A halálhírről a Magyar Sakkozásért Alapítvány számolt be, megemlítve, hogy Kállai 1982-ben szerzett nemzetközi mesteri, 1995-ben pedig nagymesteri címet.

Hirdetés

„Mindezen időszakban Ribli Zoltán és Polgár Zsuzsa szekundánsaként is tevékenykedett, valamint tucatnyi sakk-könyv szerzője és több újság sakkrovatának vezetője volt. Kitűnő előadókészsége és humora miatt a televíziókban is gyakran szerepelt, ahol mindig óriási lelkesedéssel, ötleteivel népszerűsítette a sakkot. Élete legjelentősebb sikerét szövetségi kapitányként érte el, amikor 2002-ben a bledi sakkolimpián a dobogó második fokára vezette a magyar férfi válogatottat” – írja az alapítvány a Facebook-oldalán.

A Magyar Sakkszövetség „mély fájdalommal és megrendüléssel értesült” Kállai Gábor haláláról. Amint arra a hivatalos honlapján emlékeztet, az elhunyt sakkszakíró és a sakk egyik legkiválóbb népszerűsítője is volt.

„Kállai Gábor az egész magyar sakktársadalom és a nemzetközi sakkélet legkiválóbb személyiségeinek személyes ismerőse, sokuknak versenyzőtársa, ellenfele, edzője, mestere volt. Nagy tudása, kiváló érzéke, humora volt ahhoz, hogy a világ legrégebbi játékát és sportját megértesse, közel hozza az emberekhez. Színes, szellemes elemzései, interjúi, televízióműsorai, cikkei, feladványértelmezései ezrekhez vitték közel a világ legcsodálatosabb logikai játékát és szellemi sportját – olvasható a megemlékezésben, amely kitér arra is, hogy a FIDE mesteredző számtalan országban vett részt sakkfejlesztési programok lebonyolításában. – A széles látókörű, nagy nemzetközi ismeretségi hálóval rendelkező, több nyelven beszélő, briliáns észjárású Kállai Gábor minden pillanatban sziporkázott, ötletelt, szervezett és megvalósított, még pár nappal ezelőtt is aktívan dolgozott, és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 2024-en Magyarország, Budapest rendezi a sakkolimpiát.”

Korábban írtuk

Kállai Gábort a Magyar Sakkszövetség, klubja, az MTK Budapest és a Magyar Sakkozásért Alapítvány is saját halottjának tekinti.