Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok
Hirdetés

A magyar és a szlovák kézilabda-szövetség még 2018 júniusában nyerte el a 2022-es Európa-bajnokság rendezésének jogát. A szervezők a pályamunka elkészítésénél az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) közvélemény-kutatásának eredményét vették alapul, amely szerint a tipikus európai kézilabdarajongó 40 év fölötti fehér férfi. A tervezésnél az volt cél, hogy a rendezvényre ne csak ez a szűk kör látogasson majd ki, hanem kortól és nemtől függetlenül mindenki, aki szeretne részt venni egy fergeteges hangulatú sportfesztiválon. Talán éppen ez az újító szellem nyűgözte le a döntéshozókat: az EHF glasgow-i kongresszusán tartott végső szavazáson meggyőző különbséggel sikerült legyőzni a francia–belga–spanyol triót.

Kocsis Máté, a Magyar kézilabda-szövet­ség elnöke bejelentette, az Eb mind a négy magyarországi helyszínén szükség lesz infrastrukturális fejlesztésekre; szeretnék, ha új vagy megújuló, minden igényt kielégítő arénákban szurkolhatnának a rajongók a hazai rendezővárosokban. A munkálatok eredményeképpen Budapesten Európa, Szegeden pedig a magyar vidék legnagyobb sportcsarnoka épült föl, Debrecen ikonikus épülete, a Főnix Csarnok pedig teljes felújításon esett át. A jegyeladás pontosan egy évvel a nyitó nap előtt vette kezdetét, egy időben az egyiptomi világbajnoksággal, ahol a magyar válogatott ötödik helyezést elérve, minden idők harmadik legjobb vb-szereplését hozta. Ez természetesen fokozta a vásárlói kedvet, a belépők iránt óriási érdeklődés mutatkozott, a hazai érdekeltségű csoportmérkőzésekre például már csak korlátozott számban kaphatók jegyek.

Hogy ezek során kivel csap össze a magyar válogatott, az májusban derült ki. A sorsoláson a mieink Portugáliával, Izlanddal és Hollandiával kerültek össze. A csoportból az első kettő jut majd a középdöntőbe. A magyarok az A és a C csoport csapataival folytathatják a küzdelmeket, amelyek cseppet sem ígérkeznek könnyűnek, ha ugyanis minden jól megy, a három legerősebb együttessel, a horváttal, a dánnal és a franciával találkozunk majd. A nemzeti együttes tagjait persze nem rettentette meg a hír. Sokan karrierjük csúcspontjaként értékelik, hogy ott lehetnek majd a budapesti arénában, a többség sosem játszott még ennyi néző előtt, mint amennyi ezen a helyszínen fogadja majd őket. A tömött lelátók minden bizonnyal hatalmas löketet adnak mindegyiküknek. Ahogy Bánhidi Bence, a Szeged 207 centis és 127 kilós óriása fogalmazott: hazai közönség előtt mindenkit le akarnak győzni.

A magyar csapat legjobb Európa-bajnoki szereplését 1998-ban, Olaszországban nyújtotta. Ott hatodik lett a gárda. Hogy most biztosan sikerül dobogóra állni, azt nem lehet még kijelenteni, az viszont egyértelmű, hogy megvan rá az esély, az egyiptomi világbajnokságon még fiatalnak számító csapat tagjai ugyanis mostanra szemmel láthatóan beértek, a játékosok – akik közül ugyanazok alkotják a válogatott magját, mint a 2020-as tornán – meghatározó szerepet töltenek be a nemzeti együttesben és a klubjukban egyaránt. Nem beszélve arról, hogy számos másik csapat jóval később kezdett fiatalítani, mint a magyar, ez pedig most akár az előnyünkre is válhat. Gulyás István szövetségi kapitány szerint a legnagyobb erősségünk a védelem és a kapusteljesítmény, de már sok variációnk van támadásban is, így a játék minden elemében fel tudjuk venni a versenyt a riválisokkal. A srácok december 16-án kezdték el a közvetlen felkészülést az Eb-re, utána 27-én újra találkoznak három napra, majd január másodikától már együtt maradnak a torna kezdetéig.

Korábban írtuk

Fotó: MTI/EPA/Háled el-Fiki /Pool
A magyar válogatott a kairói világbajnokságon

Az Európa-bajnokságra 2022. január 13. és 30. között kerül sor. Tizennyolc nap alatt 24 csapat 65 találkozót játszik. A csoportmeccseknek, ahogy már korábban írtuk, Budapest, Debrecen és Szeged, illetve Pozsony és Kassa ad otthont. A középdöntőben a két főváros rendez mérkőzéseket, a záró hétvége azonban Budapesten lesz, így ha a fiúknak sikerülne egészen a bajnokság végéig menetelni, a középdöntőn és a döntőn is hazai közönség előtt léphetnének pályára. Hogy az Eb-nek sportdiplomáciai szempontból lesz-e haszna, nem kérdés, egészen biztos, hogy elősegíti majd a nemzetközi kapcsolatok megerősítését, és hozzájárul, hogy hazánk a jövőben újabb és újabb rangos sporteseményeknek adhasson otthont. Az már eldőlt, hogy 2024-ben a női Eb-nek Ausztriával és Svájccal közösen, 2027-ben pedig a női világbajnokságnak leszünk a házigazdái. Ez utóbbit már egyedül fogjuk rendezni.

Csoportbeosztás

A csoport (Debrecen): Szlovénia, Dánia, Észak-Macedónia, Montenegró
B csoport (Budapest): Portugália, MAGYARORSZÁG, Izland, Hollandia
C csoport (Szeged): Horvátország, Szerbia, Franciaország, Ukrajna
D csoport (Pozsony): Németország, Ausztria, Fehéroroszország, Lengyelország
E csoport (Pozsony): Spanyolország, Svédország, Csehország, Bosznia-Hercegovina
F csoport (Kassa): Norvégia, Oroszország, Szlovákia, Litvánia

A magyar válogatott mérkőzései

Január 13., 20.30: Magyarország–Hollandia
Január 16., 18.00: Magyarország–Portugália
Január 18., 18.00: Magyarország –Izland

A magyar válogatott

Kapusok: Borbély Ádám, Mikler Roland, Székely Márton
Jobbszélsők: Bujdosó Bendegúz, Rodríguez Álvarez Pedro
Jobbátlövők: Ancsin Gábor, Ilics Zoran, Máthé Dominik
Irányítók: Győri Mátyás, Hanusz Egon, Lékai Máté
Beállók: Bánhidi Bence, Rosta Miklós, Sipos Adrián, Topic Petar
Balátlövők: Bodó Richárd, Nagy Bence, Ligetvári Patrik, Szita Zoltán
Balszélsők: Bóka Bendegúz, Sunajko Stefan