Csák János: A kormány támogatja a Szegeden folyó archeogenetikai kutatásokat
Kétszázmillió forinttal támogatja a kormány a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó archeogenetikai kutatásokat, melyek az elmúlt években a világ élvonalába jutottak – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter szombaton Szegeden.
Csák János az SZTE-n tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Hozzátette: ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése.
A miniszter hangsúlyozta, a kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását, azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága.
Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját – tudatta Csák János.
A miniszter kitért arra, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók, mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás „főútvonalán” fekszenek.
A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.
Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig „gyerekcipőben járt”. Ekkor – a 2022-ben Nobel-díjjal elismert – Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját.
Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait – magyarázta az egyetemi docens.
Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható – tudatta a szakember.
Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel – germánokkal, szarmatákkal – keveredtek – közölte a kutató.
Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal – mondta Török Tibor.
A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről – ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak – még nincsenek adatok – közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai-magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.