Sport, tudomány, politika
A sport, a tehetség, az innováció és az üzleti siker összefügg, elég arra gondolni, hogy a sportfelszerelések vagy a sporttal kapcsolatos élelmezéstudomány fejlesztése mögött mennyi természettudományos tudás, sikeres ötlet húzódik meg. Ezért a tudományban és a sportban is merni kell nagyot álmodni – adta meg az alaphangot Petri László, a Kárpát Medencei Tehetségkutató Alapítvány igazgatója s Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Sportügynökség a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány partnerségében megrendezett Sporttudomány és innováció – produktivitás, és ami mögötte van címmel immár harmadik alkalommal megrendezett szakmai konferencián.
Rátgéber László, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ igazgatója, egyben a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetõ docense a KMSK tevékenységét bemutatva kiemelte, hogy az akkreditált 6 féléves módszertani BSc-képzést nyújtó központ eredményeit nemzetközi edzõképzések, közel 150 elõadás, rehabilitációs tanfolyamok, szakkönyvek kiadása, konferenciák és workshopok fémjelzik, a felölelt szakterületek között van többek között a sportanalitika, az edzésmódszertan. A minőségellenőrzést tesztrendszer biztosítja, a központ nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi láthatóságra, és együttműködik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, valamint a Debreceni Egyetemmel.
Utóbbi intézmény kancellárja, Bács Zoltán arról beszélt, hogy a cívis város univerzitásán 2005 óta rendszerszemléletű sportstratégiát valósítanak meg, a megújult Nagyerdei Stadion a futballon kívül rekreációs központként is működik, és számos más sportágnak is otthont ad a pingpongtól a falmászásig. Ennek köszönhetõen a Covid gazdasági hatásaitól kirívóan sújtott 2022-t kivéve folyamatosan nyereségesen működik.
Kiváló infrastruktúra, erős szakmai kontroll, magasfokú szervezettség, a kínált értékrendekkel való azonosulás jellemzi a magyar futballakadémiákat, de még ennél is jobban lehetne dolgozni – foglalta össze a legnépszerűbb sportág hazai utánpótlásképzésének aktuális helyzetét a Labdarúgó Módszertani Központ igazgatója. Liszkai Dezső az akadémiák teljesítményalapú támogatásáról szólva statisztikai adatokkal is ismertette a fiatalok beépítését a hazai klubok első csapataiba. A számokból kiderült, hogy az elmúlt években a Kispest első csapatában mutatkozhatott be a legtöbb saját nevelésû tehetség.
Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja az olimpiai mozgalom XXI. századi kihívásait taglalta, kitérve arra, hogy a magyarországi olimpia elleni fellépés nyomán gyakorlatilag egy megnyert pályázatot, a 2032-es játékok megrendezésének lehetőségét veszítette el Magyarország.
– Az olimpia egykor a béketeremtés eszköze és szimbóluma volt, ám mára a sport világa átitatódott geopolitikával és ideológiával – mutatott rá Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kollektív bűnösség elvének a történelem szemétdombján a helye, ezért elfogadhatatlan, hogy egyes országok sportolóinak nem engedik viselni jelképeiket, nem hallgathatják meg hazájuk himnuszát, és politikai nyilatkozatokra kényszerítik őket. Magyarország ezzel szemben ukrán, belorusz, izraeli csapatok számára egyaránt helyszínt biztosított, amikor azok különböző okokból nem tudtak hazai pályán játszani, és ez a jövőben is így lesz – húzta alá Szijjártó Péter.
A magyar diplomácia első embere hozzátette, hogy ma a világban a legerősebb magyar hívó szó a Puskás, Hungary szókapcsolat. Ez még konfliktusos kapcsolatok esetében is hidat jelenthet, amit használni kell. Ennek kiaknázást célozza a Diplomáciai Akadémia képzése, amire egyre több korábbi sportolót hívnak meg, hogy így szolgálják a továbbiakban a hazájukat. Ilyen mások mellett Gyurta Dániel olimpiai bajnok.
Szijjártó Péter az elmúlt lassan másfél évtized sokat támadott sportinfrastruktúra-fejlesztésérõl szólva kijelentette: ez a legtöbb, amivel az állam segítheti a szülőket a gyerekek szabadidejéért vívott harcban.
– Csak kiváló körülmények jelenthetnek kellõ vonzerőt annak érdekében, hogy a gyerekek letegyék a telefont, és visszatérjenek a való világba – fogalmazott a tárcavezető.
Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a létesítményfejlesztés nyomán számos világversenynek voltunk jó házigazdái, aminek köszönhetõen sok külföldi sportvezető esetleg elõítéletes véleményét sikerült megváltoztatni hazánkat illetõen. A külgazdasági és külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az olimpiai szellemiség jegyében az idei párizsi ötkarikás játékok kiváló alkalmat nyújtanának a béke felé teendő első lépéshez. A tárcavezető szerint ki kell nyilvánítani, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz.
A konferencia Rátgéber László, a magyar női és férfi kézilabdaválogatott volt szövetségi kapitánya, Mocsai Lajos és a vízilabda-sikerkovács Kemény Dénes kerekasztalával zárult, amit Balogh László, a Debreceni Egyetem professzora vezetett. Az edzőlegendák megosztották a sportban és életben szerzett tapasztalataikat, beszélgettek a múlt és a jelen különbségeiről, kihívásairól, továbbá arról, hogy milyen a jó szakember, illetve milyen tulajdonságok alapján választják ki a tehetségeket.