Kiút a mélységből

A Magyar Teniszszövetség szűk körű sajtóbeszélgetésén Babos Tímea mosolyogva lépett be a Nemzeti Edzésközpontba, de a kötetlen beszélgetés mély lelki tartalmat adott. Betekintést az élsport világába, ahol a sikernek sokszor komoly ára van – de minden mélységből létezik kiút. Most már van ereje beszélni róla, milyen utat járt be az elmúlt években.

Zuhanás és mélypont

Ilyen mélységekre, hogy egyéniben háromszázon, párosban százon kívül volt, nem is emlékszik profipályafutása alatt.

– Nagyon hiszek a lelki tényezőkben, biztos vagyok benne, hogy a megtörésem és a sérüléseim az évek alatt hordozott lelki problémáim miatt alakultak ki. Kris­ti­na Mladenoviccsal való kapcsolatomat órákig lehetne fejtegetni, és a volt francia edzőm is erős hatást gyakorolt rám. Sorra jöttek a problémák: vállsérülés, Achilles, csípő, a visszatérésem sem volt megfelelő, belekerültem egy spirálba, amiből nagyon nehéz volt kijönni.

Babos Tímea fizikai állapotával egyébként soha nem volt probléma, nem veszített amiatt meccset, mert nem bírta, de olyan nyomás alá került a francia edzője mellett a mindennapokban, ami étkezési problémákhoz is vezetett. Odafigyelt, mit fogyasztott és mennyit, de az edzője előtt nem mert és nem is lehetett enni. Emiatt zugevő lett. Azt mondja, a sikerek közben az ember nem érzi, mennyire rossz állapotban van lelkileg, utólag konstatálta – ahogy ő fogalmazott –, „mennyire megtört ember voltam”. A Covid alatt sokat foglalkozott a lelki tényezőkkel, olvasott, tanult, képzésen vett részt, próbálta megérteni ezt a területet. Hosszú Katinka filmjét többször is megnézte, elgondolkodtatta a felvetés, hogy megéri-e mindezen végigmenni a sikerért. Beszélt is az olimpiai bajnok úszóval.

– Megtapasztaltam, mennyire nehéz jól teljesíteni, ha össze vagy törve lelkileg. Olyan görcsös voltam, és olyan problémákkal álltam szemben, amelyek miatt nem tudtam a pályán azt a teniszt nyújtani, amit szerettem volna…

Mentális problémáival egyedül maradt, a nulláról kellett újraépítenie magát.

– Dolgoztam ugyan együtt olyan emberekkel, akik segíteni próbáltak, de én azt tapasztaltam meg és abban is hiszek, hogy a végén a saját gondját, problémáját mindenki egyedül tudja kigubancolni. A legnehezebb felismerni, hogy mi a probléma, azt elfogadni, a megoldást megkeresni és megvalósítani. A saját hegeidet neked kell elfogadnod és azokkal együtt élned, neked kell túllépni rajtuk. Sokat képzem magam ezen a területen, mert a karrierem során a mentális állapotomra mindig csak negatív fókusz vetült, hogy ez húz vissza és ezért nem tudok úgy teljesíteni, ahogy kéne.

Felállni és újrakezdeni

Babos Tímea egy évtizeden keresztül a legjobb száz női teniszező közé tartozott, a legrangosabb és legnagyobb tornákon szerepelt, innen zuhant vissza a 25 ezres tornák világába, ami finoman szólva sem az a szint, amit a magyar játékos képviselt. A különbséget jelzi, hogy több tornán még teniszlabda sem állt rendelkezésükre.

– Ez most egy nagyon más világ, más motiváció. Minden nagyképűség nélkül állítom, ezt az utat nem sokan tudták volna végigjárni. Büszke vagyok, hogy a legaljáról építettem vissza magam, jobb pozícióból indulok jövőre, nagyobb versenyeken játszhatok. Ha valami okból újra visszacsúsznék – bár nem fogok –, még egyszer nem csinálnám végig.

Az évet leginkább egyedül küzdötte végig a versenyeken; látva, tapasztalva a szintkülönbséget azt mondja, jobban értékeli mindazt, amit eddig elért. Tisztában van azzal is, hogy volt, van és lesz is mélypontja, de a legnagyobbak is meginognak néha.

– Mai napig küzdök azzal, hogy a játéktudásom sokszor messze van a pályán látottaktól. A legnagyobb teniszezőknél is előfordul, hogy saját szintjükhöz képest kicsit alulteljesítenek, nekem viszont mély zuhanásaim voltak. A sok szenvedés, befektetett óra, mindaz, ami munkát beleteszek, nem jön elő a meccseken. Talán a legnehezebb ezt feldolgozni. Mindeközben még mindig szeretek játszani, és amikor a legkevésbé hiszek magamban, akkor is mindig megtalálom, amit továbbvisz és lendületet ad.

Az áttörés éve

Az elmúlt évek megpróbáltatásai miatt egyéniben a világranglistán a legjobb háromszázon kívül kezdte meg az idei évet, de a végére sikerült visszakerülnie a top 200 közé. 52 egyéni mérkőzéséből 36-ot nyert meg 2023-ban. A szezont márciusban kezdte, és volt olyan sorozata, amikor négy egymást követő versenyen döntőt játszott, és abból hármat megnyert.

– Érdekes év ez a karrieremben, sok mindenen mentem keresztül, sokat tanultam, ezért örülök, hogy eddig pozitív a mérleg. Megtapasztaltam, mennyire más a mostani ITF-mezőny és a tenisz, mint korábban. Sokkal nehezebb versenyeket nyerni, magas szinten játszani és folyamatosan jó eredményt elérni.

Mindezt úgy, hogy folyamatosan keresi a megfelelő edzőt. Jelenleg próbaidőszakon vannak egy horvát szakemberrel, itthon pedig édesapja segíti a felkészülését.

– Rengeteget mentem idén egyedül, ami rendkívül megterhelő és nehéz. A legutolsó állomáson, a kínai turnén több mint három hetet voltam egyedül. Belecsöppenek három és fél órás meccsekbe, ezeket egyedül végignyomni nem könnyű. Idén a karrierem leghosszabb meccsét játszottam, 4 óra 6 perces volt, de sikerült megnyernem azt a döntőt. A 36 megnyert meccsből sokat döntő szettben hoztam, ami korábban kevésbé volt rám jellemző. Örülök, hogy a legszorosabb pillanatokban még jobban tudtam játszani.

Előrelépése és fejlődése összefügg a mentális állapotával, ugyanakkor reálisan látja, hogy még ingadozó a játéka, mert amilyen erős tud lenni fejben, néha annyira gyenge is, de erről már nem fél beszélni.

– Jobban elfogadom, milyen teniszt képviselek, milyen játékos és személyiség vagyok, ezt fel merem vállalni és megmutatni a pályán. Bátrabban variálom a játékomat, belemegyek hosszabb labdamenetekbe, amikbe korábban nem. Pár éve volt egy vállsérülésem, amiről szintén soha nem beszéltem, ez fél évig nagyjából megtörte a szervámat és a ritmusát, azt is próbáljuk javítani. Az egyik legmelósabb játékos vagyok, szeretek dolgozni, nem probléma, ha reggel hattól vagy épp este tíztől kell edzenem, mert szeretek teniszezni, és szeretnék még bizonyítani.

Továbbra is elsődleges célja, hogy visszakerüljön a top 100-ba, főtáblás legyen Grand Slam-tornákon. Amikor egy nagyobb teljesítménnyel közelebb került volna az elképzeléséhez, még előjöttek a régi beidegződései. Ezeken szeretne változtatni a következő időszakban.

Babos Tímea azt mondja, a sikerek mellett észre sem lehet venni, hogy a sportolót körülvevő emberek mennyire befolyásolják, esetleg manipulálják, milyen nyomást helyeznek rá. A siker mindent elfed, eltakar, egy burok veszi körbe a versenyzőt. Ha ez megsérül, utána jobban rálát az ember, és amit korábban elviselt, még egyszer nem fogja.

– Elsődlegesen mindenkinek emberileg kell jól lennie, szeretnie és elfogadnia önmagát. Úgy gondolom, valamennyien ezzel küzdünk leginkább az életünkben. A teniszemben és a karrieremben sokszor nem kaptam meg azt a szeretetet, amit szerintem megérdemeltem volna. Ilyenkor az ember akarva-akaratlanul megkérdőjelezi önmagát, elbizonytalanodik. De amíg jönnek az eredmények, kevésbé foglalkozunk vele. Számomra most már az a fontos, hogy én, Babos Tímea mint ember boldog legyek, jól érezzem magam a bőrömben, merjek önmagam lenni. Ha ez sikerül, a teniszpályán is olyan teljesítményt nyújthatok, amilyet szeretnék.

Babos Tímeára  a jövő évben még nagyobb kihívások, nagyobb versenyek és megmérettetések várnak. Motiváltabb, mint valaha, kitűzte a céljait, bár most már inkább rövid távúakat.

– Imádok játszani, szeretek edzeni, néha talán túlzottan is… Azt, hogy képes voltam végigjárni az utat és visszajönni, köszönhetem a munkamorálomnak is. Még mindig kell fejlődnöm, hogy néha kicsit lazábban vegyek és elengedjek dolgokat. Ha egyszer leteszem az ütőt, nem azért lesz, mert a teniszt nem fogom szeretni, inkább a napi szintű mókuskerékből szállok majd ki. Büszke vagyok arra, hogy ha egyszer vége lesz a karrieremnek elmondhatom, hogy mindent megtettem, minden szinten, és nem lesz hiányérzetem.