A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák házelnök pénteki tanácskozásukon Prágában egyetértettek abban is, hogy a nemzeti parlamenteknek erőteljesebben kell ellenőrizniük az európai törvények és szabályok kidolgozását, „nehogy Brüsszelben szem elől veszítsék az egyes országok reális helyzetét”.

A tanácskozás harmadik témájával kapcsolatban – az euróövezet válságának hatása Közép-Európára – a sajtóértekezleten elhangzott: bár a V4-es országok gazdasági helyzete eltérő, eddig mindegyikük aránylag sikeresen birkózik meg a problémákkal. „Ugyanakkor tény, hogy a veszély nem múlt el” – jelentette ki Milan Stech, a cseh szenátus elnöke, házigazda.

„Közép-Európa számára a Balkán megsegítése létszükséglet. A szomszédainkról van szó. Ha a balkáni országok kimaradnának az integrációból, az nagyobb gondokat okozna, mint a mai gazdasági problémák” – vélekedett a cseh felsőházi elnök

„Magyarország számára a Nyugat-Balkán integrációja stratégiai érdek” – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Magyarországot képviselte a fórumon. Hozzátette: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely a térség stabilizációjának irányába akar hatni.

„Balkán kérdésében teljes köztünk az egyetértés” – állította Richard Sulík, a szlovák törvényhozás elnöke. Azt állította: a V4-eknek Brüsszellel szemben nem mindig sikerül maradéktalanul érvényesíteniük akaratukat. „Nem kizárt, hogy ennek érdekében új eszközökre is szükség lenne” – vélekedett Sulík.

Bogdan Boruszewicz, a lengyel Szejm elnöke szerint a Balkán térségében pozitív változásokra került sor, de – mint megjegyezte – „munka még van bőven”.

Kövér László fontosnak minősítette a tanácskozást: úgy vélekedett, hogy a közös V4-es állásfoglalások kidolgozása erősíti a régió érdekérvényesítését az Európai Unióban.

„A szenátus szociáldemokrata többsége mindent megtesz annak érdekében, hogy a cseh törvényhozás külön szavazzon Horvátország csatlakozásáról, illetve az uniós alapjogi charta hatálya alóli mentességről, amelyet Csehország a Lisszaboni Szerződés (ratifikációjának) kapcsán kért és kapott az Európai Uniótól” – válaszolta az MTI tudósítójának kérdésére Milan Stech.

A cseh sajtó szerint ugyanis a kormánykörök egy része szeretné a két témát összekapcsolni, s miután a mentesség kérdésében a cseh politikai színtéren nincs egyetértés, felmerült, hogy ez az összekapcsolás akadályozhatja Horvátország csatlakozását az EU-hoz.

A Václav Klaus államfő által kiharcolt mentesség lényege, hogy Csehországban a Lisszaboni Szerződés ratifikációja után nem lesznek érvényesek a szerződéshez csatolt alapjogi charta egyes rendelkezései, hogy Prága így elháríthassa a háború után kitelepített szudétanémetek esetleges vagyoni követeléseit. „Mi úgy véljük, ez a veszély nem reális. Ha reális lett volna, akkor a szudétanémetek az elmúlt másfél év során már éltek volna a lehetőséggel”, hogy tiltakozzanak – szögezte le Stech, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt politikusa.

A visegrádi csoport idén februárban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A csoportosulás elnöki tisztségét júliustól egy évig a Cseh Köztársaság tölti be, s a cseh elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani az EU jövőbeni költségvetésére és a közös energiapolitikára.

(MTI)