt is elmondta, a tűzijáték esetében nemcsak a szerződéseket kötötték meg meg már tavasszal, hanem a beszerzések is megtörténtek. Ebben a helyzetben tehát már semmit nem lehetne megtakarítani a tűzijáték törlésével.
Ezt Tóth Ferenc is alátámasztja: lapunknak elmondja, egy ekkora show-ra általában nyolc-kilenc hónapig tartanak az előkészületek, de az ennél hosszabb idő sem ritka, legutóbb Kanadában vezényeltek le egy félórás tűzijátékot, azt másfél évvel az esemény előtt rendelték meg tőlük.
– Ezeket a bombákat meg kell rendelni, le kell gyártani, és mivel manufaktúrákban, kézzel készülnek, mindez három-öt hónapig is eltarthat. De a munka jóval előbb elkezdődik, először ki kell találni a zenét, ha az megvan, arra már lehet csinálni egy látványtervet, és csak ezek után lehet leadni a rendeléseket – húzza alá a Nuvu Kft. igazgatója. Amikor minden pirotechnikai eszköz megérkezett, azokat precízen fel kell címkézni, hiszen a nagy napon negyvenezer darabnak kell majd a helyén lennie úgy, hogy véletlenül se keveredhessenek össze. Ezért szokták arra kérni a megrendelőt, hogy minél hamarabb döntse el, mit szeretne, de a robbanóanyag-iparban amúgy sem szeretik a kapkodást.
– 1989 és ’91 között a balatonfűzfői Nitrokémiai Egyesülésnél dolgoztam, itt készültek az augusztus 20-i tűzijátékok kellékei is, amelyeket már az előző év novemberében elkezdtünk legyártani – mondja Tóth Ferenc, hozzátéve, jelenleg már zajlik is a munka, elkezdődött a pontonok előkészítése. A különböző rendszereket augusztus 17–18-án felszerelik a hidakra is, utána már az ellenőrzések zajlanak majd.
Programok
A programkínálat gerincét a hagyományos állami események adják: az augusztus 20-ai ünnepnap programja a zászlófelvonással és a Szent István-napi díszünnepséggel kezdődik, ezt követi a Magyar Honvédség légi parádéja, a Kapisztrán téren pedig különleges hadászati bemutatókat és kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők – tudta meg lapunk a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. A hagyományos haditechnika rajongói az 1927-ben épült Pannónia hajót csodálhatják meg, és az idén is megtekinthető az eredetileg 1938-ban készült, ikonikus Aranyvonat. A Városok sétányán 348 magyar város zászlóinak, megyéinek, valamint a történelmi Magyarország 102 városának látványos installációját mutatják be. A Szent István-nap szervezői idén is gondoltak a magyar gasztronómia szerelmeseire: míg a hagyományos fogások kedvelőit a Magyar Ízek Utcája és a Csárdafesztivál várja, addig az ínycsiklandó street food ételeket a Food Truck Show standjainál kóstolhatják meg az érdeklődők.
A rendezvény tavalyi sikerére való tekintettel újra megrendezik a Divat & Design Fesztivált a Bálnában, ahol a látogatók a legrangosabb magyar tervezőkkel találkozhatnak, kipróbálhatják kézügyességüket a kézműves-foglalkozásokon, továbbá fenntarthatósági programokon és figyelemfelkeltő kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek. A Nehru parton idén is megnyitja kapuit a Művészkert – itt sehol máshol nem látott egyedi zenei produkciók, filmvetítések és érdekes beszélgetések várják az irodalom és a kultúra szerelmeseit.
Az ünnepi alkalom érdekessége, hogy míg Kovács Zoltán államtitkár elmondása szerint a tűzijáték nem kerül többe, mint tavaly, a Metropol értesülései alapján a sör, bor árán sem látszik majd meg a háborús infláció, az állami ünnepség helyszínein garantáltan 350 forint lesz egy korsó vagy doboz Borsodi Világos. A borok decije sem kerül majd többe mint 200 forint, míg a minőségi pálinkákból 690-et kérnek el egy felesért.