Néhány éve, a genomika tudományának születésekor hatalmas eufória uralkodott a kutatók között, megindultak az állati klónozások, sikerre és pénzre éhes orvosok pedig – nyilatkozataik szerint – megkísérelték az első emberi klónozásokat is. Volt köztük olyan – az olasz Antinori professzor -, aki azt is bejelentette, hogy megszületett az első, általa kivitelezett emberi klón is. Igaz, azóta nagy a csönd, nem valószínű, hogy eredményes volt a kísérlete, mert akkor nyilván bemutatta volna az eredményt. Időközben az is kiderült, hogy a szaporodási célú klónozás nem egyszerű dolog, a kutatók nem értik az abban szereplő biológiai folyamatok lényegét, így csak néhány őrült próbálkozik az ember reproduktív célú klónozásával. Állatok esetében sem ment simán a folyamat, de bármiféle torz élőlények születtek a beavatkozások során, nem érintette meg annyira a közvéleményt, hogy átfogó tiltakozást váltott volna ki.

A jövő gyógyászatának nagy ígérete az őssejtterápia. Az ember egyedi fejlődése a megtermékenyített petesejt osztódásával kezdődik. A zigóta sejtjei fokozatosan specializálódnak és eközben egyre jobban beszűkülnek a lehetőségei, hogy mely szervünknek, szövetünknek lehet alkotója és melyiknek nem. Vagyis a sejtfejlődés normális esetben bizonyos szakaszon megáll és mintegy tartalékot képez. Akkor lépnek ismét akcióba, ha valamilyen sérülés következtében elpusztult sejteket kell pótolni. Ezek a „tartalékos állományban” lévő sejtek az őssejtek. Vagyis olyan lehetőséggel bíró sejtek, amelyekből még bármilyen szövet lehet. Elképzelhető, hogy mekkora jelentőségük van azoknak a betegségeknek a gyógyításban, amelyeket valamilyen szövet, szerv, vagy sejtek pusztulása okoz. Például a leukémia, a cukorbaj, a szívinfarktus, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és mások.

Őssejtek embriókban és felnőtt szervezetben egyaránt találhatóak. Az előbbiekben lévő őssejtek alkalmasabbak a felhasználásra, mert a fejlődés igen korai fázisában vannak. Embrionális őssejtek nyerhetők igen könnyen a szülés után a köldökzsinórvérből. A sejteket lefagyasztva évtizedekig lehetőséget adnak arra, hogy tulajdonosát felnőtt korban is gyógyítani lehessen, ha arra szükség lenne. Embrionális őssejteket terápiás klónozással is előállítanak, amely módszer viharos etikai vitákat vált ki mind a mai napig. Ebben az esetben csak azért hoznak létre mesterségesen embriókat, hogy őssejteket nyerjenek ki belőlük. A központi kérdés az, hogy mikortól tekinthető embernek az ember? Az Európa Tanács égisze alatt kiadott Oviedói Nyilatkozat a terápiás és a reproduktív céllal végzett klónozást is tiltja. II. János Pál pápa is több esetben állást foglalt, hogy erkölcsileg elfogadhatatlannak tart minden emberi klónozást, ugyanez a véleménye XVI. Benedek pápának.

A napokban nagy visszhangot váltott ki a tudományos világban az a bejelentés, hogy egy dél-koreai kutatócsoport első alkalommal hozott létre „személyre szabott” embrionális őssejtvonalakat, terápiás klónozással. A Woo Suk Hwang vezette kutatócsoportnak nem ez az első sikere. 2004-ben azzal keltették fel a világ figyelmét, hogy elsőként hoztak létre emberi embrionális őssejtvonalat. A klónozáshoz használt sejteket most különböző betegségben szenvedő emberekből vették. Tizenegy donor testi sejtjéből tizenegy embrionális őssejtvonalat sikerült előállítaniuk, „személyre szabottan”. Mivel a létrehozott őssejtvonal minden sejtje pontosan ugyanolyan genetikai örökítőanyaggal rendelkezik, mint a donor szervezetének sejtjei, nem fenyeget kilökődés a gyógyítás során. Ezzel a sejtterápiás eljárással reményeik szerint számos betegség gyógyíthatóvá válik, de ehhez még évek munkája szükséges. Hwang professzor a módszerén is finomított, korábban 16 nőtől 242 petesejtet gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a felnőtt betegek őssejtjeiből származó sejtmagokat beültessék az üres petesejtekbe (a sejtmagját eltávolították). Ezzel a módszerrel mindössze egyetlen őssejtvonalat sikerült létrehozni. Az új eredményekhez egyetlen sejtvonal létrehozásához átlagosan csak 17 petesejtre volt szükség, ami azért fontos, mert a petesejtek képződését serkentő, illetve az eltávolításukkor alkalmazott beavatkozások nem mindig kockázatmentesek.

Az eljárás során a kutatók bőrsejtmintákat vesznek a donoroktól. A bőrsejtekből eltávolítják a sejtmagot (ez tartalmazza az örökítőanyagot) és beültetik olyan petesejtekbe, amelyekből előzőleg eltávolították a saját sejtmagot. A petesejt fejlődése során létrejön a hólyagcsíra állapot, és ebből az embrióból vonják ki az őssejteket. Ezután mesterséges körülmények között addig nevelik őket, amíg alkalmassá válnak különböző kísérletekre. Ez a terápiás klónozás menete. A kifogásolható pont, amikor a hólyagcsírát elpusztítják ahhoz, hogy kinyerjék belőle az őssejteket.

A sejtterápiás eljárásokhoz fölhasználhatók a felnőtt szervezet saját szöveti őssejtjei is. Ez etikusabb megoldás, mint emberi embriót használni erre. Mára ugyanis kiderült, hogy a szöveti őssejtek „rugalmassága” nagyobb, mint azt korábban gondolták: megfelelő szöveti környezetben a „alapprogramjuktól” eltérő sejtekké képesek fejlődni. Ezért az elmúlt években több kísérletet végeztek szöveti őssejtekkel, és a csontvelőben termelődő vérképző őssejtekkel megkezdték az emberi próbákat is. Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikájának orvosai kapták meg az engedélyt arra, hogy szívinfarktusban átesett betegeket őssejtekkel gyógyítsanak. A próbák ez év májusában kezdődhetnek el. Amennyiben sikeres lesz a kezelés, elkezdhetik a módszer szélesebb körű alkalmazásának bevezetését. Londonban májusban krónikus májcirrózisban szenvedő betegeket kezelnek saját őssejtekkel. A csontvelői őssejteket a beteg vérkeringéséből nyerték ki, majd tenyésztésük után a májartériába injekciózták azokat. Laboratóriumi kísérletek eredményei szerint ez a kezelés javíthatja a májfunkciókat, visszafordíthatja a betegséget. Különben csak májátültetéssel lehetne gyógyítani, viszont nagyon kevés a donor, és igen nagy a kilökődés veszélye.

A harmadik évezred terápiás kezeléseiben forradalmi változást hozhat az őssejtterápia. Még néhány év vagy évtized szükséges sikeres és biztonságos alkalmazásához.