Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch
Az ausztriai Tirol tartományban lévő Ischgl településen több mint 11 000 ember kapta el a koronavírus-fertőzést 2020 első hónapjaiban
Hirdetés

Hazánkban is tombol a koronavírus, a kutatók magasra emelkedő járványgörbét jósolnak január 1-ig. A szakemberek előrejelzései szerint itthon decemberben tetőzhet a második hullám. Orbán Viktor miniszterelnök a pandémia kedvezőtlen alakulása miatt október közepén arra kért mindenkit, hogy ne tervezzen külföldi utazást a síszezonban se. A felszólításnak nem lesz nehéz eleget tenni, azóta ugyanis olyan korlátozásokat és szabályokat vezettek be több európai országban, hogy a turisztikai célú utazás rendkívül nehézkessé, egyes helyekre pedig lehetetlenné vált.

Magyarországon november 10-én harminc napra szóló, szükség esetén meghosszabbítható új korlátozó intézkedéseket hoztak. Ezek alapján szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, a szabad­idős létesítményeket azonban zárva kell tartani. Felmerül a kérdés: vajon hogyan kell értelmezni ezeket az előírásokat a sí- és korcsolyapályák esetében? Válaszolni nem egyszerű, egyelőre a hazai létesítményeket összefogó Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter vezetői előtt sem világos, mire kell készülniük a közeljövőben.

Az biztos, hogy a környező országok síparadicsomait ebben a szezonban a belföldi turizmus tarthatja majd életben. A szállodák, éttermek zárva ugyan, ennek ellenére Ausztriában a múlt héten megkezdődött a szezon, bizonyos egészségügyi szabályok (kötelező szájmaszk, távolságtartás, rendszeres kézfertőtlenítés) és a sílift használatának tilalma mellett egyelőre látogathatók a síterepek. Az előírások betartatása most létfontosságú lehet: tavasszal éppen az egyik alpesi település, Ischgl lett a járvány gócpontja, mintegy 35 országba hurcolták haza a vírust az ott megforduló turisták. Jelenleg is zajlanak azok a perek, amelyeket az érintettek indítottak a falucska és a tartomány vezetése ellen az esetleges mulasztások kivizsgálása érdekében; nem csoda, ha ezúttal itt vezetik be a legkomolyabb biztonsági intézkedéseket.

Az osztrák gazdaság meghatározó szegmense a téli síturizmus, ráadásul a síparadicsomok milliókat fektettek a vírusbiztos sportolás feltételeinek megteremtésébe, így a bécsi kormány igyekszik elkerülni a teljes lezárást. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet szerint ha az idény elbukik, az másfél százalékkal csökkentené Ausztria éves GDP-jét.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés
Kékestető, sípálya

Itthon ha nem is okozna ekkora állami bevételkiesést a szezon lefújása, a pályák alkalmazottai ugyanúgy megsínylenék az esetleges bezárást, mint nyugati szomszédunknál: csak az eplényi síaréna kétszáz családnak nyújt megélhetést. Mi, magyarok azonban az osztrák mintát követjük a járványügyi intézkedéseket illetően, ezért egyelőre senkinek nem kell aggódnia, a hazai síparadicsomok készülnek a decemberi nyitásra, és bár egyesek szerint a nagy külföldi sípályákhoz szokottak nem fogják felkeresni a kisebb kapacitású hazai terepeket, a nemrég bevezetett szigorú korlátozások tükrében ez már egyáltalán nem biztos.

Az érintettek törik a fejüket, hogy mit tehetnének még a vendégek egészségének megőrzéséért; szóba került többek között az is, hogy növelik a vendéglátóegységek számát, és egyúttal lehetővé teszik, hogy a látogatók a szabadban fogyasszák el a megvásárolt ételt és italt. Ausztriában ez már működik azzal a kikötéssel, hogy enni és inni kizárólag a kijelölt ülőhelyeken szabad, megtartva a személyek közötti másfél méteres távolságot.

A magyar sípályák forgalma a külföldi síutak meghiúsulásával várhatóan megugrik, tulajdonképpen még profitálhatnának is a helyzetből, ám a körülményekhez való alkalmazkodás pluszköltségeket ró a fenntartókra, ráadásul a szállodák november 10-től nem fogadhatnak turistákat, így a vendégek országhatáron belül is maximum egynapos síutakat szervezhetnek, este 8-ra pedig mindenkinek haza kell érnie. Persze az elmúlt években csak ritkán fordult elő, hogy már novemberben síelni lehetett volna Magyarországon, és valószínűleg idén sem teszi lehetővé az időjárás, a decemberi nyitásig pedig még sok minden változhat.

A sípályákhoz hasonlóan bizonytalan a korcsolyapályák nyitása is. Bár az idén 150. születésnapját ünneplő Városligeti Műjégpálya vezetősége szeptember végén a tó leengedésével és a meder kitakarításával megkezdte a felkészülést a szezonra, november 9-én közleményben tudatták, hogy a miniszterelnök bejelentését követően bizonytalan időre elhalasztják az idei rajtot. „Amint a járványügyi helyzet és a jogszabályi előírások lehetővé teszik, pontosabb tájékoztatást adunk a nyitás várható időpontjáról. Addig is arra kérünk mindenkit, hogy a járványügyi előírásokat tartsa be, mert közös érdekünk, hogy 30 nap múlva enyhíthessenek a szabályokon” – írták honlapjukon. A március óta tartó járvány során több profi jégkorongcsapat által is használt csarnokot bezártak, miután számos játékosról és alkalmazottról kiderült, hogy fertőzött.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
A Városligeti Műjégpálya

Az egyik ilyen szerencsétlenül járt létesítmény a civilek körében is népszerű, sűrűn látogatott Várpalotai Jégpálya volt, amit október 23-án sikerült újra megnyitni – persze módosított házirenddel. Eszerint a melegedőbe való belépés után kézfertőtlenítőt kell használni, a helyiségben a maszk használata kötelező, a pálya területén pedig egyidejűleg maximum száz fő tartózkodhat.

A Veszprém megyei település közkedvelt pályájának esete példaként szolgálhat az ország többi hasonló létesítményének; ha megnyitnak is, egész biztos, hogy csak hasonló szabályok betartásával lehet majd igénybe venni szolgáltatásaikat. Az évről évre növekvő számú és népszerűségű szabadtéri, városi jégpályák esetében ugyanakkor nehéz lenne követni, hogy a látogatók eleget tesznek-e az előírásoknak, így valószínűleg az idén a karácsonyi vásárok mellett ezekről is le kell mondanunk.