Hirdetés
Hirdetés

-

Pozsonyi Ádám

publicista Születési hely, idő:
Budapest, 1969

Hogy mióta vagyok a Magyar Demokratánál? Ezt pontosan meg tudom mondani. Az első írásom abban a lapszámban jött le, amelyiknek a címlapján a repülőgép beleütközik a kettős toronyba az Egyesült Államokban. 2001-ben. Az volt a „Hogyan pukkasszunk liberálisokat?”. Ez a rövid kis abszurd aztán stílusteremtővé vált, mármint nem a forma, mert azt nem tudták utánozni, hanem a kifejezés. Az utóbbi években annyian használják, hogy igazság szerint nekem már kedvem sincs hozzá. Önálló rovatom persze csak később lett. S hogy miért épp a Demokrata? Mert az volt az igazán bátor, és egyben minőségi sajtótermék.
További részletek

Spenót-ügy

Akarunk-e oly világban élni, amelyben a miniszterelnök nem áll le vitázni az ötéves R. Karcsival?

Unják

Látom jártamban-keltemben, hogy van oly idióta, ki unja a migránsozást.

Szoba-konyha

A legendás, nagy-ma­gyar­or­szá­gos korban a főpohárnok vagy az erdélyi vajda ugyanúgy élt, „mint a nép”?

Nehéz félni

Lehet, hogy ez már üldözési mánia, de ezek a világháborús filmek mintha az éberségünk ellen készülnének.

Idegenség

Az idegenségen gondolkodom. Magán a fogalmon. Persze, tudom, ez ma nem korrekt. Mármint politikailag.

Bizalmatlanság

Valami ifjonc ül a söre mögött, kezében telefonja, és olykor rábök egyet az ujjával.

Szakáll úr

Én az ateistákban azt nem értem, hogy miért nem mindegy nekik? Nem hisznek valamiben, jól van, ha akarják, röhögjenek is, de ők dacosan bizonygatnak.

Tünti

Aha. Független. Ezt már ismerem. Ami „független” meg „civil”, az ballib.

Abszolútum

Az emberi történelem – vagy akár a művészet – a tökéletlenség története.