Csendben lezajlott egy forradalom

„Kedves emberiség, nem tudok hozzá útmutatót adni, intuíciók alapján tudjátok majd használni” – mondta Steve Jobs 2007-ben, amikor bemutatta az első iPhone-t, és ezzel gyakorlatilag a digitális svájci bicskának nevezett okostelefon első verzió­ját adta a kezünkbe. Egy évvel később megjelent ugyanis az érintőképernyőnél is nagyobb horderejű fejlesztés, az App Store, amiben már 2012-re meghaladta a félmilliót a feltöltött alkalmazások száma. Hamarosan a Google Android platformja is elindult, amely hasonló lehetőségeket kínált az alkalmazások telepítésére a Google Play áruházon keresztül azoknak, akik nem tudtak vagy nem akartak egy kisebb vagyont elkölteni iPhone-ra.

Ezzel pedig csendes forradalom vette kezdetét, hiszen szinte észrevétlenül, pár év leforgása alatt az életünk minden területén megjelentek a mobilappok, vagyis a mobileszközökre optimalizált számítógépes programok.

A bankolástól a kirándulásig

Az ember ma már azon kapja magát, hogy évek óta nem rendelt telefonon ebédet, mert kényelmesebb az alkalmazásban néhány másodperc alatt leadni a rendelést. A kulcstartón már nem fityeg ott a Tesco Clubcard, mert a kasszánál a telefont mutatjuk fel. Buszra szállva sem kell az aprót kotorászni, a Simple alkalmazással előre meg lehet váltani a jegyet, mindössze egy QR-kódot kell leolvasni az érvényesítéshez. Az már szinte alap, hogy ha pénzt kell átutalni, vagy a bankszámla egyenlegét akarjuk ellenőrizni, egyszerűen elővesszük a mobilt, amire le van töltve bankunk alkalmazása. De az appok egészen meglepő környezetben is előfordulnak: egy kellemes erdei túra közben az ingyenes Merlin Bird ID felismeri nekünk, milyen madár dalát halljuk, Mátraverebély-Szentkúton pedig új generációs, digitális tárlatvezető applikációt hoztak létre, hogy a látogatók a kegyhely teljes területét önállóan is bejárhassák, miközben teljes körű információt kapnak a bazilika műemlékeiről, a csodatévő Szűzanyáról, a szintén csodáiról híres forrásvízről, a remetebarlangokról. Saját alkalmazása van már a Magyar Postának is, amivel a felhasználók otthonról intézhetik postai ügyeiket, legyen szó csomagküldeményeik útjának nyomon követéséről, csekkbefizetésről vagy időpontfoglalásról.

Ma már szó szerint több millió alkalmazásból lehet válogatni, hiszen az App Store 2021-es adatok szerint több mint 2,2 millió alkalmazást árult, a Google Play Áruház pedig 3,5 milliónál is többet. Arról, hogy a magyar felhasználók mit szeretnek a legjobban, a Magyar Bankholding készített átfogó felmérést. Ebből az derült ki, hogy a közösségimédia-applikációk a legnépszerűbbek, a válaszadók 87 százaléka mondta azt, hogy használja ezeket. A Facebook és az Instagram után nem sokkal lemaradva jönnek a pénzügyi appok, a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen használja ezeket, jellemzően az alapfunkciókat. Ezek a forintátutalások és a számlaegyenleg-lekérdezés, amelyeket az emberek háromnegyede vesz igénybe. Emellett a válaszadók több mint fele használja a mobilfizetés funkciót is.

A felmérésből megtudjuk, hogy 45 százalék használ appokat játékra, és 40 százalékuk már az online vásárlásait is alkalmazásokon keresztül bonyolítja le. Meglepő módon az online újságok, streamingszolgáltatások és videómegosztók appjai csak ezek után következnek, egyaránt 39 százalékkal. Mindezzel együtt az okostelefon-tulajdonosok átlagosan 24 alkalmazást tárolnak készülékükön, ami nem is tűnik olyan nagy számnak, ráadásul a Magyar Bankholding kutatásából az is kiderül, hogy ezek közül csupán 11-et használnak rendszeresen.

Egy kis apptörténelem

Már jóval az okostelefon megjelenése előtt is voltak olyan korai PDA-k és egyéb készülékek, amelyeken futtathattak néhány egyszerűbb alkalmazást, mint például naptár- és névjegykezelők, egyszerű játékok, jegyzetelők, mondja a Demokratának Gönczy Gábor, az információtechnológiai szolgáltatásokkal foglalkozó Stylers Group vezérigazgatója.

– A világ első alkalmazása a 70-es években! készült, ám ezek a korai próbálkozások nem terjedtek el széles körben.

Az első, kifejezetten mobiltelefonra szánt programok viszonylag egyszerűek voltak, mégis meghatározó lépést jelentettek az alkalmazásfejlesztés világában. Ilyen volt például a közismert Snake, amely először 1997-ben jelent meg a Nokia 6110 telefonon. A játék lényege, hogy irányítani kellett egy „kígyót” és begyűjteni a pontokat, miközben a kígyó egyre hosszabbá vált. A Snake az egyik első játék, amely széles körben népszerű lett a mobiltelefonokon.

– Az okostelefon elterjedése mellett a 3G, 4G, 5G bevezetése lendített nagyot az appok fejlődésén, mivel egyre nagyobb adatcsomagokat tudunk letölteni, ami egyenlő azzal, hogy sokkal komplexebb alkalmazásokat vagyunk képesek menedzselni a mobilunkról – mutat rá Gönczy Gábor. Úgy látja, a bonyolultabb műveleteket továbbra is az asztali gépen vagy laptopon végezzük, ezzel szemben az appok előnye az egyszerűség, és hogy a telefon kijelzője nyújtotta kis felületen is hozzák a megfelelő felhasználói élményt. Ez egybevág azzal, amit a Magyar Bankholding felmérésében nyilatkoztak a megkérdezettek, akik szerint gyors és kényelmes az interneten intézni pénzügyeket, a netbanki alkalmazásokat a lakosság 56 százaléka hetente többször, 19 százaléka heti egyszer használja. A terjedést az is segíti, hogy a mobilalkalmazások piacának gyors növekedése miatt a vállalatok és szolgáltatók számára elengedhetetlenné vált, hogy appokkal is jelen legyenek. Ha egy vállalkozás nem kínál mobilalkalmazást, akkor versenyhátrányba kerülhet a piacon.

Elemzik az adatainkat

Nagy kérdés, mennyire biztonságos, hogy az életünkben ennyire fontos szerepet kapnak a mobilappok. Önmagában jelentős kitettség, hogy a taxitól az ebédig mindent egy kis méretű eszközzel oldunk meg, amit elég könnyű elhagyni. Az adatvédelemmel kapcsolatban sokkal több aggály a mobilok esetében sem lép fel, mint a hagyományos számítógépeknél; ahol sok forog kockán, például a banki szoftverek esetében, ott a szolgáltató is különösen ügyel a védelemre. Noha komoly veszélybe nem kerülünk tőle, Gönczy Gábor felhívja rá a figyelmet, hogy sokan vannak, akiknek nagyon is értékesek azok az információk, amiket kötelezően elárulunk magunkról, amikor egy alkalmazásba regisztrálunk, és az is, amit önkéntelenül teszünk közkinccsé a használata közben.

– Ami igazán fontos, az az adat. A nagy szolgáltatók azért tudtak az élre törni, mert mindenkinél korábban kezdtek bele az adatvagyon összegyűjtésébe és felhasználásába. Aki megfelelően tudja kezelni ezeket az adatokat, algoritmusok segítségével predikciókat nyer belőlük. Ez utóbbi az igazán fontos, és itt jön a képbe a data science tudománya, valamint a jósló analitika – mutat rá az E-commerce-szektorban is aktív cég igazgatója. A hétköznapokban ennek eredményét tapasztaljuk, amikor például egy kerékpár rendelése után sorra kapjuk a reklámokat bicikliskulacsról, sisakról és láthatósági mellényről, ám Gönczy Gábor szerint már most is jóval összetettebb a folyamat, sokkal jobban tudnak célozni ránk a nagy cégek, hogy a pontos hely­adatainkat is ismerik a mobiltelefonnak köszönhetően.

– Tudják, hogy hol járunk, mit csinálunk, ami rengeteg lehetőség a predikció­ra, már-már ott tartunk, hogy eldöntik helyettünk, mit vásároljunk – teszi hozzá az igazgató.