Zalaegerszeg csodái
A Modern városok programnak köszönhetően az elmúlt években egyedülálló fejlesztési lehetőségek nyíltak meg hazánk nagyvárosai előtt. A sokmilliárdos beruházások nyomán Zalaegerszeg is megújult a belvárostól az Alsóerdőig.
A zalaegerszegi fejlesztések nemcsak a megyeszékhelyen élőknek, hanem a környező települések lakóinak és az ország más vidékeiről érkező turistáknak is szólnak. A Demokrata a frissen átadott, illetve felavatás előtt álló projektekből szemezgetett. Az Alsóerdőtől a belvárosig tartó kirándulásunkat akár kétkerekűvel is megtehettük volna, hiszen a centrumtól a városhatárig kiépített bicikliút várja a túrázókat.
Alsóerdei és belvárosi csoda
Balaicz Zoltán polgármesterrel és Vigh László országgyűlési képviselővel együtt barangoljuk be a frissen átadott Alsóerdei Sport- és Élménypark attrakcióit a város kirándulóhelyén. A komplexumban többek között ingyenesen használható, nagy méretű gyermekjátszópark, kültéri fitneszeszközökkel felszerelt szabadtéri edzőpark, szeniorpálya, teqballasztalok, rekortán futópálya, valamint multifunkciós kosárlabda- és füves sportpálya is található. A KRESZ-pályán gokart bérlehető, belépődíjas az erdei kalandpark, a négy évszakos sípálya és a virtuális játéktér.
– A ZalaZone Járműipari Tesztpályához, a Mindszenty-múzeumhoz, valamint az uszodához hasonlóan az Alsóerdei Sport- és Élménypark is egy olyan csoda, amelyhez hasonló különleges beruházásokat a jövőben is meg kívánunk valósítani – jelenti ki Vigh László a projektzáró sajtótájékoztatón. Majd kedélyesen hozzáfűzi: a világnak hét csodája van, de Zalaegerszegnek több lesz!
A városvezetés szándéka szerint a komplexum mindazokat a helyieket, környékbelieket és távolabbi vidékekről érkező turistákat is megmozgatja majd, akik szeretik a természetközelséget. Az egyharmad részt erdő borította Zala megyében nagyon erős az aktív turizmus, ezen belül a bakancsos és kerékpáros természetjárás.
Alsóerdőről a belvárosba megyünk, hogy megnézzük a Modern városok program egyik leglátványosabb eredményeként létrejött új uszodát, tanuszodát és városi strandot. A komplexumot a 2011-ben bezárt strand és az 1969-es, elavult fedett uszoda helyén építették fel. A korábbi uszoda már kicsinek és korszerűtlennek bizonyult, és folyamatosan csökkent a strand látogatottsága is, ezért szükség volt egy minden igényt kielégítő, korszerű intézményre. Az üvegfalú épületbe lépve a régi strand és uszoda egy-egy jelképes eleme köszön vissza, megidézve a múltat, köztük egy emblematikus rajtkő és a helyi születésű, A Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Németh János monumentális domborműve.
A létesítmény jelenleg próbaüzemben működik. A helyieknek és környékbelieknek szánt 9,5 milliárd forintos beruházással életre hívott létesítményben tízpályás, 50 méteres, nemzetközi úszóversenyek megrendezésére is alkalmas fedett uszoda 300 fős lelátóval, wellnessrészleg, kültéri strandmedence, vizes játszótér, sportpályák és kényelmes parkolók várják az érdeklődőket. A tanuszoda pedig azért jött létre, hogy a százezres agglomerációt felölelő nyugat-dunántúli városban minden gyerek megtanulhasson úszni.
Irány a városközpont!
Zalaegerszeg nagy történelmi múltra tekint vissza, a belváros utcáin lépten-nyomon ikonikus történelmi személyiségek szobraival találkozunk, akik ezer szállal kötődtek a településhez. Számos intézmény viseli Zrínyi Miklósnak, Zala vármegye főispánjának nevét, de tisztelettel emlékeznek Csány Lászlóra, a Szemere-kormány miniszterére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanújára is. A zalai születésű Deák Ferencre, a haza bölcsére pedig azt a kijelentést tette kortársa Széchenyi István, hogy „Deák a zalaegerszegi vármegyeház ablakábul szemléli a világot…”
A városnak kevés építészeti emléke maradt fenn az elmúlt évszázadokból, éppen ezért a meglévőket különös figyelemmel vigyázzák. Ezt a célt szolgálja a városrehabilitációs program is. Sétánk során magunk is láthatjuk, hogy szinte egymást érik az utóbbi években megszépült épületek: a Mária Magdolna-templom, a plébánia, a Kvártélyház, a Levéltár, az ikonikus Zóna-ház. Megújult a Göcseji Múzeum is, ahol hamarosan megnyílik az új várostörténeti tárlat, és megtekinthetjük a helyi kötődésű Kossuth-díjas művészek – Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász, Németh János keramikus, Fekete György belsőépítész, továbbá a díszpolgárrá választott Fischer György szobrászművész – állandó kiállításait is. A múzeum mellett emlékhelyként és zarándokközpontként is működő Mindszentyneum épül, a városban 25 évig plébánosként szolgáló Mindszenty József, továbbá a kommunizmus áldozatainak tiszteletére.
A városvezetés 2014-ben határozta el, hogy tíz éven belül a bölcsődéktől az alsó- és középfokú intézményeken át az egyetemekig valamennyi oktatási intézmény infrastruktúráját megújítják. A program hamarosan lezárul.
Tudásközpont és helyi piac
A város történelmi központjában, a piactéren áprilisban olyan központ nyílt, ahol helyben termelt, egészséges élelmiszereket és göcseji kézműves termékeket kínálnak. A Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termékpiac úgy működik, mint a régi magtárak: a helyi termelők és kézművesek összehordják a portékáikat, és az árusítás mellett azt a több száz éves tudást is továbbörökítik a jövő nemzedékre, amely még napjainkban is él a göcseji falvakban. A tudásközpont nyitott műhelyeiben érkezésünkkor kézműves mesterek készítik termékeiket. Bíró Lászlóné bőrdíszműves elmeséli, hogy a mézeskalácsos, szövő-fonó-nemezelő, foltvarró és csipkeverő szakemberek munkáját bárki megnézheti, a szervezett szakkörök alkalmával pedig az érdeklődők maguk is elkészíthetik saját ajándéktárgyaikat: kulcstartót, bögrét, karkötőt, táskarojtot, vászonszatyrot. Míg a kicsiket a nyitott műhelyek előtti népi játszóházban fából készült kézműves játékokkal – lovacskával, citerával, kis talicskával – várják, addig a nagyobbak gyógynövény-kiállításon bővíthetik tudásukat.
Az intézményben szervezett előadásokon és képzéseken részt vevők pedig sok mindent megtudhatnak a helyi termékek feldolgozásáról és a göcseji hagyományos paraszti gazdálkodásról. A tankonyhán például házilag termesztett alapanyagokból készíthetik el a karakteres göcseji ételeket. Szó szerint is belekóstolhatnak a lekvárfőzés, zöldségsavanyítás, kenyérsütés, a vad-, és gombaételek elkészítésének rejtelmeibe. A helyiek úgy tartják, hogy a finom vadpörköltet megilleti a göcseji dödölle és a piros bogyós erdei lekvár vagy a tökmagolajjal öntözött káposztasaláta, amit akár helyben is meg lehet ízlelni a központ éttermében.
Balaicz Zoltán polgármester tájékoztatása szerint Zalaegerszeg teljes mértékben kihasználta a Modern városok program által kínált lehetőségeket. Ennek, és a gazdasági fejlesztéseknek is köszönhető, hogy a megyeszékhely egyre inkább bekapcsolódik az ország és Európa vérkeringésébe.
Világszínvonalú járműipari tesztpálya
A város szélén fekvő északi ipari parkban sorban nőnek ki a földből a nagyvállalatok helyi bázisai: élelmiszer-, nyomda- és hadiipari cégek, logisztikai vállalatok. A terület néhány évvel ezelőtt még szántóföld volt, napjainkban azonban az ipari park nem csak a nagyvállalatoknak kínál lehetőségeket, az itt felépített inkubátorházban számos szárnyát próbálgató, innovatív startup is otthonra talál. Zalaegerszeg önkormányzata a közelmúltban 2,3 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg a területen, ahol új utak, víziközművek, áram- és gázhálózat épült. Kijelöltek egy új iparterületet, rajta 15 betelepülésre alkalmas telekkel, ezek mindegyike elkelt már.
A helyi származású Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatára és szakmai koordinálásával épült fel a ZalaZone Járműipari Tesztpálya 265 hektáron, 45 milliárd forintos kormányzati ráfordítással. A hagyományos, elektromos és önvezető gépjárművek kutatás-fejlesztésének és innovációjának Európában is egyedülálló centruma mágnesként vonzza a különböző kiegészítő beruházásokat. Olyan gazdasági ökoszisztéma van kialakulóban, ahol egymást erősíti a termelés, a kutatás-fejlesztés, az újítás, a szakképzés, az egyetemi oktatás és kutatás.