Fotó: MTI/Balázs Attila
Hirdetés

Egy Covid-osztályon dolgozó belgyógyász számolt be nekünk tapasztalatairól. Az elmúlt két-három hétben jelentősen megugrott a betegek száma, de a fiatalabbakat látványosan védi az oltás.

– 50-60 éves kor alatt csak oltatlanok érkeznek, és vélhetően a magasabb átoltottság miatt jóval kevesebb a fiatal és középkorú beteg, mint a második és a harmadik hullám idején – meséli az orvos. – Akkoriban sok olyan beteget vesztettünk el, aki előtt még ott állt az élete fele, és ezt nehéz volt megélni. A huszonévesek például túlsúllyal már nehezebben küzdöttek meg a betegséggel, a negyvenesek pedig gyakran alapvetően egészségesként és fittként kerültek intenzív osztályra. Most úgy tűnik, a fiatalabb, oltott betegek biztonságban vannak.

Az idősebbek gyengébbek

Az osztályra kerülő hetven év felettiek között nagyjából fele-fele arányban vannak az oltottak és az oltatlanok a doktornő szerint, de az előbbieket eredményesebben tudják kezelni. Ha gyengébb is a védelem, amit a szervezetük az oltás kapcsán kiépített, az is jelent valamennyi segítséget az orvosoknak. Abban nem látnak jelentős különbséget, hogy milyen vakcinát kaptak az oltott betegek, mindenfélével kerülnek be, sajnos volt példa arra is, hogy harmadik dózis után.

– Viszont az oltottan osztályra felvettek vagy nagyon idősek, vagy súlyos alapbetegséggel küzdenek. Az ő szervezetük valószínűleg már nem tudott megfelelően válaszolni a vakcinákra, 75 év felett az immunrendszer egyébként is jelentősen gyengül, ezek az emberek fogékonyabbak nemcsak a Covidra, hanem minden egyéb fertőzésre is. Minden olyan alapbetegség is, ami befolyásolja az immunrendszert, kockázatot jelent, erre a legjobb példa a cukorbaj – fűzi hozzá a doktornő.

Korábban írtuk


Például az amerikai járványügyi központ (CDC) felmérése szerint az mRNS-alapú vakcinák – különösen a Pfizer – csak 77 százalékban védték meg az immunhiányos betegeket és időseket a koronavírus delta variánsa miatti kórházba kerüléstől. Az egészségeseknél ez a hatásfok 90 százalékos. Emiatt ők a harmadik oltás beadásán túl hat hónap leteltével már a negyedik dózist is javasolják az érintetteknek. Egyre több tanulmány igazolja azt is, hogy érdemes a harmadik oltást beadatni, mert egy újabb löket antitestet termel a szervezetben, ami erősebb védvonalat jelent. Az oltások hatása határozottan gyengül hat hónap után.

Maga a betegség lefolyása egyébként hasonló a korábbi hullámokéhoz az orvos szerint, a tüdőgyulladás hamar kialakul, jellemző a köhögés, a nehéz légzés, a mellkasi fájdalom, a gyengeség, az étvágytalanság, de kevesebb az olyan, korábban egyértelmű tünet, mint az íz- és szaglásvesztés. A kezelésben új gyógyszerek nem nagyon jelentek meg, viszont az eddig használtakat illetően már sokkal nagyobb az orvosok tapasztalata, melyiket kinek érdemes adni, mikorra a leghatékonyabb időzíteni, milyen kombinációban.

– Az idősekre ugyanúgy kell vigyázni, mint eddig, ha oltottak, akkor is hordjanak maszkot a környezetükben tartózkodókkal együtt – összegzi véleményét a belgyógyász. – Az oltatlan betegek itt a kórházban tényleg megbánják a döntésüket. Most már a gyakorlatban látjuk: lényegesen nagyobb az esélye a gyógyulásra annak, aki be van oltva.

Fontos, hogy a belgyógyász a kórházba kerülők arányáról mesélt. Dr. Zacher Gábor sürgősségi szakorvos, a hatvani kórház főorvosa az intenzív osztályra kerülőkről azt nyilatkozta, minden hetedik-nyolcadik oltatlanra jut egy beoltott beteg.

Annak, aki az oltásban bízik, ijesztő hallani, hogy a kórházba kerülő idősek fele oltott. Aki pedig elutasítja a vakcinát, ebben az adatban önigazolást lelhet. A matematika azonban bonyolítja a helyzetet, ahogy arra dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára rávilágít.

– Az idősek között sokkal nagyobb arányú az átoltottság, a hetven év feletti korosztályban 85 és 95 százalék feletti. Ha az idősek között fele-fele arányban kerülnek az oltatlanok és oltottak kórházba, akkor logikusan valójában sokkal nagyobb arányban érintettek az oltatlanok, hiszen egy szűk, 5-15 százaléknyi csoportból adják a bekerülők felét. De hozzátenném, hogy ez a fele-fele arány csak becslés, hiszen hivatalos adatunk egyelőre nincs. Mindig van, akiknél nem hat kielégítően az oltás, így minél nagyobb az átoltottság, értelemszerűen annál nagyobb az oltottak aránya a kezelésre szorulók között is. Mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne működne az oltás – magyarázza Boldogkői Zsolt.

Kelet–nyugat

Nagy kérdés, hogy miért most robbant be a negyedik hullám, és miért lett most Közép-Európa gócpont. Van néhány támpontunk a válaszhoz.

– A delta variánsnak is van egy bizonyos fokú szezonalitása, Európában most kezd ideális időjárás lenni a vírusok terjedéséhez, miközben a déli félteke halad a nyár felé. Az ázsiai országokban elég erős intézkedések vannak érvényben, míg Euró­pa nagyon sokat lazított. Nagyobb itt a mobilitás is, repülővel és autóval keresztül-kasul járjuk a kontinenst a járvány ellenére is. Az is látszik Magyarországon, hogy a Szerbiával és Romániával határos megyék fertőzöttebbek, illetve Ukrajnából Szlovákián keresztül történik behurcolás. Ezek a betörések jelentős, habár nem kizárólagos tényezői a járvány terjedésének – mondja Boldogkői Zsolt.

Egyértelmű, hogy a magasabb átoltottság erősebb védelmet jelent. Ha összehasonlítjuk Európa jelenlegi átfertőzöttséget mutató térképét az átoltottságot mutatóval, akkor az látszik, hogy van egy kelet–nyugati irányú vakcinaszakadék, egyben fertőzöttségi különbség. A nyugat-európai, főleg latin nyelvű országokban jóval magasabb az átoltottság, Németország, Ausztria az átmenet, mi átlagosan vagyunk oltottak, Romániában pedig nagyon alacsony ez az arány. A fertőzöttség mértéke ezzel fordított arányban növekszik keleti irányba. Romániában a kórházak oly mértékben telítettek, hogy az embereket saját autójukban próbálják életben tartani az orvosok, kiviszik az oxigénpalackot a kocsikba, amíg fel nem szabadul egy-egy ágy.

Azt már Izraelben is láttuk, hogy hatvan százalék nem elég a nyájimmunitási küszöbhöz a delta variáns esetében. Ők néhány hét alatt újraoltották a lakosság egyharmadát a harmadik dózissal, és még szigorítottak is, ezzel gyorsan sikerült letörniük a delta variáns okozta hullámot. Azokban az országokban pedig, ahol elérték a kilencvenszázalékos küszöböt, szépen látszik az eredmény, ilyen az Egyesült Arab Emírségek is. Most érdekes lesz megfigyelni, mi történik például Portugáliában, ahol az oltható lakosság közel kilencvenhét százaléka megkapta a vakcinát.

Az Egyesült Királyság esete is tanulságos, ahol főként AstraZenecát használtak: a magas átoltottság ellenére is terjed a járvány. Viszont az is látszik, hogy a halálozás mértéke jóval kisebb. A kevésbé átoltott Egyesült Államokhoz képest jelenleg a lakosságszámhoz viszonyítva körülbelül háromszor annyi a fertőzött a briteknél, viszont a napi halálozás csak a kétharmada az ottaninak. Az is látszik, hogy szükség lehet a harmadik dózisra, miután a brit lakosságot gyorsan és hamar oltották be, lassan fél éve.

A gyerekek védtelenek

Sokakat aggaszt a gyerekek helyzete. Romániában a szeptember közepi iskolakezdés óta eltelt időben ugyanannyi gyermek fertőződött meg, mint eddig az egész járvány másfél éve alatt összesen. Rövid idő alatt megkétszereződött a meghalt gyermekek száma is. Itthon Zacher Gábor is azt nyilatkozta, hogy a negyedik hullámban egyre több az olyan gyermekbeteg, aki ellátásra szorul. Ez a harmadik hullámban csak elvétve volt megfigyelhető. Viszont nagyon sok a poszt-covidos gyerek, az akut betegség nem érintette őket annyira, a szövődmények azonban jelentősebb arányban. Jogos tehát az aggodalom.

– A vírus újabb variánsai egyre hatékonyabban jutnak be a szervezetbe, ezzel párhuzamosan általában egyre erősebb a terjedési képességük, illetve egyre több korosztályt érintenek. Ezért lenne szükség sokkal nagyobb átoltottságra, a korlátozásokat pedig fokozatosan újra be kell vezetni, az oltatlanok számára mindenképp. De úgy látom, a kormány hasonlóan gondolkodik. Én olyan, szigorúbb megoldásokat is javasolnék, hogy az este nyolc vagy tíz óra utáni kijárási tilalmat, a tömegközlekedésre való felszállást, vidéken a kocsmába járást is oltási igazolványhoz kössük – így Boldogkői Zsolt.

Bizonyos mértékű korlátozások tervezett bevezetésére utal, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter egy konferencián arról beszélt, gazdasági kiesés jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, de talán kisebb, mint az előző hullámokban. A kormányfő pedig interjúban jelentette be, hogy ha gyorsabban terjed a vírus, ismét reagálnunk kell.