Egy nemrég közzétett ENSZ-tanulmány szerint a városokban élők száma az elkövetkező évtizedekben világszerte gyors ütemben növekszik, és 2007-re eléri a Föld népességének felét. A megapoliszokba zsúfolódott tízmilliók a katasztrófák komoly kockázatát hordozzák. A Föld 6,3 milliárd lakosából már ma mintegy hárommilliárd városlakó. Ez az arány 2030-ra eléri a 61 százalékot, miközben 1950-ben a városlakók aránya a Föld összlakosságának még csak 30 százalékát tette ki. Jelenleg a világon húsz város éri el vagy haladja meg lakosságszámban a tízmilliót. Az élen Tokió áll 35,3 millió lakossal, a második Mexikóváros 19,2 millió lakossal, majd következik New York-Newwark 18,5 millióval, Bombay és a brazíliai Sao Paolo 18,3 millió emberrel. Ezek a tízmilliós nagyságrendű városok különösen nagy kockázatot jelentenek a természeti katasztrófák szempontjából; e tekintetben Tokiót fenyegeti a legnagyobb veszély.

Japán igen aktív szeizmikus zónában fekszik, minden ötödik percben reng a föld az ország valamelyik részén. A kutatók szerint 30 százalékos az esélye annak, hogy Tokiót a következő évtizedben hetes erősségű földrengés éri, 70 százalék a valószínűsége annak, hogy ez 30 éven belül következik be, és annak esélye, hogy a japán fővárosnak a következő fél évszázadon belül kell szembenézni a kataklizmával, már 90 százalék. Legutóbb február 15-én pattant ki egy Richter-skála szerinti 5,4-es földmozgás Tokióban.

Teljesen új katasztrófajóslattal állt elő a Londoni Földtani Intézet. A kutatók szerint nem a globális felmelegedés, a cunamik, a földrengések vagy a becsapódó kisbolygók veszélyeztetik az emberiséget, hanem egy bármelyik pillanatban kitörő óriásvulkán. A baljós jelek közé sorolják, hogy az utóbbi időben aktivizálódott a mexikói Popocatepetl és az Egyesült Államokban található Mount Helens vulkán. A múltban már nem egy olyan vulkánkitörés volt, amelyik nemcsak közvetlen környezetére volt hatással, hanem nagy civilizációkat is eltüntetett. Például a krétai kultúra (Atlantisz?) is így került a habokba. De említhetnénk az 1883-ban kitört Krakataut is, amelyik a szigetet – ahol a tűzhányó található – három részre szakította, miközben kísérőként cunami pusztított az indonéziai szigetvilág partvidékén.

A londoni geológusok szerint föl kell készülni egy szupervulkán-kitörésre. Mire lehetne számítani? Óriási hamufelhő takarná el a Napot, megakadályozva a napsugarak Földre jutását. A hőmérséklet akár 100 Celsius-fokkal is csökkenne, és már a kitörés pillanatában milliók halnának meg a „vulkáni télben”. Hurrikánok söpörnének végig a Földön, és cunamik mosnák el a partvidékeket. A kutatók elvégeztek egy elméleti számítást, amely szerint ha mondjuk a londoni Trafalgar téren következne be a vulkánkitörés, akkor London egész területét 426 méter hamu fedné be, Európát pedig hamulepel borítaná.

Hol képzelhető el egy szupervulkán kitörése? A legvalószínűbbnek a Wyoming államban levő Yellowstone nemzeti park területét jelölték meg. Itt a földtörténeti korban már háromszor volt nagy vulkánkitörés: 2,1 millió, 1,3 millió és 640 ezer évvel ezelőtt. Megemlítették a Nápolytól nyugatra fekvő, a Vezúvhoz közeli Campi Flegre-t is. A Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigeten működő Pinatubo vulkán területe is esélyes az óriásvulkán-kitörésre, erről tanúskodnak a műholdas felvételek. A nagyobb, működő tűzhányók már eddig is befolyásolták a klímát, gondoljunk a Pinatubo kitörése utáni két-három év alacsonyabb átlaghőmérsékletére.

A globális felmelegedés a jelek szerint önállósította magát, mert kutatók szerint már akkor is folytatódna, ha megszűnne az ipari környezetszennyezés. Véleményük szerint a folyamat saját lendületéből 2400-ig is eltarthat. A számításokat az Amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ munkatársai végezték. Az alapot 2000-ben az atmoszférába került, üvegházhatást okozó gázok mennyisége adta. A kutatók ehhez nem adták hozzá az egyéb vegyi anyagokat, amelyek a napenergia globális csapdáinak tekinthetők. Az elmúlt évben például soha nem tapasztalt meleg volt világszerte, ebből szerencsére hazánk kimaradt. Egyes előrejelzések szerint az idén még forróbb hónapok jönnek.

Nem így látja a hazai meteorológiai szolgálat, melynek hat hónapos előrejelzése a következőket prognosztizálja. Az április az átlagosnál kissé hidegebb, átlagosan csapadékos hónap lesz. Az átlaghőmérséklet 8,7 Celsius-fok és 11,2 Celsius-fok között változik. Csapadékból 30-70 mm között várható. A május az átlagosnál kissé melegebbnek ígérkezik és az átlagosnál csapadékosabbnak (ez jó hír a mezőgazdaságnak). A hőmérséklet 14,9-17,0 Celsius-fok közé várható, a csapadék 55-80 mm közé. Júniusban nem biztos, hogy érdemes kivenni a szabadságot, mert ez az átlagosnál kissé hidegebbnek ígérkezik és átlagosan csapadékosnak. A hőmérséklet 17,5-19,6 Celsius-fok, a csapadék 55-85 mm közé várható. A július már kedvezőbbnek látszik a nyaralásra, átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos lesz. A hőmérséklet kellemes lesz, 19,6-22,0 Celsius-fok közé esik, a csapadék mennyisége 40-75 mm. Mint szinte minden évben, augusztus lesz az igazi nyár: az átlagosnál kissé melegebb, szárazabb lesz. Az átlagos hőmérséklet 19,4-21,5 Celsius-fok közé esik, csapadék a legkevesebb lesz az év eddigi hónapjai közül, 35-55 mm. A szeptember az utóbbi években igen kellemes, jó nyaraló- és főleg utazóidővel kedveskedett. Az idén is ez várható, átlagos hőmérsékletű, átlagosan csapadékos idő ígérkezik. Nem lesz hideg, a hőmérséklet 15,1-17,4 Celsius-fok közé, a csapadék 35-60 mm közé esik.

Érdekességképpen megemlítjük, hogy a leghidegebb április 1929-ben volt, amikor a havi középhőmérséklet országos átlaga csak 7,3 Celsius-fokot ért el. A legmelegebb áprilist 2000-ben regisztrálták, 14,1 Celsius-fok átlaghőmérséklettel. A legszárazabb áprilist 1946-ban írták föl, 9 mm havi átlagos csapadékösszeggel, a legcsapadékosabbat pedig 1907-ben mérték, 102 mm esővel.

Április 1-jén üzembe helyezték a velencei-tavi és a balatoni viharjelző rendszert. A Balaton körül 25, a Velencei-tónál 2 lámpa figyelmeztet a közelgő viharra. A lámpák elsőfokú viharjelzésnél percenként negyvenötször villannak fel, és kilencvenszer akkor, ha a széllökések sebessége meghaladja az óránkénti 60 kilométert. A viharjelző szolgálat két hónappal októberig üzemel.