Ismert tény, hogy a magas vérnyomás és a cukorbetegség hosszú távon szívinfarktushoz vezethet. Ha a két betegség együtt jelentkezik, az hatványozott kockázatot jelent. Külön-külön is megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek, a vesebántalmak kialakulásának esélyeit, de együtt komoly veszélyt jelentenek az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatában.

Talán hihetetlen, de már az óvodában és az iskolákban is megjelenik a magas vérnyomás. Az iskoláskorúak nyolc százaléka rendszeres gondozásra szorul, negyedük magas vérnyomás miatt. Becslések szerint a kövér gyermekek 10-20 százalékánál fordul elő ez a veszélyes betegség vagy valamilyen anyagcserezavar, márpedig a túlsúlyos gyermekek száma az elmúlt öt-tíz évben másfél-kétszeresére nőtt. Ha a szülő és a pedagógus figyelmes, hamar feltűnik a gyakori fejfájós, orrvérzéses, karikás szemű gyermek, ilyen esetben érdemes orvoshoz fordulni, hogy időben diagnosztizálják a bajt. A kövér, beteg gyermekből beteg felnőtt lesz, és máris ott vagyunk a korai halálozás kapujában.

Rontja a helyzetet a stresszes életmód: a félelem, a szorongás megnöveli a betegségek kialakulásának kockázatát, a már meglévő betegséget pedig súlyosbítja. Akik kiesnek a munkaerőpiacról, lemaradnak a javakért küzdők társadalmi versenyében, önbecsülésüket vesztve szorongásos betegségek áldozataivá válnak. Ez a réteg pedig éppen az ország ereje teljében lévő lakosait jelenti. A stressz mellé aztán párosulnak olyan szokások, amelyek még rontják a betegséggel küszködő ember állapotát akkor is, ha pillanatnyilag szorongásának csökkenését érzi, mondjuk dohányzás, sok kávé, sőt a kettő együttes fogyasztásának hatására. Éppen ezért az orvostudomány figyelme arra is irányul, hogy meghatározza a „stresszoldó” szokások biológiai hatását.

Az angol University of Bristol kutatóinak eredményei azt mutatják, hogy a stressz oldása céljából kávészünetet tartó férfiaknál a pihenést követően még inkább növekszik a feszültség. Két csoportot vizsgáltak ebből a szempontból; az italok fele, amit a kísérleti alanyok adtak, 200 mg koffeint tartalmazott, a másik fele koffeinmentes volt. Az egyik csoportnál pulzusszám-emelkedést tapasztaltak, függetlenül attól, hogy volt-e koffein a kávéban vagy sem. A koffeint fogyasztó férfiak nehezebben birkóztak meg a stresszes feladatokkal, feszültebbek voltak. Nőknél hasonló helyzetben csökkent a feszültség.

Korábban is feltételezték, hogy a dohányzás és a koffein együttesen erősítik egymás szívre gyakorolt káros hatását. A görögországi Athéni Orvosi Iskola kutatói most egyértelműen kimutatták, hogy a két szenvedély együtt hatványozott veszélyt jelent az artériákra és a vérkeringésre. A két élénkítőszer együttes alkalmazása kedvezőtlenül befolyásolja a vérnyomást, és növeli a szívinfarktus kockázatát. Bár külön-külön is negatív hatást gyakorolnak az erek falának rugalmasságára és a véráramlásra, együttes hatásuk e tekintetben jóval nagyobb. A tanulmány vezető szerzője azt tanácsolja, hogy akik még nem szoktak le a dohányzásról, ajánlatos lenne nem rágyújtani, miközben kávét vagy egyéb koffeintartalmú italt fogyasztanak. A szívelégtelenségben szenvedők fokozottan ki vannak téve az ártalomnak.

Újabb megfigyelés az is, hogy már napi két csésze kávé megnövelheti a gyulladást keltő anyagok mennyiségét a vérben. Ez utóbbi eredmény magyarázatul szolgálhat arra, hogy a kávéfogyasztás miért is rizikótényezője a szívbetegségeknek. A görög kutatók 1500 férfit és 1500 nőt vizsgáltak. Az eredmény azt mutatta, hogy a napi 200 ml kávénál többet fogyasztók vérében csaknem minden gyulladáskeltő molekula szintje megemelkedett. Az eredmény független volt életkortól, testsúlytól és dohányzási szokástól. Nem történt változás viszont a kávét mellőző személyek vérében.

Mivel a kávéivás általános szokássá vált, a kutatók igyekeztek azt is meghatározni, hogy mennyi a napi tökéletes kávéadag, amely azt a hatást fejti ki, amit várnak tőle. A Sleep amerikai alváskutató szaklapban megjelent tanulmány szerint, aki hosszú távú – akár 24 órán át tartó – hatást vár a kávétól, javasolt alacsony koffeintartalmú italt fogyasztani, azt viszont gyakrabban. Az egyszeri nagy dózisú kávéfogyasztás hirtelen megemeli a vérben mért koffeinszintet, majd ezután folyamatos, lassú csökkenés következik be. A többszöri kis adagokban fogyasztott koffeinnek viszont olyan hatása volt, hogy a kísérleti alanyok jobban teljesítettek a tudásteszteken, és ritkán szundítottak el. Az utóbbi esetben ráadásul nem jelentkeztek olyan mellékhatások, mint a remegés vagy a hirtelen idegesség. A vizsgálatok megerősíteni látszanak azt a föltevést, hogy a koffein blokkolja azokat az agyi receptorokat, amelyek az alvásciklusban szabályozó szerepet játszanak. Az eredmény utal arra is, hogy a koffein nem pótolja az alvás regeneráló hatását. Bár a koffeinfogyasztók tagjai éberebbnek bizonyultak, és társaikkal szemben nem aludtak el, álmosságérzetre panaszkodtak. Tehát az alvásnak nincsen pótléka, de a vizsgálati eredmények segítenek abban, hogy a koffeinfogyasztást optimálisan alkalmazzuk, különösen, ha valakinek 16 óránál hosszabb ideig kell egyhuzamban talpon lennie.

A koffein és a dohányzás mellett még nem ejtettünk szót az alkoholról mint rizikótényezőről. A Buffalo Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya megerősíti azt a korábban már ismert tényt, hogy a gyakori alkoholfogyasztás magas vérnyomást okoz. Az újdonság a vizsgálatok eredményeit tekintve az, hogy a kockázat jóval magasabb akkor, ha az ivás étkezés nélkül történik. A kísérletben 2600 véletlenszerűen kiválasztott, 35 és 80 év közötti egészséges férfi és nő vett részt. Regisztrálták alkoholfogyasztási szokásaikat – absztinens (egy év alatt 12-nél kevesebbszer fogyasztott szeszes italt), alkalmi fogyasztó (12-nél többször ivott egy év alatt) és a rendszeres fogyasztó (ivott a vizsgálat előtti 30 nap mindegyikében) -, majd mérték a vérnyomásukat. Magas vérnyomású minősítést azok kaptak, akiknek vérnyomásuk felső értéke 140 Hgmm volt, alsó értéke pedig 90 Hgmm feletti. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy még az alkalmi alkoholfogyasztás is hajlamosít a magas vérnyomásra, ha az étkezés nélkül történik.

Vigasztalóbb viszont az, hogy a vörösbornak, ha mérsékelten fogyasztják, számtalan jótékony hatása van. Magas vérnyomás vagy szívelégtelenség esetén a szív bizonyos sejtjeinek (fibroblasztok) túlműködése jöhet létre. Ilyenkor ezek a sejtek a normálisnál nagyobb mennyiségben termelnek rostszerű vázfehérjét (kollagént), amely a szívizomzat fontos szerkezeti eleme. Ezen állapot, az ún. fibrózis során a szívizomzat megmerevedik, megkeményedik és nem képes a vért hatékonyan az erekbe pumpálni. A vörösborokban megtalálható rezveratrol nevű molekula erős antioxidáns (semlegesíti a káros szabadgyököket), de számos más biológiai hatása is van; gyulladásgátló, vérrögök kialakulásának megakadályozása, koleszterinszint csökkentése, értágító hatása, daganatellenes hatás. Amerikai kutatók az Ohio Állami Egyetemen kísérletekkel igazolták, hogy a fentieken kívül a rezveratrol gátolja a fibrózis kialakulását a szívben. Mégpedig oly módon, hogy a magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén nagyobb mennyiségben termelődő angiotenzin II. hormon hatását gátolja, az angiotenzin pedig a fibrózis kialakulását segítette volna elő. Azt még nem ismerik, hogy pontosan milyen mennyiségű rezveratrol szükséges a jótékony hatás eléréséhez, de a mértéktartó vörösborfogyasztás – személytől függően napi 1,5-3 deciliter – nem káros. A szőlők rezveratroltartalma függ a szőlőfajtájától és a szüretelés idejétől.