Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Az intézmény közleményében Tóth Zsoltot, a JPM régészét idézve azt írták, hogy a feltárt terület egy kisebb temető része lehetett a késő római időszakban, a Kr. u. IV. században.

A szakember rámutatott: a helyi római lakosság körében ebben az időszakban szinte általános a téglasír használata, amelybe az elhunytakat szinte kizárólagosan fejjel nyugatnak temették el. A most előkerült sírok között volt ugyanakkor kelet-nyugat, nyugat-kelet, észak-dél és dél-észak tájolású is.

A közlemény szerint a temetőrészlet sokban hasonlít a pécsi Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjében tapasztaltakkal, ahova feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két jellegzetes, római, kiválóan megépített téglasír is volt.

Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római sírokban gyakori üvegből készült korsó-pohár melléklet volt megfigyelhető, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó jellegzetes hagymafejes fibulák, azaz ruhakapcsoló tűk is előkerültek, mindez jellegzetesen római anyagi kultúrára utal – hívták fel rá a figyelmet a közleményben.

Korábban írtuk

Jelezték: a korsó-pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsett feltárt római kori emlékek esetében, hiszen ilyen látható megfestve az egyik pécsi világörökségi helyszínnek számító sír falfülkéjében is.

A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek – közölték.

Tóth Zsolt régész tájékoztatása szerint a Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal – így a most feltárt temetővel – kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lesz szükség.