A pontatlan előrejelzés néha megrengeti egy-egy terület, ország vagy az egész világ gazdaságát. Gondoljunk például a Katarina hurrikánra. A trópusi ciklonok száma a klímaváltozás függvényeként megszaporodott, egyre nagyobb károkat okoznak, erősségüket és útjukat lehetetlen pontosan megjósolni, ezért védekezni is nehéz ellenük.

A hurrikán szó az indián „urrikán” névből származik, ami nagy szelet jelent. A felhőörvény több száz kilométer átmérőjű lehet, amely a trópusokon, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, a 10. és a 20. szélességi körök között keletkezik. Az északi féltekén, az óramutató járásával ellenkező irányba a délin vele egyező irányba örvénylik.

A trópusi ciklon semmiben sem hasonlít a mérsékeltövi, nálunk is előforduló ciklonhoz, kivéve az örvénylés irányát.

A Csendes-óceán térségében tájfun a neve, Ausztráliában willi-willi. Augusztustól októberig előfordul, hogy egyszerre több ciklon forog az óceán fölött. Egyesek már kialakultak, mások éppen születőben vannak. A hurrikánok éltetői a meleg tengerfelszínek.

Sokan összetévesztik a tornádót a hurrikánnal. Az előbbi is szélörvény, de csak szárazföld fölött alakul ki és egyetlen gomolyfelhő tartozik hozzá, ami egy-két kilométer széles és élettartama ritkán több fél óránál. Tavaly áprilisban 24 óra alatt 190 tomboló tornádó pusztított, közülük kettő elérte a legnagyobb, az ötös erősséget a Saffir-Simpson-féle skálán. Az utóbbi évtizedekben azt is kiderítették a viharkutatók, hogy a két szélörvény inspirálja egymás keletkezését, illetve a hurrikán partot érésének helyén a partközeli gomolyfelhők rohamosan növekedni kezdenek, majd tornádótölcsérek alakulnak ki.

Minden hurrikán külön „egyéniség”, nem lehet előre tudni, hogy miként viselkedik. Mint említettük, a hurrikánok éltető ereje a meleg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve megszűnik a nedvesség, és ezzel együtt az energia-utánpótlás, valamint az érdes felszínen kialakuló súrlódás is energiaveszteséget okoz. Ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből, majd megszelídül, de ez akár napokig is eltarthat.

A természeti katasztrófák kevés kivételtől eltekintve (olajkiömlés, vörösiszap és egyéb tározókban tartott zagyok kiömlése, atomkatasztrófa, vegyszerek kiömlése, tüzek keletkezése stb.), a földgolyó természeti sajátságaival vannak összefüggésben. Ilyenek a vulkánkitörés, földrengés, hegy- és partomlás, földcsuszamlás, földi mágneses tér gyengülése, szökőár, lavina, árvíz, aszály, havazás, Aral-tó kiszáradása, Csád-tó kiszáradása, szélvész (hurrikán, tornádó), kis jégkorszak, klímaváltozás (El Nino, La Nina) és mások.

Különös figyelmet kapott az utóbbi időben a váratlanul érkező, egyébként is különös, nem várt excesszusokat felmutató időjárásban egy kellően nem ismert jelenség, az El Nino, kisebb és ellentétes hatású „testvére”, a La Lina és legújabban a két látogató elvonulása utáni köztes időt, a La Nana néven nevezett „semmi”.

Az El Nino kisdedet, fiúgyermeket, átvitt értelemben a gyermek Jézust jelöli, mivel karácsony táján szokott megjelenni a dél-amerikai halban gazdag tengereken. Leánytestvére a La Nina az előbbi után jelentkezik, az El Nino után rövidebb ideig tart és nem olyan okoz nagy változást az óceán hőmérsékletében, áramlásában, mint az El Nino.

Az elmúlt év meglehetősen szokatlan időjárást hozott, a csapadék hiánya máig gondot okoz a gazdaságban. Okát a kutatók az El Nino hatásának tulajdonítják, ami hatalmas légtömegeket mozgat, ciklikus tengeráramlatokat indít el. Emellett az El Nino és a La Nina hatása csak fokozza azokat a szélsőséges időjárási eseményeket, amelyektől úgy is szenved a világ.

A klímamodellekből nem szabad kihagyni a légkör-óceán kölcsönhatását, mert akkor az előrejelzés a komplex rendszerben nem lesz valós. A mostani szokatlan, hó nélküli telet, szinte tavaszias időt is az El Nino-hatás számlájára írják.

Ha nem történik semmi különös, normális körülmények között a passzátszelek nyugatról kelet felé fújnak. A trópusi meleg a tengerfelszínt melegítik, így 6-8 Celsius-fokkal magasabb lesz a hőmérséklete a nyugati részen, mint keleten. A passzátszél a vizet is megemeli, és a tengerszint mintegy fél méterrel magasabb lesz, mint keleten. Hogy az egyenlőtlenség megszűnjön, ott a mélyebb szintekről hidegebb víz tör a felszínre; a hidegebb víz nagyon fontos a dél-amerikai halászatban, mert sok a hal.

Az El Ninós években minden megváltozik. A gyenge szelek miatt a meleg víz elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét, ez pedig korlátozza a hideg víz felszínre jutását. A váratlan meleg víz miatt radikálisan csökken a tengeri hal- és növényvilág gazdagsága. Így a dél-amerikai halászok valóságos katasztrófaként élik meg az El Ninós időszakot. A perui szardellazsákmányról is le kell mondaniuk azoknak, akik a tengerből élnek.

A leírt eseményeknél lényegesebb, hogy hatásuk a légkört teszik instabillá, nagy változásokat okozva ezzel a Föld jelentős részének időjárásában.

A jelenséget vizsgáló kutatók korallzátonyok, újabban fenyőmatuzsálemek évgyűrűinek analíziséből következtettek az El Nino és a La Nina korai erősségére. Az intenzív El Nino-jelenség szokatlanul csapadékos és enyhe telet eredményez, ilyenkor a fák évgyűrűi szélesebbek. La Nina-időszakban épp az ellenkezője játszódik le, a szárazabb, hidegebb időjárás keskenyebb évgyűrűket eredményez.

A vizsgálatok szerint a jelenségek erőssége nagyfokú változékonyságot mutat. A leggyengébbek a XI. században, a legerősebbek a XVIII. században voltak. A korallminták szerint az elmúlt 100 évben voltak olyan erős El Ninós évek, mint előtte soha. Ebből levonható egy nagyon valószínű következtetés: a globális fölmelegedés provokálja a Kisded erőfitogtatását, nem pedig fordítva. A minták azt is kiderítették, hogy a hideg jégkorszak idején az El Nino 50 százalékkal gyengébb volt, és a legmelegebb időkben volt a legerősebb.

Amióta az emberiség „jóvoltából” a globális fölmelegedés korát éljük, amióta autózunk, fűtünk, káros gázokat eregetünk a levegőbe, a trópusi ciklonok energiája elegendő a légköri egyensúly felborítására. Ugyanis nem az El Nino fűti be a Földet, hanem az emberiség fűti az azt okozó ciklonokat.

Az El Ninót gyakran követi kishúga, a La Nina (Kislány), jelenléte szélsőségesen hideg időjárásban mutatkozik meg. La Nina idején a keleties passzátszelek megerősödnek és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik, a tengerfelszín hűvösebb lesz, 4 Celsius-fokkal az átlag alá esik. Ezt az eseményt anti-El Ninónak, egyszerűen „hideg eseménynek” nevezik.

A La Nina nagyon stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes hatásai vannak, mint az El Ninónak. Gyakorisága ugyanakkor csak a fele az utóbbinak, de a halászok zsákmánya ekkor a leggazdagabb. Például 1950 és 1997 között az időszak 30 százalékában El Nino-, 23 százalékában La Nina-helyzet volt. A fennmaradó 46 százalékban semleges helyzet, La Nina-helyzet volt. Történelmi feljegyzések szerint az események közötti időszak hossza 2 és 7 év között váltakozik.

A világ első csúcstalálkozóját El Nino-ügyben Los Angelesben tartották 2007-ben. Ahogy jelezték, 2008-ban La Nina-év volt; óriási hőhullámok pusztítottak szerte a világban, árvizekkel, viharokkal, árhullámokkal súlyosbítva.

Nem vitás, hogy a 2011-es évben El Nino kisded játékai érintették az egész Földet. Bármilyen furcsán hangzik, de hazánkat is. Ha a januári – és korábbi – napfényes, enyhe telet élvezzük, nem lehet figyelmen kívül hagyni a „Kisfiú” tevékenységét. Mindez érinti az élővilágot, mondhatni megzavarja életritmusukat. Szinte hihetetlen, de eddig – január utolsó harmada – nem fagytak el olyan növények, amelyeknek ilyentájt régebben se híre, se hamva nem volt. A gyönyörű kékvirágú iszalag karácsonykor is három virággal pompázott, sárga fészkesvirágú növényeim is, a petúniák levelei zöldek, a muskátli szintúgy. Mindez azt jelenti, hogy alkalmazkodni kell a növények kiválasztásával az időjáráshoz. Az összes mediterrán fűszernövény, a kakukkfüvek, zsályák, levendulák, kövirózsák, kaktuszok, leanderek, törpe- és datolyapálmák divatja jöhet el, mert jól bírják a szárazságot.

A legnagyobb meglepetés, hogy január közepén megszólalt a széncinege „nyitnikékje”, etetni pedig alig kellett a madarakat, csak ivóvízért jöttek naponta.

Hankó Ildikó