Fotó: Vladimir Mulder/Shutterstock.com
A Novovoronyezsi Atomerőmű hűtőtornyai
Hirdetés

Ezen az úton két újabb sikertörténet, hogy az idén 75 éves orosz atomenergetikai ipar ősszel újabb két korszerű atomerőművi blokkot kapcsolt a hálózatra. 2020. október 22-én a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második egysége, november 3-án pedig a Belorusz Atomerőmű első, szintén VVER-1200 típusú blokkja kezdte meg a működését. Mindez azt is jelenti, hogy néhány hónap múlva a világon már öt olyan VVER-1200 típusú blokk fog kereskedelmi üzemben termelni, mint amilyenek Pakson is épülnek.

Otthon már bizonyított

Az orosz technológiát a piac is pozitívan ítéli meg, amit jelez a Roszatom évről évre dinamikusan növekvő megrendelésállománya. VVER-1200 típusú blokkokat épít, illetve kíván építeni Magyarország mellett Finnország, Fehéroroszország, Banglades, Kína, Törökország és Egyiptom – utóbbi három ország négy-négy blokkot. A Roszatom tíz évre szóló külföldi megrendeléseinek összértéke jelenleg meghaladja a 140 milliárd dollárt – 12 országban 36 új blokk építésére van megbízatása. Bizalomnövelő a külföld szemében az is, hogy a Roszatom csak olyan típust ajánl megrendelőinek, amelyet otthon már nagyon alaposan kipróbált. Az elmúlt 15 évben, 2006 és 2020 között 18 új orosz blokk kezdte meg üzemét Oroszországban és külföldön, köztük a világ első úszó atomerőműve.

A VVER-1200 típusú blokkok piac­érettségét igazolja, hogy a technológia már hosszú évek óta a valóságban is bizonyítja megbízhatóságát és biztonságos voltát. A világ első ilyen típusú, 3+ generációs blokkja, a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés első egysége 2017 februárja óta termel kereskedelmi üzemben. A VVER-1200 típusú atomerőművi blokkok legfőbb jellemzője, hogy a maximális biztonság érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek például villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet, és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Az új blokktípus a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú, hermetikus konténment védi meg a külső hatásoktól. Az ilyen típusú blokkokon alkalmazzák például a zónaolvadék-csapdát is. Ez a műszaki megoldás egy hipotetikus, rendkívül kis valószínűségű, súlyos baleseti helyzetben is képes felfogni a zónaolvadékot.

Külföldi referencia

Két, összesen 2400 MW villamos teljesítményt nyújtó egység kezdi meg a működését Fehéroroszországban. Az első fehérorosz, VVER-1200 típusú blokk 2020. november 3-án táplálta be az első kilowattóra áramot az ország villamos­energia-hálózatába. November 7-re már 400 megawattra növelték a blokk teljesítményét, ami azt is jelenti, hogy legkésőbb december elejére az egész egységé eléri a névleges, 1200 mega­wattos szintet, és ezzel kezdetét veszi a próbaüzem. A Belorusz Atomerőmű első blokkjának kereskedelmi üzemkezdete 2021 első negyedévében várható.

Korábban írtuk


Fehéroroszország elsőrendűnek tartja, hogy a nukleáris biztonsággal összefüggésben felmerülő aggályokra nemzetközi szakértők és szervezetek hiteles értékelést kapjanak. Az ország rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), az Európai Bizottság, valamint az ENSREG, az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportjának képviselőivel is. A 2012–2020 közötti időszakban összességében hét kulcsfontosságú, az első atomerőművüket építő országok számára ajánlott vizsgálatot végeztek el a NAÜ szakértői a helyszínen. Az eddigiek azt mutatják, hogy a két új blokk teljes mértékben megfelel a NAÜ nukleáris biztonsági követelményeinek.

A nyíltság jegyében a Belorusz Atomerőmű beszámolt egy a próbaüzemet megelőzően történt meghibásodásról. A villamos védelmi rendszer november 8-án lekapcsolta a blokkot a hálózatról. A hibás berendezéseket – néhány olasz gyártmányú mérőtranszformátort – cserélni kellett, de ez a néhány napos művelet nem befolyásolta sem a próbaüzemet, sem a kereskedelmi üzemkezdet időpontját.

A két új belorusz blokk évi ötmilliárd köbméter földgázt válthat ki, elősegítve Fehéroroszország gázfüggőségének mérséklését. Emellett jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez, a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesüléséhez is.

Pozitív hatások több rétegben

Az atomerőművek építése ma már túlmutat magán az áramtermelésen, hiszen az új beruházások pozitívan hatnak a gazdaságra, a költségvetésre, a környezet védelmére, sőt társadalmi vonatkozásai is vannak. Számítások szerint minden orosz atomerőmű-projektbe fektetett dollár 1,9 dollárt jelent a helyi ipar számára, 4,3-at a GDP növekedésben és 1,4 dollárt az adóbevételekben. Becslések szerint két ikerblokk a 60 éves garantált üzemideje alatt 40-60 milliárd dollárral növelheti az adott nemzet GDP-jét.

Így például törökországi Akkuyu Atomerőmű négy VVER-1200 típusú blokk megépítését szolgáló, húszmilliárd dollár értékű projektje a legnagyobb közvetlen külföldi befektetés az országban, ami az atomerőmű teljes üzemideje alatt 50 milliárd dollárral növelheti az ország GDP-jét. A beruházás csúcspontján mintegy 13 ezer dolgozó vehet részt a munkákban, többségük török állampolgár lesz. Jelenleg közel 6000 munkás dolgozik a helyszínen, 80 százalékuk török. A projekt munkáinak 40 százalékát hazai cégek kaphatják meg, jelenleg már több mint 340 vállalat szerepel a beszállítók listáján.

Nem kétséges, hogy a klímavédelmi célok érdekében az atomenergia és a megújuló energiaforrások fokozódó alkalmazására egyaránt szükség van. Jelenleg szerte a világban 52 új atomerőművi blokk épül, amelyek közül az elkövetkező öt évben, azaz 2020 és 2025 között 47 egység kezdheti meg az üzemelést.

Magyarországon pedig a nukleáris és a naperőműveknek köszönhetően 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet.