Magyarország két keréken
A koronavírus-járvány következményeképp hazánkban is ugrásszerűen megnőtt a kerékpárforgalom: egyre többen pattannak nyeregbe, hogy két keréken élvezzék a természetet vagy jussanak el a munkahelyükre. A biciklizés a kikapcsolódás és a közlekedés egyik legnépszerűbb formája lett az utóbbi időben, a megnövekedett kereslet azonban komoly kihívás elé állítja a magyar gyártókat és kereskedőket.
A karanténidőszak egyik slágerterméke a kerékpár volt: tavaly csaknem 260 ezer új biciklit adtak el a hazai üzletekben, 35 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kereslet ugrásszerű növekedését a tömeges életmódváltás idézte elő: egyesek a szabadidő hasznos és kellemes eltöltéséhez vásároltak kétkerekűt, mások az egészségesebb közlekedés és a nehézkes autós parkolás elkerülése érdekében.
Nincs eladhatatlan
A biciklik iránti kereslet a járvánnyal kapcsolatos szigorú korlátozások enyhítésével sem csökken. Az egyik velencei-tavi kölcsönző tulajdonosa azt mondja, habár a kerékpáros forgalom jelentősen megélénkült a környéken, a biciklit bérlők száma nem nőtt különösebben a korábbi évek hasonló időszakához képest, aminek a kedvezőtlen időjárás mellett a fő oka, hogy egyre többen szereznek be saját kétkerekűt.
Noha a piacot folyamatos drágulás jellemzi, ma gyakorlatilag nincs olyan kerékpár, amit ne lehetne eladni. A hasznaltbicajok.hu webáruház honlapjának látogatóit már üzenetben figyelmeztetik a nagy kereslet miatti esetleges készlethiányra. A bolt forgalma idén tavasszal mintegy 30-40 százalékkal nagyobb, mint általában, mondja Sörös László tulajdonos. A kuncsaftok elsősorban a gyermekbiciklikre, a 90-es évek óta Magyarországon töretlen népszerűségnek örvendő mountain bike-okra és a mostanában divatos, elegáns, ugyanakkor sportos, városi használatra és kirándulásra is tökéletesen alkalmas trekkingkerékpárokra csapnak le elsőként. Az áruház az igényeket felmérve elsősorban 20 és 140 ezer forint közötti termékeket kínál, elmondásuk szerint azonban a drágább használt kerékpárokat árusító üzlettársaik sem panaszkodnak forgalmuk visszaesésére.
Igény van, alkatrész nincs
Az elmúlt hónapokban világszerte hiánycikk lett a bicikli, ebben azonban szerepet játszott a kerékpáripart sújtó ellátási válság is. Európa legtöbb országában, így hazánkban is döntően a Távol-Keletről érkező alkatrészekből szerelik össze a kerékpárokat, a pandémia miatti gyárleállások és logisztikai problémák következtében viszont már tavaly is akadozott az ellátás. Új gyárat építeni költséges, munkaerőt találni nehéz, ráadásul nem tudni, hogy a járványhelyzet miatti extra kereslet meddig tart, a gyártók ezért nem mernek bővíteni. A kereskedők világszerte nehéz helyzetbe kerültek, vannak, akiket a megszűnés veszélye fenyeget.
– Nekünk a tóparti vendéglátókhoz hasonlóan nyárra koncentrálódik az egész éves bevételünk. A kerékpárhiány és vele együtt az alkatrészek hiánya már tavaly elkezdődött, idén pedig még rosszabb, sőt, katasztrofális – mondja a tulajdonos, akinek közel egy évtizedig sikeresen működő agárdi kerékpárszaküzletére az elkövetkezendő hetekben minden bizonnyal lakat kerül. A nagykereskedők, akiktől rendelni szokott, hiánnyal küzdenek, így képtelen feltölteni az árukészletét. Ha meglévő kerékpárjai gazdára találnak, amivel a keresletnövekedés miatt biztosan nem lesz gond, végleg búcsút int a biciklibiznisznek, szervizének felszerelését már oda is adományozta kollégájának, aki saját vállalkozásban, otthon folytatja majd a munkát.
Bogdán Csaba, a Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület elnöke szerint már tavaly sejteni lehetett, hogy az iparágra zúduló hatalmas kereslet miatt lényegesen megnövekszik majd a szállítási határidő. Idén a kereskedők többsége inkább beszerzési, mint eladási gondokkal találta szembe magát. Mindezt tovább súlyosbította, hogy a nagy nyugat-európai gyártóknak nem Kelet-Európa piaca van prioritási listájuk élén, a saját országukból érkező megrendeléseket előnyben részesítik. Annak ellenére, hogy a nagyobb gyártók már májusban bekérték előrendeléseiket a kereskedőktől, a jövő év sem lesz könnyű azoknak, akik új bicikli vásárlásán törik a fejüket. A szakember szerint ajánlott már most érdeklődni a boltokban a következő 6-8 hónapban beérkező modellekről, sőt, érdemes akár döntést is hozni, előre lefoglalni a kiválasztottat.
Egymást érő fejlesztések
Magyarországon a felnőtt lakosság 17 százaléka kerékpározik rendszeresen a Magyar Kerékpárosklub 2020-as országos reprezentatív felmérése szerint. A világ fejlett országaiban folyamatosan nő a kerékpározók száma, az elektromos rásegítésű biciklik megjelenése új csoportokat is bevonzott a táborba. A koronavírus-járvány ráerősített a folyamatra, aminek következtében a kerékpár nemcsak nálunk, hanem az egész világon hiánycikké vált.
A növekvő igényeket figyelembe véve az Orbán-kormány az elmúlt tíz évében mintegy 1600 kilométernyi új bicikliutat épített az országban, 2020-ban is 150 kilométernyi szakaszt adtak át. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerint az ország különböző pontjain elhelyezett forgalomszámlálók látványosan igazolják a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések indokoltságát.
A balatoni bringaút felújítása folyamatosan zajlik, évente mintegy ötven kilométert korszerűsítenek, idén már a 204 kilométeres táv több mint felét új aszfalton tehetik meg a kerékpározók. 2020-ban készült el a Tisza-tavi kerékpárutat lezáró szakasz az ország egyik legszebb kerékpáros hídjával. A júniusban átadott beruházás tette körbekerekezhetővé a tavat. A biciklizés szerelmesei éltek is a lehetőséggel: mostanáig több mint százezren keresték fel az újdonságot.
– Hétvégén mi is körbetekertük a tavat a családommal és feleségem tanítványaival. Annak ellenére, hogy délelőtt 11-kor még zuhogott az eső, nagyon sokan bringáztak. 65 kilométer a táv, ami kényelmesen teljesíthető egy nap alatt. Volt velünk gyerek, aki még csak másodikos, de könnyedén végigcsinálta – mondja Révész Máriusz. A kormánybiztos felhívja a figyelmet, múlt héttől már hétköznap és hétvégén is elérhető a Tisza-tó Budapestről vonattal, méghozzá átszállás nélkül, ez a lehetőség pedig minden bizonnyal tovább növeli a jövőben a környék vonzerejét.
A Tisza-tavi kerékpárútéhoz hasonló népszerűségnek örvend a Budapest–Szentendre közötti szakasz legújabb fejlesztése, valamint a Debrecen–Nagyvárad-kerékpárút bővítése is. Most Derecskénél elkészült egy újabb hiányzó szakasz. Ha ezt átadják, már csak négy kilométer hiányzik majd a két nagyvárost összekötő út teljes hosszából. A tervek szerint jövőre befejeződik a Budapesttől Balatonig tartó bringaút építése, és elkészül az Eurovelo 6-os szakasza is Dunakeszinél, Győr pedig már idén nyáron megközelíthetővé válik két keréken Pannonhalmáról. A kormány 2030-ig 15 ezer kilométerre bővíti a kiépített és kijelölt bicikliutak teljes hosszát, még vonzóbb feltételeket teremtve a munkába vagy kirándulni kerekezőknek. Nemrégiben négymilliárd forintot különítettek el kerékpárutak tervezésére. Ebből a pénzből 1000-1200 kilométernyi új szakasz megtervezésére nyílik lehetőség, ha pedig minden jól megy, a következő hétéves uniós ciklusban meg is épülhetnek. Mindezen túl kis forgalmi utakon, erdészeti utakon, gátakon további 3500 km kitáblázását tervezik, aminek köszönhetően összefüggő, átjárható hálózat alakul ki Magyarországon. Az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központban dolgoznak a kerékpárosbarát szolgáltatások minősítési rendszerén, ami hozzájárul a szolgáltatások színvonalának növeléséhez. Ezeknek köszönhetően hazánkban néhány éven belül megtöbbszöröződhet a kerékpártúrázók száma.