Hirdetés

Szabó Rebeka társelnök azt mondta, hogy egy zöld Magyarországon prioritás lenne az egyenlőtlenségek csökkentése. Ehhez meg kell adóztatni a nagy vagyonokat, miközben javítani kell a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférést – közölte.

A Párbeszéd bevezetné az alapjövedelmet, csatlakozna az Európai Ügyészséghez és zöld fordulatot hajtana végre az energiagazdálkodásban – emelte ki. Hozzátette, prioritásként kezelnék a klímaválsághoz való alkalmazkodást és szigorítanák a környezet védelmét.

Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője azt hangsúlyozta, hogy egy zöld Magyarországon a vidéki városoknak és településeknek minden támogatást megadnának, ezzel is biztosítva, hogy a leginkább leszakadt régiók „újra virágozzanak”. Emellett állami és uniós támogatásokból megvalósulhatna a teljes hazai lakásállomány energetikai felújítása – közölte.

Egy zöld erdő és földgazdálkodás esetén a „földesurak” helyett a családi gazdáságoké az elsőbbség – fogalmazott a politikus. Arra is kitért, hogy a Párbeszéd az emberek igényeihez igazodó közösségi közlekedési rendszerben gondolkozik.

Korábban írtuk

V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere leszögezte, hogy egy zöld Magyarországon az önkormányzatokban a pártpolitika helyett az emberekről szólnának a döntések.

A zöld gondolkodás egyik alapja a részvétel támogatása, hogy az embereknek valós beleszólásuk legyen a környezetük alakításába – mondta a zöldfelületek, óvodák, iskolák és egészségügyi intézmények fejlesztése, valamint a minőségi közszolgáltatások mellett érvelő politikus.

V. Naszályi Márta kijelentette, hogy a lakhatás alapjog, az önkormányzatoknak pedig kötelességük segíteni a lakhatás biztosításában.

Jávor Benedek, a Párbeszéd uniós tanácsadója a víziójukat ismertetve úgy fogalmazott: „nem kerékkötői és árulói lennénk az európai együttműködésnek, hanem Európa megújításának élharcosai”.

Egy zöld Magyarország betartaná az érvényes EU-s jogot és „visszaépítené a jogállamot” – közölte. Az erős jogállam elsősorban a polgárok érdekeit szolgálná, őket védené a kiszolgáltatottságtól, garantálná jogaikat, felerősítené hangjukat és lehetővé tenné valódi, aktív bevonásukat a döntéshozatalba – sorolta.

Leszögezte, hogy egy zöld Magyarország „nem lenne Putyin európai bábja”. Hozzátette, hogy egy ilyen országot nem lehetne „ökológiailag gyarmatosítani”, a természeti értékeket „elkótyavetyélve kínai vagy koreai akkumulátorösszeszerelő-üzemek érdekében”.

Karácsony Gergely főpolgármester azt állította, hogy a főváros zöld elkötelezettségű városvezetői a jövő Budapestjét és a jövő Magyarországot építik. Kiemelte, hogy a Lánchíd és a metró felújítása mellett új buszokat, villamosokat, trolikat vásárolnak és zöldítik a várost.

Emlékeztetett arra, hogy bevezették a fővárosi rezsitámogatási rendszert, illetve arra is, hogy Budapesten már több, mint tíz éve nem emelkedtek a közösségi közlekedés árai.

Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt bő három évben minden lépésük arról szólt, hogy Budapestet egy szolidárisabb és zöldebb várossá tegyék. Szavai szerint haladhatnának sokkal gyorsabban, ha nem kellett volna megküzdeniük a koronavírus-járvány és az energiakrízis mellett a „kormány megszorító politikájával is”.