Atomenergia: nincs más út
Ma már egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomerőművek részarányát. Ez derült ki a Nukleáris Világszövetség londoni szimpóziumán, ahol vázolták és megvitatták az atomenergia jövőképét, a legújabb fejlesztéseket és azok irányait.
Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első vezérigazgató-helyettese, a Nukleáris Világszövetség Igazgatótanácsának elnöke megnyitóbeszédében egyértelműen fogalmazott: az atomenergia globálisan megkerülhetetlen. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavaly októberben nyilvánosságra hozott jelentése bemutatja, hogy az atomenergia részarányának nagymértékű növelése segít a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásában. Komarov kiemelte, a Nukleáris Világszövetség Harmónia programjának alapvető célja, hogy a globális villamosenergia-termelésben az atomerőművek részaránya 2050-ig a jelenlegi közel tízről 25 százalékra növekedjen.
Az elnök véleménye szerint az egész energiaipar nagyon komoly kihívással néz szembe a villamosenergia-szolgáltatás egyetemes hozzáférésének biztosítása és az áramtermelés szénmentesítése szempontjából. Ez a két szorosan összefüggő feladat tükröződik a vezető nemzetek energiapolitikai stratégiájában és a nemzetközi szervezetek által meghozott kompetens döntésekben is. Az atomenergia a stabil és megfizethető villamosenergia-termelés fő pillére világszerte, és azért küzd, hogy elismerjék, a klímabarát áramtermelésben megkerülhetetlen szerepet tölt be. Ahhoz, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat teljesítsük, szükség van az atomerőművekre, nincs más, ami helyettesíthetné őket. A jelenleg üzemelő atomerőműveknek köszönhetően évente kétmilliárd tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé.
Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség főigazgatója arról beszélt, hogy olyan jövőbeli villamosenergia-rendszer kiépítése a cél, amelyben 1000 GW új (a majdani Paks II. Atomerőmű ebből 2,4 GW-tal részesül) nukleáris kapacitás révén 2050-ig az atomenergia a globális villamosenergia-fogyasztás negyedét biztosíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés részeként. E globális cél érdekében azonban egyenlő versenyfeltételekre van szükség a tiszta energiaforrások számára, ehhez pedig harmonizált szabályozási folyamatok kellenek.
Tavaly összességében 6,3 GW villamos teljesítményt képviselő új atomerőművi kapacitás építése vette kezdetét. Törökországban az Akkuyu 1, az Egyesült Királyságban a Hinkley Point C 1, Oroszországban a Kurszki Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja, Bangladesben a Ruppur 2 és Dél-Koreában a Sin Kori 6. 2016–2017-ben világszerte 14, 2018–2019-ben pedig 13 új atomerőművi blokk kezdte meg a működését. Az idén további hat, 2020-ban pedig még 13 egység lép üzembe. Ezek a blokkok összességében 15 százalékkal fogják megnövelni a világszerte beépített kapacitást.
A globális szénmentesítés érdekében folytatódik az innováció a nukleáris energetikában. Ezek egyike például a kis méretű atomerőművi blokk, vagy említhetjük az Oroszország által fejlesztett és világelsőként elkészült – időközben, szeptember 14-én már a peveki végső állomáshelyére megérkezett – úszó atomerőművet, ami a kisebb közösségek energiaellátásában nyújt segítséget. Idetartoznak még a magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorok iparihő-előállításhoz, továbbá a fúziós áramtermelés, valamint a gyorsneutronos atomerőművi blokkok.
Dr. Sama Bilbao y León, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleárisenergia-ügynöksége (OECD NEA) képviselője előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a szervezet több tanulmányában is vizsgálta a villamosenergia-ellátás és az atomenergia szoros összefüggéseit. Ezen vizsgálatok különösen fontosak, hiszen az elmúlt években nemhogy csökkent volna, hanem növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás. Éppen ezért különösen fontos, hogy az OECD-országok áramtermeléssel járó szén-dioxid-emisszióját a jelenlegi 570 gCO2/kWh értékről 2050-ig 50-re mérsékeljék.
A szervezet legutóbbi tanulmánya az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-rendszerek költségeit vizsgálja. Ezek képesek a szén-dioxid-kibocsátást a kitűzött 2 Celsius-fokon belül tartani. Az atomenergia mellett elengedhetetlen a megújuló energiaforrások fejlesztése is. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az igények kielégítéséhez szükséges kapacitások nagysága a nap- és szélerőművek arányának emelkedésével növekszik, tekintettel arra, hogy ezen időjárásfüggő megújulók teljesítménykihasználási tényezője sokkal alacsonyabb, mint például egy atomerőműé.
Gyorsneutronos technológiák
A rendezvény egyik, a nukleáris innovációkról szóló szekciójában a Rusatom Overseas elnöke kiemelte, hogy Oroszország a közelmúltban folyamatosan támogatta és fejlesztette a gyorsneutronos technológiákat, ezek ugyanis kulcselemei az üzemanyagciklus zárásának. Jelenleg a Belojarszki Atomerőműben már két ilyen típusú blokk üzemel. Az 1980 óta termelő BN-600-as és a 2016 októberében üzembe helyezett BN-800-as blokk bizonyítja e technológia létjogosultságát és jövőbeli lehetőségeit. Az üzemanyagciklus zárása környezetvédelmi szempontból is biztonságosabbá és elfogadottabbá teszi majd az atomenergiát, hiszen segíti a termikus neutronokkal működő reaktorok – ilyenek a paksiak is – kiégett fűtőelemeinek újrahasznosítását, jelentősen csökkentve a végleges elhelyezést igénylő nagy aktivitású hulladék mennyiségét.
A Nukleáris Világszövetség legújabb, szeptember 5-én publikált nukleárisüzemanyag-jelentésében az atomerőművi kapacitások növekedésére vonatkozó előrejelzést felfelé módosították, miután számos országban az atomenergia tekintetében kedvezőbb politikai irányvonal bontakozott ki. Franciaországban az ország energiapolitikáját úgy módosították, hogy késleltetni lehessen az atomenergia részarányának tervezett csökkentését az energiamixben, és lehetővé váljon a rendszerben lévő blokkok üzemidejének meghosszabbítása. Az Amerikai Egyesült Államokban az állami törvényhozók kezdenek olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek támogatják a blokkok további üzemelését, mert felismerték, hogy az atomenergia megkerülhetetlen szerepet játszik a klímabarát villamosenergia-ellátásban. Kína, India és Oroszország atomerőmű-építési programjai is ambiciózusak. Eközben számos újonnan csatlakozó ország – például Törökország, Banglades és Egyiptom – új atomerőművi projekteket indít. Üzbegisztánban már döntöttek az új atomerőmű építéséről, de Kazahsztán, Lengyelország és Ausztrália is érdeklődést mutat új atomerőművek építése iránt.
A növekvő atomerőmű-részarányhoz azonban feltétlenül szükség van a megfelelő uránkészletekre és a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő üzemanyaggyártási kapacitások meglétére. Az elemzés szerint az uránpiacot az elmúlt években a túlkínálat jellemezte, ami az urántermelés szintjének jelentős csökkenéséhez vezetett a meglévő bányákban, valamint csökkentek az új és már működő bányák fejlesztésébe történő befektetések is.
Ausztrália is belép
Úgy tűnik, egyre több ország kezdi felismerni, hogy atomerőművek nélkül nem lehet teljesíteni sem a globális, sem a nemzeti célokat. Jó példa erre az a törekvés, amelyet az Ausztrál Ásványügyi Tanács főtanácsadója, Patrick Gibbons ismertetett a szimpóziumon. Beszédében elmondta, hogy Ausztrália jelenleg paradigmaváltás előtt áll, és az atomenergia felé fordul. A sors iróniája, hogy bár jelenleg Ausztráliában található a világ legnagyobb uránkészlete, évekkel ezelőtt mégis betiltotta az atomenergia használatát, és jelenleg is korlátozza az uránkitermelést és -bányászatot.
Az atomenergia kérdésköre most újra napirendre került náluk a három, jelenleg is zajló külön parlamenti vizsgálat során. Az ausztrál parlament környezetvédelmi és energiaügyi állandó bizottsága szövetségi vizsgálatot folytat az atomenergia használatának előfeltételeivel kapcsolatban. Állami vizsgálatok zajlanak az atomenergiára vonatkozó állami tilalom hatályon kívül helyezése ügyében, valamint az uránkutatással és -bányászattal kapcsolatos tilalom visszavonásának lehetőségét is keresik. A főtanácsadó azt is kiemelte, hogy Ausztrália egyre inkább felismeri az atomenergia szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Nemzetközi Energia-ügynökség egyértelműen kiáll amellett, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében feltétlenül szükség van az atomenergiára. Az atomenergia létjogosultságával kapcsolatban Gibbons elmondta, hogy az ausztrál villamosenergia-termelés döntő többsége szénerőművekből származik, amelyek átlagos életkora 34 év, ezért e kapacitások döntő része a következő tíz-húsz évben kiesik a termelésből. Emellett pedig az elmúlt években a villamosenergia-árak 90 százalékkal növekedtek az országban, és a kapacitáshiány által okozott áramkimaradásoknak reális a lehetőségük. E problémákat már az ausztrál közvélemény is egyre inkább felismeri, ezért a kutatások szerint növekszik az atomenergia támogatottsága.
Társadalmi hatások
Az atomenergia előnyeivel összefüggésben a rendezvényen Yves Desbazeille, a Foratom főigazgatója ismertette a Deloitte idén áprilisban publikált tanulmányát, amely részletesen értékelte a nukleáris ipar közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hatásait az Európai Unióban. Az elemzés bemutatja, hogy a nukleáris ipar jelentős hatással van az unió gazdaságára: 1,1 millió munkahelyet biztosít (ebből 47 százalék magasan kvalifikált), 507 milliárd euró nemzeti jövedelmet állít elő (az EU GDP 3-3,5 százaléka), és például 18 milliárd euró többletet jelent a kereskedelmi forgalomban, nem említve a közel 120 milliárd euró adóbevételt és a mintegy 400 milliárd eurónyi háztartásijövedelem-növekedést. Lényeges, hogy minden egyes 1 GW új nukleáris kapacitás 4,3 milliárd eurós növekményt jelent az EU GDP-jében, miközben a háztartások jövedelme 3,25 milliárd, az adóbevételek pedig egymilliárd euróval növekednek.
Jelenleg az Európai Unió azon dolgozik, hogy 2050-re megvalósuljon a szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiamix, amelyben az Európai Bizottság megítélése szerint az atomenergia várhatóan nagyon jelentős szerepet fog betölteni. Elemzések szerint az európai nukleáris kapacitás 2050-re akár 150 GW is lehet, ami az unió áramtermelésének negyedét adhatja majd a jövőben.
A rendezvény konklúziója: a még súlyosabb következmények mérséklése érdekében minél előbb, minél alacsonyabb hőmérsékleten kell megállítani a bolygó légkörének melegedését. Ennek egyik alappillére a villamosenergia-termelésben a fosszilis alapú áramtermelés radikális csökkentése és ezzel párhuzamosan az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Valóban gyerekeink, unokáink és a bolygó jövője a tét. A tanácskozás idején tapasztalható volt, hogy a biztonsági kultúra a fejlesztők, az építők és a létesítmények üzemeltetői számára olyan evidencia, mint a levegővétel. Ezzel kelnek és fekszenek, folyamatosan észben tartják, átérzik munkájuk felelősségét. Létezik emellett egy másfajta felelősség is, a fejlődő országokat sújtó energiaszegénység leküzdésében nyújtott segítség kérdése. Az atomerőművek jelentősen hozzájárulhatnak e probléma megoldásához azzal, hogy olcsó áramot biztosítanak ezen országok számára.
A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője