Orbán Viktor: „A sport arról szól, hogy na, barátom, akkor álljunk ki a gátra!”
A kormány azért minősítette stratégiai ágazattá a sportot, mert felismerte pótolhatatlan szerepét, vagyis azt, hogy eszmények, kemény munka, hősök és áldozatvállalás nélkül a modern élet „eliszaposodik” – mondta Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak adott év végi interjújában. A miniszterelnök beszélt arról is, szeretné megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez, a magyar labdarúgó-válogatott pedig világbajnoki döntőt játszik.
A kormányfőt a csütörtökön megjelent, „Vissza a csúcsra!” című interjúban először a koronavírus elleni védőoltásról kérdezték, amelyről elmondta, még nem kapta meg.
„Kivárom, amíg rám kerül a sor, legelőször a kórházak intenzív osztályain dolgozókat kell megvédeni” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt a sportolóknak ez az átmentés, a túlélés időszaka, amíg újraindul az élet.
„Ez nincs olyan messze, talán közelebb is van, mint gondoljuk” – közölte Orbán Viktor.
Azt mondta, a jelenlegi súlyos egészségügyi fenyegetés árnyékában semmilyen sportesemény nem teheti kockára az emberek egészségét, ezért a biztonságot minden más elé kell helyezni.
„Ez most korlátokat állít a sportnak, viszont a vakcina már létezik, és a védtelenség, a kiszolgáltatottság korszaka abban a pillanatban véget ér, amikor elegendő mennyiség lesz belőle, s ez most már csak néhány hét” – jelentette ki.
A miniszterelnök kiemelte, a magyarok életében különösen fontos a sport, a kormánytól ezért nagy hiba lenne, ha ezt nem venné figyelembe a nemzetnevelésben, az oktatáspolitikában, a karakterformálásban.
Hangsúlyozta, a sport a nemzetek versenyfutásának és teljesítménymérésének legjobb eszköze.
„A sport arról szól, hogy na, barátom, akkor álljunk ki a gátra, és nézzük meg, ki a jobb!” – mondta Orbán Viktor, majd rámutatott arra, mivel a futball a legnépszerűbb és legelterjedtebb sportág, kiemelt a szerepe is.
„A futballt Magyarországon mindig is az önbecsülés kérdésének tartottam” – közölte a kormányfő, hozzátéve, a nemzeti önbecsülés és a sport szorosan összetartozik. Úgy fogalmazott: „Nekünk, magyaroknak a virtus örök erényünk, és a szívünknek ugyanabban a sarkában lakik, mint a sport.”
Orbán Viktor közölte, a „baloldal mindent ellenez, így a sportot is”.
„Szerintem nem normális hozzáállás sajnálni a pénzt sportpályákra vagy a gyerekek sportolására” – mondta, hozzáfűzve, a magyar sport még messze van attól, hogy a pénz maga alá gyűrje.
„Mi még inkább a hőskorban élünk” – jegyezte meg.
A kormányfő kitért arra is, „folyamatosak a támadási kísérletek minden ellen, ami az ember természetes életfelfogásához és önazonosságához tartozik”, ezek pedig beszivárognak a sportrendezvényekre szlogeneken, mezfeliratokon, kötelezően elmondandó beszédeken keresztül.
„Néha úgy érzem, egy nagy világátnevelő táborban kell élnünk, és ez a sportot is beszippantja, ez sokunkat kifejezetten zavar” – mondta.
A miniszterelnök közölte, ma már az iskolai testnevelés nem egyszerűen egészségi átmozgatás, hanem valamely szakszövetség részvételével folyó, szakosított sportolás is.
Kiemelte, a mindennapos testnevelésnél is büszkébb a kormány óvodai programjára, az ezerszám küldött labdákra, kapukra és mindenféle ügyességi gyakorlatokhoz szükséges eszközökre.
„Ez Dárdai Pál javaslata volt, én is a Nemzeti Sportban olvastam” – mondta.
Orbán Viktor szerint minden egymásra épül: óvodai, iskolai sport, kapcsolat a versenysporttal, aztán a szükséges létesítmények, „amelyek ma már semmivel nem rosszabbak, mint a belga, a spanyol vagy éppen az osztrák kluboknál”.
A kormányfő sikertörténetként értékelte a tao-támogatások rendszerét, ugyanis az a többletforrások mellett élő kapcsolatot hozott létre a vállalatok és sportszervezetek között.
A miniszterelnök az államilag akkreditált akadémiák esetében szükségesnek nevezte a kormányzati minőségbiztosítást, amely jelenleg a labdarúgásra, a kézilabdára és a kosárlabdára terjed ki, de a jövőben a röplabda és a jégkorong is ide tartozhat.
Elmondta, az egyesületek még mindig létfenntartási gondokkal küszködnek, az európai középszint elérése is nagy feladat nekik. Megjegyezte, a javuláshoz a klubkultúrát kell fejleszteni, amely az egyesülethez tartozó összes embert arra sarkallja, hogy a legjobb legyen.
Orbán Viktor hangsúlyozta, lassacskán a nagy klubok és az akadémiák rendszere átfedésbe kerül egymással, ott lesznek a jó akadémiák, ahol a jó klubok vannak.
A miniszterelnök közölte, sok a politikából ismert sportági vezető, ami jelenleg még indokolt, mert a sportágak rendkívül rossz állapotban voltak, hosszabb távon azonban nem szükséges, hogy így legyen.
A sportfejlesztésekről szólva elmondta, egy nagy jégsportközpont felépítése szerepel a tervek között, a kerékpárosoknak is vannak komoly terveik, öttusaközpont, nemzeti vívóprogram, Kovács Katalin akadémiája a kajak-kenuban, megújul a Hungaroring is és Moto-GP pálya is épül.
„Szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez, ha nem lett volna a belföldi merénylet, legkésőbb 2032-re ezt el is értük volna” – mondta Orbán Viktor.
Megjegyezte, azt is szeretné látni, hogy „olyan magasságba jussunk el futballban, ahova már kétszer is sikerült, tehát a vb-döntőbe”.
„Állítólag egyre tovább fogunk élni, van tehát remény. Ma még mindkettő az ésszerűségen túli dimenzióba tartozik, de nincsen sport álmok nélkül” – jelentette ki.
A személyes sportolására vonatkozó kérdésre a miniszterelnök azt mondta, „ez az év engem is megviselt, ahogyan mindenkit”, de lassan visszatér: „január végén lábtenisz, aztán öregfiúk”.
„Az akadémián az edzők hetente játszanak egymás között. Húsvétkor már szeretnék beállni közéjük” – zárta az interjút Orbán Viktor.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint idén, egy kihívásokkal teli évben is megmutatkozott, hogy Magyarországnak nagyon fontos a sport.
„Ha megnézzük 2020-at, akkor egy nehéz évet látunk, amely rendkívüli alkalmazkodást igényelt a sportolóktól, sportvezetőktől és minden sportban élő embertől” – kezdte értékelését az M1 aktuális csatornának. „A sportban is érzékelhettük a pandémia negatív hatásait, naprakészen kellett figyelni, hogy mi történik a sportolókkal, a kluboknál vagy a sportági szakszövetségeknél, s ennek a következményei lettek a bevezetett rendelkezések, amelyek abban segítettek, hogy ne álljon le a munka.”
Az olimpiai ezüstérmes úszó kifejtette, úgy indultak 2020-nak, hogy ez lesz az olimpia éve, de minden tervük megváltozott a világjárvány miatt.
„Januárban még meg tudtuk rendezni a vízilabda Európa-bajnokságot, aztán leállt a nemzetközi sportélet, kénytelenek voltunk elhalasztani-törölni eseményeket, és újratervezésre volt szükség. Például a májusi vizes Európa-bajnokság 2021-re kerül át, mint ahogy a labdarúgó Európa-bajnokság is, amely óriási közösségteremtő erő lesz. Mindenkinek óriási kihívást jelentett újra beleugrani egy olimpia előtti évbe” – jelentette ki.
Szabó Tünde emlékeztetett arra, hogy amikor a koronavírus-járvány első hulláma érkezett, Magyarország volt az utolsó, amely bezárta a sportlétesítményeket, aztán pedig az első, amely újranyitotta azokat.
„Nagy öröm számomra az a program, amelyet 2010-ben elindítottunk a látvány-csapatsportágakat illetően, majd 2013-tól 16 kiemelt sportágat, köztük egyéni sportágakat is tudtunk támogatni. Ezeknek a hatásai már itt vannak, lehet látni, hogy jön az utánpótlás. Vannak, akik számára előnyt jelent, hogy kapott még egy évet, és ezáltal be tud férni az olimpiai csapatba” – hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint Magyarország ebben a nagyon nehéz helyzetben is meg tudta mutatni, hogy igazi sportnemzet. Hozzátette, vannak sportlétesítmények, és fontos, hogy olyan programokat indítsanak, amelyekkel segítik a fiatalokat, mert így mindig erős lesz az utánpótlás-nevelés és az élsport is.
„Kihívásokkal teli, sikeres évet zárhatunk, nagyon nehéz időszak volt, de most is megmutatkozott, hogy Magyarországnak nagyon fontos a sport. Eddig is büszkék voltunk a sportolóinkra, és ezután is mindent biztosítani fogunk nekik, hogy elérhessék az álmaikat, amelyekre mi is nagyon büszkék leszünk” – tette hozzá Szabó Tünde.