A világ tetején és azon túl

„Nem volt ez egy okos úszás.” Mit is mondhatna egy világcsúccsal megnyert világbajnoki döntő után a világ leggyorsabb pillangósa? Milák Kristóf olimpiai bajnokként, világbajnoki címvédőként állt rajthoz 200 méter pillangón, és nem volt merész kijelentés, hogy csak az idővel és önmagával harcol a Duna Arénában. Több ezren biztatták egy emberként a 22 éves magyar szupertehetséget a helyszínen, a vb-rekordot jelentő piros vonalat sem kellett üldöznie, az első pillanattól kezdve látszott, hogy hatalmas időt úszik hazai medencében. A közönség belehajszolta az űridőbe, hagyta, hogy elvigye a hangulat, ezért erősebben kezdett, mint máskor, az utolsó ötven a Milák-féle értelmezésben gyengébben sikerült neki.

A három évvel ezelőtti világbajnokságon az amerikai úszófenomén, Michael Phelps 12 évig fennálló és megdönthetetlennek tűnő rekordját (1:51.51) döntötte meg (1:50.73), ezúttal a saját csúcsát adta át a múltnak, és szédületes időt repesztve – 1:50.34– lett világbajnok, három másodpercet adott a másodiknak, a Budapesten vegyesen berobbanó fiatal francia Léon Marchand-nak. A három évvel korábbi Milák Kristófnál csak ő maga lehetett gyorsabb. Sőt, minden idők tíz legjobb idejéből hét kapcsolódik a nevéhez, a másik három Michael Phelpsé, de az amerikai legendánál már ötször úszott jobbat! Milák elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer áttörje 1:50-es álomhatárt, ami utána évtizedekig fennmaradhat.

„Borzasztó, szégyen, nagyon rossz” – ezt pedig már a 100 méter pillangón aratott győzelme után mondta. Bár az olimpiai bajnok egyből elnevette magát, az időeredménye miatt – 50.14 – nem volt maradéktalanul elégedett önmagával. Ellenfele ezúttal is csak az idő lehetett, mivel a második nyolctizedre maradt el tőle. Beszédes volt az az arckifejezése, amikor a 100 után becsapott a falba, és felnézett az eredményjelző táblára; az a grimasz minden volt, csak nem a világbajnok elégedettsége. Edzője, Virth Balázs szerint Milák fejében megvolt az idő, amit úszni szeretett volna, de tanítványa még neki sem árulta el. A döntő után az M4 Sport kamerája előtt sem fedte fel titkát:

– Nem kell mindig mindenkinek mindent tudni, bőven elég, ha én tudom, inkább titkolózom, mutatok kevesebbet, mint ami vagyok, mutatom azt, ami a gyengeségem, és nem jönnek rá, mennyit fejlődtem, a végén pedig azt veszik észre, milyen sikeres vagyok.

Milák szeretett volna 50 másodperc alatt úszni, de bevallása szerint a vébé végére elfáradt, és ebben a döntőben „most csak ennyi volt”. Ebből is látszik, milyen hatalmas elvárásokat támaszt magával szemben, és nem elégszik meg azzal, hogy győzött és először lett világbajnok 100 pillangón. Milák nemcsak a Duna Aréna négyezres közönségének köszönte meg a biztatást a két győzelme után, hanem a 15 millió magyarnak is, akik mögötte álltak.

Edzőváltás, Covid, betegségek, műtét, kihagyások. Az előjeleket kevésbé lehetett biztatónak nevezni a hazai világbajnokság előtt. Az olimpia győzelem óta eltelt időszak küzdelmesen alakult, folyamatosan új problémákat sodort elé az élet. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címeket Selmeci Attilával szerezte, nyolc évig dolgoztak együtt, a tokiói olimpia után azonban Milák edzőt váltott, és Gyurta Dániel korábbi, Kapás Boglárka jelenlegi trénerével, Virth Balázzsal kezdett dolgozni. A mesteredző is kiemelte a világcsúccsal megnyert 200 pillangó után, mennyire nehéz feladatot kapott, amikor átvette a már világklasszis Milák edzését, mert Selmeci Attila kiváló munkát végzett vele, mindent, amit lehet, meg­nyertek.

Szeptember óta folyamatosan jöttek a problémák, a világbajnokság előtt három héttel még nagyon messze jártak az időktől, és viccesen úgy biztatta tanítványát, „piros lett a paradicsom, nem sárga, Milák Kristóf előre megy, nem hátra”. A versenyző nem aggódta túl a dolgot, annyit mondott edzőjének: „Nyugi, megoldjuk.” Megoldották. A két világbajnoki cím – és a világcsúcs – után Virth Balázs bevallotta, számára fontos volt, hogy hozzá tudjon tenni Milák felkészítéséhez, és végtelenül szimpatikusan elismerte, a mostani győzelmek a korábbi edző, Selmeci Attila munkáját is dicsérik:

– Nekem az a feladatom, hogy úgy vigyem tovább, ahogy ő elkezdte, azt a színvonalat tartsam, amit ő hozott. Nekem ezt a munkát úgy kell továbbvinnem, ahogy ő tette. Szerencsés vagyok, hogy itt állhatok, megfelelő szerénységgel és alázattal fogom ezt kezelni.

Az Európa-bajnokságon új számokat próbálnak ki, és Virth szerint a 2024-es olimpián lehet majd látni, hogy sikerült-e Selmeci Attila munkáját továbbvinni.

Milák Kristóf a negyedik magyar férfi úszó – Hargitay András, Rózsa Norbert és Darnyi Tamás mögött –, aki egy világbajnokságon belül duplázni tudott. Michael Phelps és Chad Le Clos mellett pedig a világon a harmadik, aki a 100 és a 200 méteres pillangót is megnyerte világbajnokságon.

Milák Kristóf hiába ért fel a világ tetejére, és vált belőle máris legenda, a két világbajnoki győzelem utáni önkritikus nyilatkozata mutatja meg, valójában mekkora klasszis. A 22 évesen olim­piai, háromszoros világ- és Európa-bajnok ott van a világ tetején, de két lábbal a földön áll.

„Jó pihenést, bajnok!” – egyik rajongója dobta be ezt a párnát Hosszú Katinkának a világbajnokságon az első versenyszámán, a 200 méter vegyesen elért hetedik helyezés után. A háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok poénra vette a gesztust, és úgy értelmezte, két szám között kívánnak neki jó pihenést, mert egyelőre még nem tervezi visszavonulását. A vébé előtt azt elárulta, hogy a korábban megszokott teljesítményt már nem tudja hozni, a sikerhez robotüzemmódra lenne szükség, ami Iron Ladyként jellemezte; most már inkább Katinkaként létezne.

– Fejben tudok úgy úszni, mint régen, de a testem nincs abban a formában – mondta.

Rájött, hogy a medencén kívül is van élet, de az úszást nem adja fel, bár a párizsi olimpia már nem szerepel a terveiben. Sok kritika érte, hogy miért nem hagyja abba, egyesek szerint a csúcson kellett volna befejezni. Hosszú Katinka és hozzá hasonlóan még sokan az élsportban pont azért tudnak eljutni a csúcsra, mert soha nem így gondolkodtak, egy pillanatra sem adták fel, és mindig legyőzték önmagukat. Katinka is új célt fogalmazott meg, olyan célt, ami soha senkinek nem sikerült még az úszásban, a legnagyobb világsztároknak sem, vagyis megszerezni a 100. érmet világversenyen. Most tart 96-nál…

– A közönségtől megkaptam, ami a győztesnek jár – ezt már a négyszáz méter vegyes után mondta, ahol mindent kiadott magából, és negyedik lett. Egy kicsit sajnálja, hogy nem állhatott itthon dobogóra.

– 2010 óta most volt először, hogy nem hallgattam zenét versenyszám előtt, mert hallgatni akartam a közönséget – nyilatkozta az M4 Sportnak.

Érdemes talán belegondolni ennek a mondatnak a jelentőségébe és abba, mennyit jelent Katinkának a magyarok buzdítása. Négyszáz vegyesen egyébként egyetlen európaiként jutott a döntőbe, az augusztusi római kontinenstorna előtt minimum reménykeltő a teljesítménye. Ahogy Hosszú Katinka is mondta, nincs megállás, irány a századik érem. Abban biztosak lehetünk, ha valamit elhatároz, véghez is viszi, mert ilyen egy igazi bajnok. A magyar úszósport legendákról szóló fejezetében Hosszú Katinka története sem fejeződött még be.